
Sokat olvashatunk az Ăłceáni áramlatok körĂĽl zajlĂł vitákrĂłl. A hideg- Ă©s meleg áramlatok ugyanis Ăłriási szerepet játszanak a globális Ă©ghajlatszabályozásban, a hĹ‘mĂ©rsĂ©klet kiegyenlĂtĂ©sĂ©ben Ă©s a vĂzi ökoszisztĂ©mák fennmaradásában. Hatásuk kĂ©tsĂ©gkĂvĂĽl jelentĹ‘s, ám a klĂmaváltozás megtĂ©pázza működĂ©sĂĽket. Ezt pedig a bolygĂł minden lakĂłja megĂ©rzi.
Amikor valami katasztrofális törtĂ©nik tĹ‘lĂĽnk távol, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy hatásait nem Ă©rezzĂĽk majd. Ez a világ gazdasági törtĂ©nĂ©seiben is meglátszik: gondoljunk csak az infláciĂłra. Ennek hatásait mindenki Ă©rzi, Ă©s növekedĂ©sĂ©hez globális tĂ©nyezĹ‘k is hozzátartoznak. Ugyanez igaz a termĂ©szeti esemĂ©nyekre. A kaliforniai erdĹ‘tĂĽzeken ugyan elborzadunk, de megnyugodva konstatáljuk, hogy nem ott Ă©lĂĽnk, Ăgy nem fenyeget veszĂ©ly. De ugyanez igaz az Ĺ‘serdei irtásokra, vagy az Ăłceáni áramlatokra is.
Utóbbiak jelentősége óriási: befolyásolják a Föld éghajlatát, a hőmérsékletet, és az élőlények táplálkozását is. De emellett szerepet játszanak a hajózásban és annak hatékonyságában is. Az ökoszisztéma, az élővilág, és még a gazdaság szempontjából is jelentősek.
Mi az az óceáni áramlat?
Ezek olyan nagymĂ©retű, állandĂł mozgási folyamatok, amelyekhez nem csak rengeteg hatást, hanem kiváltĂł okot is társĂthatunk. Az Ăgy szállĂtott vĂz számos tĂ©nyezĹ‘tĹ‘l fĂĽgg: az Ă©vszakok változásátĂłl, a napsugárzástĂłl, a hĹ‘mĂ©rsĂ©klettĹ‘l is.
Az áramlatok a tengervĂz egyirányĂş mozgását jelentik, amik tartĂłsak, Ă©s amiket a Föld forgása Ă©s a nyomáskĂĽlönbsĂ©g is alakĂt. A Föld forgásábĂłl származĂł Coriolis-erĹ‘ Ă©s a szárazföldek egyenlĹ‘tlen eloszlása mĂłdosĂtja a vĂz mozgását. De hatással van rájuk a tenger felszĂnĂ©nek melegedĂ©se, a tengerfenĂ©k domborzati tĂ©nyezĹ‘i, a szĂ©lirány vagy akár a szárazföldek alakja is.
Kép: canva
A leghĂresebb áramlatok, amelyek rád is hatnak
29 állandĂł áramlást tudhat magáénak a Föld, ezek meleg Ă©s hideg áramlatok, melyek más Ă©s más mĂłdon hatnak az Ă©ghajlatra, a vĂzben Ă©s szárazföldön Ă©lĹ‘kre egyaránt. NĂ©zzĂĽk a legnagyobbakat:
Legfontosabb meleg tengeráramlások
Észak-atlanti (Golf)-áramlás: (Florida keleti partja; Írország, Nagy-Britannia, Norvégia É-. Ny-i partjai)
- Meleg vizet szállĂt az Atlanti-Ăłceánon Ă©s jelentĹ‘sen enyhĂti Nyugat-EurĂłpa klĂmáját.
- Csapadékos időjárást eredményez az érintett területeken.
- A hőmérsékleti különbségek miatt gyakran alakulnak ki viharok az Atlanti-óceán északi részén.
Kuro-shio-áramlás: (Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjai)
- Meleg Ă©s párás Ă©ghajlatot biztosĂt Japán Ă©s KĂna keleti partvidĂ©kĂ©n.
- Erős hatással van az ázsiai monszunokra.
- Az áramlatot követve sok tengeri faj vándorol, Ăgy fontos szerepet játszik a halászatban (is).
Brazil-áramlás: (Dél-Amerika keleti partjai)
- Meleg vizet szállĂt DĂ©l-Amerika keleti partjaihoz.
- Befolyásolja az Atlanti-óceán déli részének hőmérsékletét és csapadékviszonyait.
