Babérmeggy – Népszerű és igénytelen, ám mérgező és invazív

Babérmeggy – Népszerű és igénytelen, ám mérgező és invazív
Babérmeggy – Népszerű és igénytelen, ám mérgező és invazív

Sötétzöld, fényes levelű, örökzöld cserje, amely jól bírja a szárazságot, a nyírást és a városias környezetet is, emiatt igen népszerű sövényként vagy dísznövényként is. Cikkünkben a babérmeggy előnyeiről, ültetéséről, gondozásáról és negatív oldaláról írunk.  

A közönséges babérmeggy, balkáni babérmeggy vagy örökzöld babérmeggy (Prunus laurocerasus) a rózsafélék családjába tartozó növényfaj, örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevében a babér szó a babérhoz hasonló fényes és bőrszerű levelekre utal. A babérmeggy kisebb levelű, alacsonyabb változatainak őshazája a Balkán-félsziget, a magasabb és nagyobb levelű fajta pedig Kis-Ázsiából és a Kaukázusból származik, majd az északkelet-törökországi Trabzonból 1576-ban került át Angliába.

Babérmeggy levele
A babérmeggy levele a babérhoz hasonló.
Fotó: Canva

A babérmeggy magassága fajtától függően körülbelül 1 és 6 méter között változhat. Az alacsonyabbak lassabban nőnek, a magasabb fajták viszont a körülmények függvényében évente akár 90 cetimétert is fejlődhetnek. Illatos, kicsi, fehér virágai felálló fürtökben nőnek tavasszal. Termése körülbelül 1 centiméter átmérőjű fekete, fényes bogyó, egy maggal a közepében.

Babérmeggy virág
A babérmeggy illatos virágai
Fotó: Canva

Figyelem! A babérmeggy minden része mérgező emberre és állatokra egyaránt! Levelei és termése is cianogén glikozidot (HCN) tartalmaz, mely hányást, szédülést, fejfájást, majd mozgási zavarokat, kómát és halált is okozhat. 2013-ban „Az év mérgező növénye” címet is megkapta.

Nem a mérgező tulajdonsága a baj

Idén szeptember 1-jétől a babérmeggyet Svájcban sem értékesíteni, sem pedig importálni nem lehet, ugyanis invazív fajnak számít. Ezzel szeretnék elkerülni, hogy a növény még jobban elterjedjen, és károkat okozzon. Európa más országaiban egyelőre nincs ilyen intézkedés, illetve Svájcban sem kell a már a kertben lévő egyedeket kiirtani.

Babérmeggy termés
A babérmeggy termése
Fotó: Canva

Bár a klímavátozás miatt egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan növények (sokszor idegenhonos fajok is) , amelyek igénytelelenek, ellenállóak a hőhullámokkal és a hosszabb, csapadékosmentes időszakokkal szemben, lehetőség szerint próbáljunk meg inkább őshonos fákat és cserjéket ültetni. Természetesen akinek már van babérmeggy a kertjében, annak nem kell száműznie a szép zöld sövényét, ám amennyiben valaki gondolkodik az ültetésen, kiváló választás lehet például az őshonos közönséges fagyal.

Legnépszerűbb babérmeggy fajták

Novita: Nagyon gyors növekedése miatt a legkedveltebb fajta, említett tulajdonságának köszönhetően igen hamar sűrű sövényt kaphatunk a kertünkbe. Magassága körülbelül 2–3 méter, szélessége is 2–3 méter.

Oszlopos babérmeggy (Genolia): Oszlopos növekedésű, 2–3 méter magasra nő. Mivel alulról nagyon sűrű, az alacsonyabb sövények is átláthatatlanok.

Etna: Maximum 2 méter magasra nő, bronz színű friss hajtásainak köszönhetően nagyon dekoratív sövényünk lehet.

Antonius: Magyar fajta, Józsa Miklós nemesítette. Szintén kedvelt, mivel igen hamar nő (akár 2–3 méter magasra is), dús takarást teremtve a kertünkben.

Kleopátra: Ez a fajta is gyors növekedésű, viszont csak 1–1,5 méteres magasságot ér el. Különlegessége, hogy kihajtásakor a levelei először vörösesek, és csak később zöldülnek be.

Caucasia: 2–3 méter magas növény, amely ideális választás lehet kertek mezsgyéjére is.

Mano: Alacsony termetű (1–1,5 méteres), növekedése lassú, formája gömb vagy lapított gömb.

Különleges babérmeggy
Különleges babérmeggyfajták közül is válogathatunk.
Fotó: Canva

Babérmeggysövény

Számtalan érv szól amellett, hogy babérmeggyet ültessünk a kertünkbe sövényként, akár a kerítéshez belátásgátló gyanánt, akár pedig a belső terek elhatárolójaként:

  • Gyorsan nő.
  • Akár 2–3 méter magas is lehet.
  • Egész évben zöld.
  • Nagyon sűrű a lombja, így kitűnően takar.
  • Szép és illatos a virága.
  • Szélfogóként is kiváló.
  • Jól tűri a különböző talajtípusokat.
  • Napos és félárnyékos helyen is remekül érzi magát.
  • Kitűnően bírja a szárazságot is.
  • Ellenáll a különböző betegségeknek.
  • A kívánt formára alakítható.
Forrás: Megyeri Szabolcs kertész, YouTube

A babérmeggy ültetése

A fiatal babérmeggycserje ültetésének ideális ideje a kora őszi vagy tavaszi időszak, ez a fagyos hónapok kivételével általában bármikor lehetséges. Illetve ültetni késő ősszel sem tanácsos, mert a növénynek nem lesz ideje tél előtt meggyökeresedni.

