Lejtmenetben van a fenntartható fejlődési fordulatért folytatott küzdelem, mégis optimista a nagy határvonalként számon tartott, 2030-as évet követő időszakkal kapcsolatban Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke. A Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatójával a fenntarthatósági fejlődési fordulat jelenlegi helyzetéről beszélgettünk Pekingben tett látogatása kapcsán. Szó esett arról, hogy a megfelelő adatok mellett a fordulat mérésére alkalmas módszertanon is dolgozni kell még, de bizakodásra ad okot, hogy számos platformon ügyködnek a jövőbeni fenntartható fejlődési célok elérését szolgáló előkészületeken. Kína pedig a siker érdekében már a Holdra is telepítene távérzékelő egységeket.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 1987-es Brundtland-jelentésében a fenntartható fejlődés fogalmát így határozták meg: olyan fejlődési folyamat, amely „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.” Jelenleg hol tartunk ebben a folyamatban?
A fenntarthatósági fejlődési fordulat esetében komoly megoldásra váró problémával állunk szemben: Ugyan több nemzetközi megállapodás is született, melyekben a fordulat fő elemeit rögzítették, ennek ellenére a végrehajtás meglehetősen akadozik. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nem fenntartható jellegű tevékenységeink következtében a problémák ma még gyorsabb növekedést mutatnak, mint ahogyan a fenntarthatósági fejlődési fordulat végrehajtása történik. Tehát lejtmenetben lévő tendencia zajlik.
Fotó: FBAS
Azt lehet tudni, hogy valójában merre tartunk?
A rendelkezésre álló adataink hiányosak, és a meglévők közül sem mindegyik igazán célorientált és standartizált. Hozzá kell tenni azt is, hogy nincs közösen elfogadott módszertanunk, amellyel magát a fejlődésátalakulást mérni tudnánk. Tehát nagyon nehéz megmondani adekvát formában, hogy előre vagy visszafelé haladunk-e a fenntarthatósági fordulatot illetően. Mindenesetre egy biztos: azt tudjuk menedzselni, amit mérni is tudunk.
A közbeszédben jó néhány országban tapasztalható, hogy a gazdasági fejlődést, a gazdasági bővülést, a gazdasági realitásokat, illetve a fordulat elősegítését mintha egymásnak ellentmondó folyamatoknak tekintenék. Ezt hogy látja?
Pontosan így. Pedig ennek nem kellene így lennie. Ha a mérés, az adatfeldolgozás és az ezeken nyugvó következtetések levonása – a fentiekben említett és hiányolt módszertant követve – rendszerszerűen és tudományosan történne, akkor ez a dilemma minden bizonnyal megoldódna.
Kapcsolódó bejegyzések
A fenntarthatósági fordulatról tartott előadást Kőrösi Csaba a HUNGEXPO szakkiállításán
Az előadás a „Fenntarthatósági fordulat – Az üzleti világ megkerülhetetlen feladata” címet kapta.
Milyen más megoldásra váró problémákkal kell még szembenéznünk?
A rendezendő problémák közé tartozik az is, hogy nem alkottuk meg a fenntartható fejlődés gazdaságtanát. Bár 200 éve fejlesztjük a közgazdaságtan tudományát minden ágára odafigyelve, ez arról a gazdaságról szól, amely az elmúlt éveket, évtizedeket, sőt évszázadokat jellemezte, és ami tulajdonképpen létrehozta a mai problémáink jelentős részét is. Amikor megalkottuk a fenntartható fejlődés célrendszerét, azt is feltételeztük, hogy mindezt logikusan végigvisszük majd, és a gazdaságunkat nemcsak, hogy ennek megfelelően fejlesztjük tovább, hanem az ezt támogató közgazdaságtan tudományát is úgy fogjuk előremozdítani, hogy az a jövőben egyre inkább szolgálhassa a fenntartható fejlődést. Halkan jegyzem meg, hogy sajnos ez a tantárgy és a tankönyv még nem készült el.
Fotó: FBAS
A Kék Bolygó Alapítvány több országgal is együttműködik az imént említett problémák kezelésének megoldásában. Ehhez kapcsolódóan Pekingben milyen tárgyalások folytak?
A kínaiak elkötelezettek, ezért komoly erőfeszítéseket tesznek, és befektetéseket valósítanak meg elsősorban a fenntarthatósági átalakulást nyomon követő távérzékelés és nagyadat-feldolgozás területén. Ezért a Kínai Tudományos Akadémia öt évvel ezelőtt létrehozott egy CBAS műholdközpontot, amelynek elnevezése magyarra fordítva: Fenntartható Fejlődési Célok Végrehajtását Szolgáló Nagyadat-feldolgozó Nemzetközi Központ.
A CBAS-nek melyek a legfontosabb feladatai?
Fő feladata a műholdas távérzékelés és az ebből származó adatok feldolgozása, illetve a következtetések levonása, összekapcsolódva a mesterséges intelligenciával. Így valós időben kaphatunk képet arról, hogy a fenntartó fejlődési célok végrehajtása hol tart szerte a világon – különös tekintettel a rendelkezésünkre álló természeti erőforrások állapotára. Jelenleg 30 műhold adatait használják, köztük olyanét is, amely kifejezetten az SDG-re lett kifejlesztve.