Agulhas-áramlás (Afrika keleti partjai):
- Meleg vĂztömeget szállĂt az Indiai-ĂłceánbĂłl az Atlanti-Ăłceán felĂ©.
- Hozzájárul a trópusi ciklonok kialakulásához.
- Befolyásolja a dél-afrikai csapadékmennyiséget.
Kép: canva
Legfontosabb hideg tengeráramlások
Labrador-áramlás: (Kanada keleti partjai)
- Hűti az Atlanti-óceán északi részét, ami gyakran ködös időjárást okoz.
- Hideg vizet szállĂt, ami befolyásolja a halállományok Ă©letĂ©t Ă©s mĂ©retĂ©t (pl. tĹ‘kehal, hering).
- Jeges áramlata miatt az Észak-AmerikábĂłl indulĂł hajĂłzás számára kihĂvásokat jelent.
Oja-shio-áramlás (Oroszország és Hokkaidó keleti, Japán nyugati partjai)
- Hideg vizet szállĂt az Ă©szaki rĂ©giĂłkbĂłl, ami csökkenti Japán Ă©szaki rĂ©szĂ©nek hĹ‘mĂ©rsĂ©kletĂ©t.
- Ködös időjárást eredményez Japán nyugati partjainál.
- Találkozása a Kuroshio-áramlattal gazdag halászati területet hoz létre.
Humboldt-áramlás: (Dél-Amerika nyugati partjai)
- Hideg vĂztömeget szállĂt az EgyenlĂtĹ‘ felĂ©, amely csökkenti a lĂ©gkör hĹ‘mĂ©rsĂ©kletĂ©t.
- Száraz klĂmát eredmĂ©nyez, ezĂ©rt alakulhatott ki a világ egyik legszárazabb terĂĽlete, az Atacama-sivatag.
- Gazdag plankton- és halállományt tart fenn.
Benguela-áramlás (Dél-Afrika nyugati partjai)
- Hideg vizet szállĂt az Atlanti-Ăłceán Ă©szaki rĂ©sze felĂ©.
- Szárazságot okoz DĂ©l-Afrika Ă©s NamĂbia partvidĂ©kĂ©n.
- Nagy mennyiségű halnak „ad otthont”.
Kép: canva
Nyugati-Szél-áramlás (Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália déli részén haladó kb. déli szélesség 40° és 60° között)
- Az Antarktisz felĹ‘l hideg vĂztömeget szállĂt, amely befolyásolja a dĂ©li fĂ©lteke idĹ‘járását.
- Erős szélrendszerekkel társul, ezért ezen a területen gyakoriak a viharok.
- Fontos szerepet játszik a globális óceáni cirkulációban, amely hatással van az egész bolygó éghajlatára.
MiĂ©rt fontos mindez? Az áramlatok Ăłriási befolyással bĂrnak az Ă©ghajlatunkra, idĹ‘járásunkra nĂ©zve. A meleg, hideg, csapadĂ©k Ă©s szárazság rĂ©szben az áramlatok számlájára ĂrhatĂłk. Ráadásul olyan biomasszák vonulását teszik lehetĹ‘vĂ©, amelyek nĂ©lkĂĽl a teljes Ăłceáni ökoszisztĂ©ma megborulna. JelentĹ‘sĂ©gĂĽk tehát vitán felĂĽli. A klĂmaváltozás azonban rendesen belepiszkál ezek működĂ©sĂ©be.
Mit tesz a klĂmaváltozás az áramlatokkal?
A Nyugati-szĂ©l áramlás 5-ször erĹ‘sebb, mint a Golf-áramlat, az Antarktisz körĂĽl áramlik. Szabályozza a Föld Ă©ghajlatát, Ă©s hatással van a tápanyagszállĂtásra is. Az olvadĂł antarktiszi jĂ©gbĹ‘l származĂł friss, hideg vĂz felhĂgĂtja az Ăłceán sĂłs vizĂ©t, ami potenciálisan megzavarja az ilyen lĂ©tfontosságĂş Ăłceáni áramlatokat.
Kép: canva
Egy új kutatás szerint, ahogy egyre drasztikusabb lesz a felmelegedés, az antarktiszi áramlat 20%-kal lassabb lesz 2050-re, melynek drámai következményei lesznek a földi életre nézve.
Az antarktiszi körkörös áramlat olyan, mint egy vizesárok a jeges kontinens körĂĽl. SegĂt távol tartani a meleg vizet, megvĂ©di a sĂ©rĂĽlĂ©keny jĂ©gtáblákat. Gátat kĂ©pez egyes invazĂv fajok terjedĂ©sĂ©nek, Ă©s nagy szerepet játszik a Föld Ă©ghajlatának szabályozásában is.
