Óceáni áramlatok: miért nem mindegy, hogyan működnek?

Óceáni áramlatok: miért nem mindegy, hogyan működnek?
Óceáni áramlatok: miért nem mindegy, hogyan működnek?

Sokat olvashatunk az óceáni áramlatok körül zajló vitákról. A hideg- és meleg áramlatok ugyanis óriási szerepet játszanak a globális éghajlatszabályozásban, a hőmérséklet kiegyenlítésében és a vízi ökoszisztémák fennmaradásában. Hatásuk kétségkívül jelentős, ám a klímaváltozás megtépázza működésüket. Ezt pedig a bolygó minden lakója megérzi.

Amikor valami katasztrofális történik tőlünk távol, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy hatásait nem érezzük majd. Ez a világ gazdasági történéseiben is meglátszik: gondoljunk csak az inflációra. Ennek hatásait mindenki érzi, és növekedéséhez globális tényezők is hozzátartoznak. Ugyanez igaz a természeti eseményekre. A kaliforniai erdőtüzeken ugyan elborzadunk, de megnyugodva konstatáljuk, hogy nem ott élünk, így nem fenyeget veszély. De ugyanez igaz az őserdei irtásokra, vagy az óceáni áramlatokra is.

Utóbbiak jelentősége óriási: befolyásolják a Föld éghajlatát, a hőmérsékletet, és az élőlények táplálkozását is. De emellett szerepet játszanak a hajózásban és annak hatékonyságában is. Az ökoszisztéma, az élővilág, és még a gazdaság szempontjából is jelentősek.

Mi az az óceáni áramlat?

Ezek olyan nagyméretű, állandó mozgási folyamatok, amelyekhez nem csak rengeteg hatást, hanem kiváltó okot is társíthatunk. Az így szállított víz számos tényezőtől függ: az évszakok változásától, a napsugárzástól, a hőmérséklettől is.

Az áramlatok a tengervĂ­z egyirányĂş mozgását jelentik, amik tartĂłsak, Ă©s amiket a Föld forgása Ă©s a nyomáskĂĽlönbsĂ©g is alakĂ­t. A Föld forgásábĂłl származĂł Coriolis-erĹ‘ Ă©s a szárazföldek egyenlĹ‘tlen eloszlása mĂłdosĂ­tja a vĂ­z mozgását. De hatással van rájuk a tenger felszĂ­nĂ©nek melegedĂ©se, a tengerfenĂ©k domborzati tĂ©nyezĹ‘i, a szĂ©lirány vagy akár a szárazföldek alakja is.

Keresztbe kasul az óceánokban és tengerekben
Kép: canva

A leghíresebb áramlatok, amelyek rád is hatnak

29 állandó áramlást tudhat magáénak a Föld, ezek meleg és hideg áramlatok, melyek más és más módon hatnak az éghajlatra, a vízben és szárazföldön élőkre egyaránt. Nézzük a legnagyobbakat:

Legfontosabb meleg tengeráramlások

Észak-atlanti (Golf)-áramlás: (Florida keleti partja; Írország, Nagy-Britannia, Norvégia É-. Ny-i partjai)

  • Meleg vizet szállĂ­t az Atlanti-Ăłceánon Ă©s jelentĹ‘sen enyhĂ­ti Nyugat-EurĂłpa klĂ­máját.
  • CsapadĂ©kos idĹ‘járást eredmĂ©nyez az Ă©rintett terĂĽleteken.
  • A hĹ‘mĂ©rsĂ©kleti kĂĽlönbsĂ©gek miatt gyakran alakulnak ki viharok az Atlanti-Ăłceán Ă©szaki rĂ©szĂ©n.

Kuro-shio-áramlás: (Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjai)

  • Meleg Ă©s párás Ă©ghajlatot biztosĂ­t Japán Ă©s KĂ­na keleti partvidĂ©kĂ©n.
  • ErĹ‘s hatással van az ázsiai monszunokra.
  • Az áramlatot követve sok tengeri faj vándorol, Ă­gy fontos szerepet játszik a halászatban (is).

