A csokoládé valóban gyógyító hatású?
A csokoládé valóban gyógyító hatású?

A januári édességmegvonás és diéta közepette a csokoládé sokak számára csak a sóvárgás tárgya marad. Ebben az időszakban talán még inkább adódik a kérdés, hogy biztosan árt-e a szervezetünknek? Napjainkban megoszlanak a vélemények az egészségünkre gyakorolt jótékony hatásairól, az viszont tény, hogy a történelem során sok esetben használták gyógyításra.

A csokoládé az amerikai kontinensről érkezett Európába. Hernán Cortés, spanyol konkvisztádor 1528-ban Mexikóból közvetítette V. Károly német-római császárnak más felfedezésekkel együtt.

A bíboros, aki megtörte a böjtöt

A régmúltban a csokoládét gyógyászati célokra is használták. Az édességhez való viszonyulás az idők során sokat változott, boldogságkeltő hatása hírének köszönhetően gyorsan eljutott Nyugat-Európába is. A régi egyházi felfogás szerint tilos volt fogyasztani a böjti időszakban, ez azonban 1662-ben megváltozott, amikor Francesco Maria Brancaccio bíboros megállapította, hogy „liquidum non frangit jejunum”, azaz a folyadék nem számít böjttörőnek.

csokoládékockák
A csokoládét még a papok és a szerzetesek sem vetették meg.

Orvosi medicina

Amíg Brancaccio bíboros fel nem oldotta a kakaó böjti tilalmát, Európában is csak gyógyászati céllal fogyaszthatták a csokoládét. Erre bizonyíték a Badianus-kézirat is 1552-ből, amelyben arról van szó, hogy a kakaót egészségügyi problémákra alkalmazták. A kézirat egy része a mexikói betegségekről szól, ezek gyógyításáról, valamint a táplálkozást érintő problémákról. A dokumentum szerzője említést tesz a kakaóról és annak származékairól, amelyeket az angina, a székrekedés, a fáradtság és az aranyér gyógyítására javasolnak.

Akut megbetegedésekben, krónikus tüdőgyulladásban vagy krónikus fáradtságban szenvedő pácienseknek a 19. században egy speciális csokoládét ajánlottak. Ez a csokoládét Caraccából származó kakaóból, ceyloni fahéjból és Avanából készült cukorból állították elő.

Napjaink „orvoslása”

Mára a csokoládétilalom megszűnt, de köztudott, hogy túlzott fogyasztása árthat az egészségünknek. Egy tanulmány szerint azonban hetente legalább 5 adagnyi étcsokoládé fogyasztása akár 21 százalékkal is csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát. A The BMJ folyóiratban közzétett írás három, korábban hosszú távon végzett tanulmány eredményeit összegzi, melyek fókuszában a cukorbetegség állt.

Egy tál kakaópor és több kocka csokoládé.
Mexikóban a kakaót gyógyászati célokra is használták.

A kutatásokban részt vevők négyévente töltöttek ki kérdőíveket étkezési szokásaikkal kapcsolatban, 25 éven keresztül. A tudósok ezután vizsgálni kezdték a kísérletben részt vevő 111 ezer ember csokoládéfogyasztását. Az életmódbeli kockázati tényezőket is figyelembe véve megállapították, hogy azoknál, akik hetente legalább ötször elfogyasztottak 28 grammnyi csokoládét, 10 százalékkal alacsonyabb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata azokhoz képest, akik csak ritkán fogyasztottak csokoládét, vagy sohasem.

Az étcsokoládét fogyasztók esetében a vizsgálati eredmény még kedvezőbben alakult. Azoknál, akik hetente legalább öt adag étcsokoládét fogyasztottak, 21 százalékkal lett alacsonyabb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata. Emellett ők hosszú távon sem tapasztaltak súlygyarapodást, ellentétben a tejcsokoládé-fogyasztókkal.

Étcsokoládé darabok és egy kanál csokoládé reszelék.
A vizsgálat szerint az étcsokoládé „egészségesebb”, mint a tejcsokoládé.

Valóban egészséges?

A kakaó sok flavonoidot tartalmaz, amely antioxidánsként csökkentheti a gyulladást a szervezetben. Minél magasabb százalékban tartalmaz kakaót az étcsokoládé, annál több benne a jótékony flavonoid. Akkor az orvosok csokoládéfogyasztást javasolnak azoknak, akiknél magas a 2-es típusú diabétesz kialakulásának a kockázata?

„A csokoládé végső soron cukortartalmú édesség, úgyhogy nem, nem javasolnám a fogyasztását azoknak, akik javítani szeretnék vércukorszintértéküket. Inkább másfajta antioxidáns-forrásokat javaslok: áfonyát, szedret, gránátalmát, almát, teát. Egyébként a vörösbor is tartalmaz flavanolt, mégsem szorgalmazom a fogyasztását

– hangsúlyozta a CNN-nek dr. Nestoras Mathioudakis, a baltimore-i Johns Hopkins Medicine munkatársa.

Mindezek fényében a nagy dilemma, miszerint a csokoládéfogyasztás gyógyító hatású-e a szervezetünk számára, megválaszolatlan maradt. Annyi bizonyos, hogy bármennyire is szeretjük, akkor is tartsunk mértéket, ha egészségesek vagyunk, és nem diétázunk.

Ezt a témát és sok más fenntarthatósággal kapcsolatos érdekességet is megtalálhatsz majd a Planet Budapest 2026 rendezvényen a Vasúttörténeti Parkban február 25. és március 29. között. Bővebb információkért látogass el a 
planetbudapest.hu weboldalra!

Fotók: Canva

search icon