EllentĂ©tben az ismertebb Ăłceáni áramlatokkal – mint pĂ©ldául a Golf-áramlat, a Kuroshio-áramlat Ă©s az Agulhas-áramlat – az antarktiszi körkörös áramlatot kevĂ©sbĂ© ismerik. Ez elhelyezkedĂ©se miatt alakulhatott Ăgy, de Ă©ppen emiatt a közvetlen mĂ©rĂ©sek is nehĂ©zkesebbek.
A klĂmaváltozás hatása
Az óceáni áramlatok reagálnak a hőmérséklet, a sószint, a szélviszonyok és a tengeri jég változásaira. Tehát több fronton is érzékenyek az éghajlatváltozásra.
Az elmĂ©let alapján az Antarktisz körĂĽl felmelegedĹ‘ vĂz felgyorsĂtja az áramlást. Ennek az az oka, hogy a sűrűsĂ©gváltozások Ă©s az Antarktisz körĂĽli szelek diktálják az áram erĹ‘ssĂ©gĂ©t. A meleg vĂz kevĂ©sbĂ© sűrű (vagy nehĂ©z), Ă©s ennek már elĂ©gnek kellene lennie az áramlat felgyorsĂtásához.
Azonban az olvadĂł jĂ©g vize átalakĂtja az Ăłceán sűrűsĂ©gĂ©t, ellensĂşlyozza az Ăłceánok felmelegedĂ©sĂ©nek hatását, ami 2050-re az áramlás 20%-os általános lelassulásához vezet.
Ez pedig megváltoztathatja az Ăłceáni ökoszisztĂ©mát. Az áramláserĹ‘ssĂ©g gyengĂĽlĂ©se csökkentheti a biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©get Ă©s Ăgy a halászat termelĂ©kenysĂ©gĂ©t is, amelyre azonban sok tengerparti közössĂ©g támaszkodik. EzenkĂvĂĽl elĹ‘segĂtheti az invazĂv fajok bejutását az Antarktiszra, megzavarva a helyi ökoszisztĂ©mákat Ă©s táplálĂ©khálĂłzatokat.
Kép: canva
A gyengĂ©bb áramlás ráadásul több meleg vizet hozhat magával, Ăgy gyorsĂtja az antarktiszi jĂ©gtáblák olvadását Ă©s emeli a tengerszintet. A jĂ©g gyorsabb olvadása ezután az áramlat további gyengĂĽlĂ©sĂ©hez vezethet, elindĂtva az áramlassulás ördögi spirálját. Ez a zavar kiterjedhet a globális Ă©ghajlati mintázatokra, csökkentve az Ăłceánok hĹ‘-Ă©s szĂ©nelnyelĹ‘ kĂ©pessĂ©gĂ©t.
A hatás tehát Ăłriási, Ă©s ez csak egyetlen áramlatra vonatkozik. Sajnos azonban a klĂmaváltozás a többi, nagy hatásĂş áramlatot is befolyásolja. A Golf-áramlat esetĂ©ben pĂ©ldául hasonlĂł a helyzet, soha nem látott lassulás tapasztalhatĂł. Ha ez tovább folytatĂłdik, jelentĹ‘s lehűlĂ©seket hozhat EurĂłpa egyes rĂ©szein, kĂĽlönösen a Brit-szigetek, Skandinávia Ă©s Nyugat-EurĂłpa idĹ‘járásában. Ezzel szemben DĂ©l-EurĂłpában nĹ‘het a szárazság, mivel az áramlat kevesebb nedves levegĹ‘t hoz magával.
Tengerszint-emelkedĂ©s, kiszámĂthatatlan idĹ‘járás Ă©s az ökoszisztĂ©mák felborulása: „csak” az Ăłceáni áramlatok megváltozásának nĂ©hány következmĂ©nye. KĂ©tsĂ©gtelen, hogy ezeket a folyamatokat nem látjuk, Ă©s bár olvasunk rĂłluk, nem Ă©rezzĂĽk számottevĹ‘nek a hatásukat. MĂ©g. A kibocsátáscsökkentĂ©s tehát mĂ©g egy fronton Ă©reztethetnĂ© erejĂ©t, hiszen olyan Ĺ‘si Ă©s globális erejű esemĂ©nyekre is hatással van, mint az Ăłceáni áramlatok mozgása Ă©s hatása.
Kiemelt kép: canva