Brazil-áramlás: (Dél-Amerika keleti partjai)

  • Meleg vizet szállĂ­t DĂ©l-Amerika keleti partjaihoz.
  • Befolyásolja az Atlanti-Ăłceán dĂ©li rĂ©szĂ©nek hĹ‘mĂ©rsĂ©kletĂ©t Ă©s csapadĂ©kviszonyait.

Agulhas-áramlás (Afrika keleti partjai):

  • Meleg vĂ­ztömeget szállĂ­t az Indiai-ĂłceánbĂłl az Atlanti-Ăłceán felĂ©.
  • Hozzájárul a trĂłpusi ciklonok kialakulásához.
  • Befolyásolja a dĂ©l-afrikai csapadĂ©kmennyisĂ©get.
Az áramlatok megváltozása gyakoribb viharokat is eredményezhet
Kép: canva

Legfontosabb hideg tengeráramlások

Labrador-áramlás: (Kanada keleti partjai)

  • Hűti az Atlanti-Ăłceán Ă©szaki rĂ©szĂ©t, ami gyakran ködös idĹ‘járást okoz.
  • Hideg vizet szállĂ­t, ami befolyásolja a halállományok Ă©letĂ©t Ă©s mĂ©retĂ©t (pl. tĹ‘kehal, hering).
  • Jeges áramlata miatt az Észak-AmerikábĂłl indulĂł hajĂłzás számára kihĂ­vásokat jelent.

Oja-shio-áramlás (Oroszország és Hokkaidó keleti, Japán nyugati partjai)

  • Hideg vizet szállĂ­t az Ă©szaki rĂ©giĂłkbĂłl, ami csökkenti Japán Ă©szaki rĂ©szĂ©nek hĹ‘mĂ©rsĂ©kletĂ©t.
  • Ködös idĹ‘járást eredmĂ©nyez Japán nyugati partjainál.
  • Találkozása a Kuroshio-áramlattal gazdag halászati terĂĽletet hoz lĂ©tre.

Humboldt-áramlás: (Dél-Amerika nyugati partjai)

  • Hideg vĂ­ztömeget szállĂ­t az EgyenlĂ­tĹ‘ felĂ©, amely csökkenti a lĂ©gkör hĹ‘mĂ©rsĂ©kletĂ©t.
  • Száraz klĂ­mát eredmĂ©nyez, ezĂ©rt alakulhatott ki a világ egyik legszárazabb terĂĽlete, az Atacama-sivatag.
  • Gazdag plankton- Ă©s halállományt tart fenn.

Benguela-áramlás (Dél-Afrika nyugati partjai)

  • Hideg vizet szállĂ­t az Atlanti-Ăłceán Ă©szaki rĂ©sze felĂ©.
  • Szárazságot okoz DĂ©l-Afrika Ă©s NamĂ­bia partvidĂ©kĂ©n.
  • Nagy mennyisĂ©gű halnak „ad otthont”.
Óriási tömegben vándorolnak halak az áramlatokban
Kép: canva

Nyugati-Szél-áramlás (Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália déli részén haladó kb. déli szélesség 40° és 60° között)

  • Az Antarktisz felĹ‘l hideg vĂ­ztömeget szállĂ­t, amely befolyásolja a dĂ©li fĂ©lteke idĹ‘járását.
  • ErĹ‘s szĂ©lrendszerekkel társul, ezĂ©rt ezen a terĂĽleten gyakoriak a viharok.
  • Fontos szerepet játszik a globális Ăłceáni cirkuláciĂłban, amely hatással van az egĂ©sz bolygĂł Ă©ghajlatára.

Miért fontos mindez? Az áramlatok óriási befolyással bírnak az éghajlatunkra, időjárásunkra nézve. A meleg, hideg, csapadék és szárazság részben az áramlatok számlájára írhatók. Ráadásul olyan biomasszák vonulását teszik lehetővé, amelyek nélkül a teljes óceáni ökoszisztéma megborulna. Jelentőségük tehát vitán felüli. A klímaváltozás azonban rendesen belepiszkál ezek működésébe.

Mit tesz a klímaváltozás az áramlatokkal?