Mielőtt elültetjük a babérmeggyet, legyünk figyelemmel arra, hogy milyen fajtát választottunk, azaz várhatóan mekkorára fog nőni és terebélyesedni a növényünk. Ez alapján kell megtervezni például azt, hogy a kerítéstől milyen távolságra legyen a sövény úgy, hogy a későbbiekben kényelmesen körbe tudjuk járni a nyíráskor.

Az ültetés 60 x 60 x 60 centiméteres gödrökbe történjen, amelyeket szerves trágyával töltsünk fel! A tőtávolság körülbelül 80 centiméter legyen! Ültetés után rendszeresen és alaposan öntözzük a növényeket, konténeres növények esetében a meggyökeresedésig kell rendszeresen locsolnunk.  

A babérmeggy viszonylag fényigényes, szereti a napos vagy félárnyékos helyeket. Árnyékban is megél, de ott nem lesz szép dús bokor belőle. A fagyokat kiválóan bírja, teleltetni tehát nagyon egyszerű, a fiatalabb növények tövét azonban érdemes a hideg időszakra mulccsal betakarni.

Babérmeggy ültetése
A babérmeggy ültetése
Fotó: Canva

A babérmeggy gondozása

Igénytelen mivolta miatt a cserjét nem kell különösképpen gondozni. A nagyon meleg nyári hónapokban igényli csak a nedvesség pótlását, illetve meghálálja, ha tavasszal komposztot vagy érett marhatrágyát szórunk a tövéhez. Érdemes tavasszal lepermetezni, ám ügyeljünk arra, hogy ezt még a rovarok megjelenése előtt tegyük meg!

Betegségei

Bár a babérmeggy igen ellenálló növény, bizonyos levélbetegségek megjelenhetnek rajta, illetve a lisztharmatra is érzékeny lehet. A nem megfelelő talajminőség miatt pedig levélhullás és -száradás is előfordulhat.

Fagytűrő babérmeggy
A babérmeggy télen is kertünk dísze lehet.
Fotó: Canva

A babérmeggy szaporítása

A babérmeggyet magról, dugványozással, tőosztással és bújtatással is szaporíthatjuk:

Magról: Legjobb az ősszel beérett, friss magokkal dolgozni. A begyűjtött termésből távolítsuk el a húsos részt, mossuk meg alaposan a magokat, és áztassuk be őket 24 órára! Ezután tegyük a magokat nedves homokba vagy perlitbe, és 2–3 hónapig tároljuk az egészet hűtőszekrényben! A magokat tavasszal vessük el, amikor a talaj hőmérséklete elérte a 15 Celsius-fokot! Ültetés után rendszeresen öntözzük!

Dugványozással: Nyáron, az aktív növekedés időszakában vágjunk le 10–15 centiméteres, egészséges hajtásokat! Távolítsuk el az alsó leveleket, a felső részen pedig hagyjunk meg néhányat! A hajtások alsó részét mártsuk gyökereztetőhormonba, majd ültessük őket homokba vagy perlitbe! Tartsuk a dugványokat nedvesen és világos helyen, a gyökerezés körülbelül 2–3 hónapot vesz igénybe.

Tőosztás: Kora tavasszal vagy ősszel ássuk ki az anyanövényt, majd éles késsel agy ásóval osszuk több részre a gyökérlabdát úgy, hogy minden résznek legyen elegendő gyökere és hajtása is! Az új növényeket ültessük el!

Bújtatással: Válasszunk ki egy egészséges hajtást, amely közel van a földhöz, majd távolítsuk el róla a leveleket, és egy éles késsel vágjunk egy enyhe bemetszést a hajtás hátsó oldalán! Hajtsuk le a hajtást a talajhoz, a bemetszett részt ássuk be körülbelül 10–15 centiméter mélyen! Egy dróttal rögzítsük oda a hajtást, majd tartsuk nedvesen a gyökérképződésig!

Forrás: Gyepesi Krisztián, Youtube

A babérmeggy metszése

Ha a növényt szép, sűrű sövényként szeretnénk nevelni, mindenképpen rendszeresen metszenünk kell. Először tavasszal, a hajtások intenzív növekedése előtt (áprilisban) érdemes erőteljesebben visszavágni, majd a nyár folyamán lehet finomabban formára alakítani. A metszéssel serkentjük a növényt a növekedésre, így akár erőteljes metszéssel sem tudunk benne kárt tenni. Sőt, az idősebb, elhanyagolt babérmeggyet is megfiatalíthatjuk így, valamint a tövek felkopaszodását is elkerülhetjük.

Fontos tudni azonban, hogy a rendszeresen vágott növény nem fog virágozni. Metszéssel a kívánt formára alakítható a babérmeggy, ám a vágatlanul hagyott növény is szép dísze lehet a kertnek.

A metszéshez lehetőleg éles, jól vágó ollót használjunk, így elkerülhetjük a növény károsodását. Nagyobb felületek esetén a sövénynyírót szokás bevetni az idő spórolása végett, ám ezzel igencsak roncsolhatjuk a babérmeggy leveleit.

Babérmeggy sövény
A babérmeggyet kedvünkre alakíthatjuk.
Fotó: Canva

A babérmeggy ára

Egy fiatal babérmeggycserje ára mérettől, fajtától, kiszereléstől, valamint a megvásárolt mennyiségtől függően változhat. Egy 10–15 centiméteres tálcás változat darabját már 400 forint körül megkaphatjuk, míg egy 20 centiméteres konténeres növény ára 1400 forintnál kezdődik. Az 1 méter körüli babérmeggycserjék 5–7 ezer forint körül mozognak, de a különlegesebb fajtákért akár 10–12 ezer forintot is kifizethetünk.  

Kiemelt kép: Canva

search icon