A süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) az egyik legkedveltebb téli madarunk, gyönyörű színeivel és csendes, mélabús hangjával különleges hangulatot ad a fás kerteknek, parkoknak és erdőszéleknek.
A verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó süvöltő kedves, különleges madarunk, mellyel a hidegebb hónapokban gyakrabban találkozhatsz. Egész Európában, Ázsia nagy részén, Szibériában és Japánban is elterjedt, Magyarországon rendszeres téli vendég, kisebb állománya egész évben itt fészkel.
Teste 15–17 cm, szárnyfesztávolsága kb. 26 cm. 25–40 grammos madár. A süvöltő az egyik legkönnyebben felismerhető téli madarunk, élénk színe és zömök testalkata miatt. Csőre rövid, vastag és erős, kiválóan alkalmas a kemény magvak feltörésére. A hím mellkasa és hasa élénkvörös, feje fekete, hátoldala kékesszürke, faroktollai feketék. A tojó visszafogottabb, barnásszürke, a mell és a has tájékán inkább rózsaszínes szürke. A fiatal fiókák a tojóra hasonlítanak, fekete fejsapka nélkül.
A madár mozgása nyugodt, méltóságteljes. Gyakran párokban vagy kis családi csoportokban mozog, nem jellemző rá a csapatos, hangos viselkedés, mint pl. a csízekre vagy a tengelicekre.
Kép: canva
Különös és egyszerű madárdal, amelyet télen gyakran hallani
A neve is a hangjára utal: a jellegzetes „sü-vü” vagy „süit” hangból ered, amit lágy, füttyszerű módon hallat. Az ének visszafogott, melankolikus, nem rikoltó, hanem szinte szomorkás, a téli erdőben különösen hangulatos.
Egész évben fészkel a hegy- és dombvidéki lombos erdőkben, erdőszegélyeken, ligetekben, gyümölcsösökben. Ősztől tavaszig azonban sokkal több példány jelenik meg az alföldi területeken, mert északi állományai Skandináviából, a Baltikumból, Oroszországból délebbre vonulnak. A Kárpát-medencében október végétől áprilisig tömegesen is megfigyelhető, november az egyik legjobb időszak arra, hogy megfigyeljük őket az etetőkön, a parkokban, a kertekben.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan lehet madárbarát kerted?
Számos szempontot figyelembe kell venned, ha madarakat szeretnél vonzani a kertedbe. Ismerd meg mik ezek, és várd a madárdömpinget!
Téli vendég, a magok réme
Téli madarunkként általában október második felében, november elején érkezik. A hidegebb hónapokat nálunk tölti, és márciusban vagy áprilisban vonul vissza északra. Az itt fészkelő (rezidens) párok nem vonulnak el, csak alacsonyabb fekvésű, védettebb területekre húzódnak a nagyon hideg időszakban. Így a süvöltő Magyarországon egész télen aktív, különösen akkor, ha bőséges magforrás (pl. gyümölcsfa, juhar, bodza, napraforgó) áll rendelkezésére.
Kép: canva
Táplálkozása tehát növényi alapú: magvak, rügyek, bogyók és fák termései alkotják étrendje nagy részét. Különösen kedveli a juhar, a nyír, a bükk, a fenyő, a szil, a kőris magvait, a galagonya, a bodza, a berkenye termését, tavasszal pedig rügyeket és fiatal hajtásokat is fogyaszt. Fiókaneveléskor rovarokat, főként hernyókat és levéltetveket ad a fiataloknak.
Etetőkön ritkán jelenik meg, de ha mégis, akkor a napraforgómagot és a bogyós gyümölcsöt részesíti előnyben. Szereti a csendes, bokros helyeket, nem tolong a verébtömegben.
Kapcsolódó bejegyzések
Dr. Bubó, rántotta és vadlúdvonulás – Mi mindent köszönhetünk a madaraknak?
A madarak ugyan gyakran felhívják magukra a figyelmet, de számos véletlen adományuk észrevétlen marad. Szerepük nemcsak az ökológiai rendszerekben, hanem a kultúránkban is sokrétű.
Állandó költőpárok és magterjesztés
A folyamatosan nálunk élő párok költési időszaka áprilistól júliusig tart. A fészkük bokrok mélyére, sűrű növényzetbe kerül, mohából, fűszálakból és állati szőrből készül. Évente 2 fészekalj is fejlődhet, 4–6 tojással, a fiókákat mindkét szülő eteti. A süvöltő párban él egész évben, és hűséges társához, gyakran több évig együtt maradnak.
Mint minden élőlény esetében, ökológiai szerepük és jelentőségük vitathatatlan. A süvöltők rügyfogyasztása nem káros, inkább szabályozó szerepű: segíti a fák természetes metszését, serkenti az új hajtások növekedését. A szülőpár a fiókákat rovarokkal eteti, így segíti a biológiai növényvédelem egyensúlyát.
A gyümölcsök és bogyók fogyasztásával elősegíti a növények terjedését, hiszen a magokat széthordja, elpotyogtatja. Összességében tehát a süvöltő fontos tagja a téli erdei és kerti ökoszisztémának, egyensúlyt tart a növény- és a rovarvilágban.
Kép: canva
A tél hírnöke
A népi hiedelmekben a süvöltő a tél hírnöke: ha megjelent a kertben, azt mondták: „itt a hideg ideje”. Hangjáról kapta a nevét: „süvölt”, de halkan és szomorkásan.
A hím tollazata télen különösen élénk, mert a színes fedőtollak vedlés után jobban érvényesülnek. Téli színessége valójában a párválasztás előkészülete. A Skandináviában élő alfajok (pl. P. p. pyrrhula) nagyobb termetűek és erősebb színezetűek, mint a közép-európaiak (P. p. europoea).
A süvöltő nem fokozottan védett, de természetvédelmi értéke 25 000 forint. Fészkelő állománya stabil, de az északi populációk nagysága télen évről évre ingadozik az időjárás és a táplálékkínálat függvényében.
A természetbarát kertészek sokat tehetnek érte:
- bokros, bogyós cserjék (galagonya, som, fagyal, bodza) ültetésével,
- téli etetést biztosítva (napraforgómaggal, almadarabokkal, kölessel),
- és a vegyszermentes környezet fenntartásával.
Kiemelt kép: canva