A Nyugati-szél áramlás 5-ször erősebb, mint a Golf-áramlat, az Antarktisz körül áramlik. Szabályozza a Föld éghajlatát, és hatással van a tápanyagszállításra is. Az olvadó antarktiszi jégből származó friss, hideg víz felhígítja az óceán sós vizét, ami potenciálisan megzavarja az ilyen létfontosságú óceáni áramlatokat.

A jégolvadás komoly következmény
Kép: canva

Egy Ăşj kutatás szerint, ahogy egyre drasztikusabb lesz a felmelegedĂ©s, az antarktiszi áramlat 20%-kal lassabb lesz 2050-re, melynek drámai következmĂ©nyei lesznek a földi Ă©letre nĂ©zve.

Az antarktiszi körkörös áramlat olyan, mint egy vizesárok a jeges kontinens körül. Segít távol tartani a meleg vizet, megvédi a sérülékeny jégtáblákat. Gátat képez egyes invazív fajok terjedésének, és nagy szerepet játszik a Föld éghajlatának szabályozásában is.

Ellentétben az ismertebb óceáni áramlatokkal – mint például a Golf-áramlat, a Kuroshio-áramlat és az Agulhas-áramlat – az antarktiszi körkörös áramlatot kevésbé ismerik. Ez elhelyezkedése miatt alakulhatott így, de éppen emiatt a közvetlen mérések is nehézkesebbek.

A klímaváltozás hatása

Az óceáni áramlatok reagálnak a hőmérséklet, a sószint, a szélviszonyok és a tengeri jég változásaira. Tehát több fronton is érzékenyek az éghajlatváltozásra.

Az elmĂ©let alapján az Antarktisz körĂĽl felmelegedĹ‘ vĂ­z felgyorsĂ­tja az áramlást. Ennek az az oka, hogy a sűrűsĂ©gváltozások Ă©s az Antarktisz körĂĽli szelek diktálják az áram erĹ‘ssĂ©gĂ©t. A meleg vĂ­z kevĂ©sbĂ© sűrű (vagy nehĂ©z), Ă©s ennek már elĂ©gnek kellene lennie az áramlat felgyorsĂ­tásához.

Ez pedig megváltoztathatja az óceáni ökoszisztémát. Az áramláserősség gyengülése csökkentheti a biológiai sokféleséget és így a halászat termelékenységét is, amelyre azonban sok tengerparti közösség támaszkodik. Ezenkívül elősegítheti az invazív fajok bejutását az Antarktiszra, megzavarva a helyi ökoszisztémákat és táplálékhálózatokat.

A tengeri élőlények nem élhetnek az áramlatok nélkül
Kép: canva

A gyengébb áramlás ráadásul több meleg vizet hozhat magával, így gyorsítja az antarktiszi jégtáblák olvadását és emeli a tengerszintet. A jég gyorsabb olvadása ezután az áramlat további gyengüléséhez vezethet, elindítva az áramlassulás ördögi spirálját. Ez a zavar kiterjedhet a globális éghajlati mintázatokra, csökkentve az óceánok hő-és szénelnyelő képességét.

A hatás tehát óriási, és ez csak egyetlen áramlatra vonatkozik. Sajnos azonban a klímaváltozás a többi, nagy hatású áramlatot is befolyásolja. A Golf-áramlat esetében például hasonló a helyzet, soha nem látott lassulás tapasztalható. Ha ez tovább folytatódik, jelentős lehűléseket hozhat Európa egyes részein, különösen a Brit-szigetek, Skandinávia és Nyugat-Európa időjárásában. Ezzel szemben Dél-Európában nőhet a szárazság, mivel az áramlat kevesebb nedves levegőt hoz magával.

Tengerszint-emelkedés, kiszámíthatatlan időjárás és az ökoszisztémák felborulása: „csak” az óceáni áramlatok megváltozásának néhány következménye. Kétségtelen, hogy ezeket a folyamatokat nem látjuk, és bár olvasunk róluk, nem érezzük számottevőnek a hatásukat. Még. A kibocsátáscsökkentés tehát még egy fronton éreztethetné erejét, hiszen olyan ősi és globális erejű eseményekre is hatással van, mint az óceáni áramlatok mozgása és hatása.

Kiemelt kép: canva