SDG: Az SDG a Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals) rövidítése, az Egyesült Nemzetek által 2015-ben elfogadott 17 cél, amelyek 2030-ig a szegénység felszámolására, az egyenlőtlenség csökkentésére, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, valamint a béke és a jóllét előmozdítására irányulnak. Ezek a globális célok a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokat integrálják egy átfogó cselekvési keretben.
Minden évben egy nagyobb volumenű, áttekintő jellegű rendezvényt is szerveznek a fenntartható fejlődési célok aktuális helyzetéről. Az ideire nemrégiben Pekingben került sor, ahol a konferencia tudományos bizottságában elnökölt. Milyen fő napirendi pontok kerültek terítékre?
Kína komolyan veszi a fenntartható fejlődési célok megvalósításához szükséges eszközök biztosítását. Olyannyira, hogy már készül is a műholdak új generációja. Ezek nemcsak több módszerrel végeznek méréseket a bolygónk felszínén, és aztán visszasugározzák az adatokat a Földre, hanem az adatfeldolgozás igen jelentős részét már Föld körüli pályájukon elvégzik. Így a már feldolgozott adatokat szolgáltatják a földi központnak. Ez azt jelenti, hogy a műhold és a vezérlőközpont közötti adatforgalom rendkívül hasznos, hiszen egy már pontosan kialakított információcsomag érkezik vissza a műholdról.
Fotó: FBAS
A közeljövőben lehetséges, hogy a világűrben esetleg további eszközöket, műholdakat is telepítenek a cél elérése érdekében?
Igen, a kínai szakemberek a Holdra szeretnének távérzékelőket telepíteni. Azt tudni kell, hogy a Hold és a Föld távolsága sokszorosa a Föld és a műholdpálya távolságának. Mégis sokkal hosszabb ideig életképes egy ilyen állomás, ha a Holdon van telepítve, mint a néhány év élettartamra tervezett műhold a Föld körüli pályán. A műholdas távérzékelésre és a mesterséges intelligencia által támogatott nagyadat-feldolgozásra benyújtottak egy nemzetközi programot az UNESCO-nak, amelyet a világszervezet elfogadott, és részévé vált a „Tudomány Évtizede a Fenntartható Fejlődésért” keretprogramnak. Ennek a nagyszabású programnak a lényege az, hogy mindazon országoknak és szervezeteknek, akik együtt kívánnak működni a fenntarthatósági fordulat elősegítése érdekében a Kínai Tudományos Akadémia intézetével, ingyen elérhetővé teszik a műholdas adatokat, és az említett országok és szervezetek be is kapcsolódhatnak ezek értékelésébe. Jelenleg közel negyven potenciális együttműködő partnerük van, és ez a szám a jövőben minden bizonnyal emelkedni fog.
Szakmailag hogyan értékeli Kína technológiai fejlődését?
Számomra nagyon meggyőző a technológiai fejlődésük és az elkötelezettségük is. Bár Kína számos kihívással küzd, ide tartozik többek között a klímavédelem, a fenntartó fejlődés több területe, a vízgazdálkodás és a környezetszennyezés is, mégis úgy vélik, hogy ha rendelkeznek megfelelő adatokkal, az adatfeldolgozási képességgel, valamint a módszertannal, akkor pragmatikus döntések születhetnek.
Fotó: FBAS
Magyarország is csatlakozott CBAS-hez?
Igen, a CBAS és a Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem éppen a pekingi tartózkodásunk idején írt alá egy együttműködési megállapodást, amely a Kék Bolygó Alapítvány közreműködésével jött lére. A két fél a közös pontot a műholdas távérzékelésben, a vízgazdálkodással kapcsolatos kihívásokban, a mesterséges intelligenciában és ennek a három területnek az összekapcsolásában találta meg. Az együttműködés keretében olyan pragmatikus döntések születhetnek, amelyek a gazdasági és a politikai döntéshozók munkáját is támogathatják.
A fent említett kutatáson kívül milyen fontos témák kerültek még terítékre Pekingben?
Elkezdődött a „horizont pásztázása” azzal kapcsolatban, hogy milyen irányba haladjon az ENSZ fenntarthatósági keretmegállapodása 2030 után. Tehát a jelenleg érvényben és végrehajtás alatt lévő, a fenntartható fejlődési célokra épülő megállapodás lejárta után milyen irányba volna érdemes orientálni a világ törekvéseit?
Tehát mi jön az SDG-k után?
Pontosan! Egyébként számos platform elkezdte már a jövőbeni fenntartható fejlődési célokat szolgáló előkészítő munkát, amelyekben a Kék Bolygó Alapítvány is szerepet vállal. Ez a munka most Pekingben is kezdetét vette, majd folytatódik New Yorkban, Groningenben, amit aztán Belgrád, a Cambridge Egyetem, Athén és Japán követ. Az alapítványnál fontosnak tartjuk a fenntarthatósági fordulat sikerre vitelét. Úgy vélem, hogy ezt a 2030 utáni cselekvési tervet úgy kell megrajzolni, hogy egyszerre legyen tudományosan megalapozott, gazdaságilag értelmes, ugyanakkor teljesíthető, és ami a legfontosabb: az országunk hasznára váljon!
Optimista a jövőt tekintve?
Igen, mert ha egy tudományosan megalapozott és technológiai értelemben is jól felépített célrendszert és módszertant készítünk elő, amely a jelenleginél hatékonyabb működést tesz lehetővé, akkor felgyorsulhat ez a pozitív átalakulás.
Kiemelt fotó: Kék Bolygó Alapítvány
