A januári édességmegvonások és diéták közepette a csokoládé sokaknak csak a sóvárgás tárgya marad. Ebben az időszakban talán még inkább adódik a kérdés, hogy biztosan árt-e a szervezetünknek? Napjainkban megoszlanak a vélemények az egészségünkre gyakorolt jótékony hatásairól, az viszont tény, hogy a történelem során sok esetben használták gyógyításra.
A csokoládé az amerikai kontinensről érkezett Európába. Hernán Cortés, spanyol konkvisztádor közvetítette V. Károly német-római császárnak 1528-ban, más felfedezésekkel együtt Mexikóból.
A bíboros, aki megtörte a böjtöt
A régmúltban a csokoládét gyógyászati célokra is használták. Az édességhez való hozzáállás az idők során változott, s boldogságkeltő hatásainak köszönhetően gyorsan eljutott Nyugat-Európába is. Például a régi egyházi felfogás szerint tilos volt a fogyasztása a böjti időszak alatt, ez azonban 1662-ben megváltozott, amikor Francesco Maria Brancaccio bíboros megállapította, hogy „liquidum non frangit jejunum”, azaz a folyadék nem számít böjttörőnek.
Orvosi medicina
Brancaccio bíboros kakaó böjti feloldásááig Európában is csak gyógyászati okokból fogyaszthatták a csokoládét. További bizonyíték a Badianus-kézirat is 1552-ből, melyben a kakaót egészségügyi problémákra alkalmazták. A kézirat egy része a mexikói betegségekről szól, valamint azok gyógyításáról és a táplálkozási problémákról. Említést tesz a kakaóról és származékairól, amelyeket az angina, a székrekedés, a fáradtság és az aranyér gyógyítására javasolnak.
Akut megbetegedésekben, a krónikus tüdőgyulladásban vagy a krónikus fáradtságban szenvedő pácienseknek a 19. században egy speciális csokoládét ajánlottak. Ez a csokoládé Caraccából származó kakaóból, ceyloni fahéjból és Avanából készült cukorból készült.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan lehet egészségesebb a csokoládé?
A kakaóbab héjából olyan édes, zselés anyag nyerhető ki, ami kiválóan helyettesítheti a cukrot.
Napjaink „orvoslása”
Mára a csokoládé-tilalom megszűnt, de köztudott, hogy túlzott fogyasztása árthat az egészségünknek. Egy tanulmány szerint azonban hetente legalább 5 adagnyi étcsokoládé fogyasztása akár 21 százalékkal is csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát. A The BMJ folyóiratban közzétett írás három, korábban hosszú távon végzett tanulmány eredményeit összegezte, melynek középpontjában a cukorbetegség állt.
A kutatásokban résztvevők négyévente töltöttek ki kérdőíveket étkezési szokásaikkal kapcsolatban, 25 éven keresztül. A tudósok ezután vizsgálni kezdték a kísérletben résztvevő 111 ezer ember csokoládé fogyasztását. Az életmódbeli kockázati tényezők figyelembevétele után megállapították, hogy azoknál, akik hetente legalább ötször, 28 gramm adagnyi csokoládét fogyasztottak, 10 százalékkal alacsonyabb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata azokhoz képest, mint akik ritkán vagy soha nem fogyasztottak csokoládét.
Az étcsokoládét fogyasztóknál a vizsgálati eredmény még kedvezőbben alakult. Akik hetente legalább öt adag étcsokoládét fogyasztottak, azoknál 21 százalékkal lett alacsonyabb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata. Emellett ők nem tapasztaltak súlygyarapodást sem hosszú távon, ellentétben a tejcsokoládé-fogyasztókkal.
Valóban egészséges?
A kakaó sok flavonoidot tartalmaz, amely antioxidánsként csökkentheti a gyulladást. Minél magasabb százalékban tartalmaz kakaót az étcsokoládé, annál több benne a jótékony flavonoid. Tehát akkor az orvosok csokoládéfogyasztást javasolnak azoknak, akiknél magas a 2-es típusú diabétesz kialakulásának a kockázata?
A csokoládé végső soron cukortartalmú édesség, úgyhogy nem, nem javasolnám a fogyasztását azoknak, akik javítani szeretnék vércukorszint-értékeiket. Inkább másfajta antioxidáns-forrásokat javasolnék: áfonyát, szedret, gránátalmát, almát, teát. Egyébként a vörösbor is tartalmaz flavanolt, mégsem szorgalmazom a fogyasztását
– hangsúlyozta Dr. Nestoras Mathioudakis, a baltimore-i Johns Hopkins Medicine munkatársa a CNN-nek.
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább drágul a kakaó és a csokoládé
A kakaótermelés érzékenyen reagál az időjárási változásokra, mivel a növények optimális növekedéséhez stabil, meleg és nedves éghajlat szükséges.
Mindezek fényében a nagy dilemmára, miszerint a csokoládéfogyasztás gyógyító hatású a szervezetünkre nézve, a kérdés teljes egészében megválaszolatlan maradt. Annyi bizonyos, hogy bármennyire is szeretjük, még ha egészségesek is vagyunk, és nem is diétázunk, fogyasszuk mértékletesen!
Fotók: Canva
