



Egy új tanulmány szerint az emésztőrendszeri rákos megbetegedések esetében a magasabb fizikai aktivitás alacsonyabb kockázattal és halálozással jár.
A JAMA Oncology című folyóiratban publikált tanulmányban összesen 6538 emésztőrendszeri rákos megbetegedést és 3791 ilyen eredetű halálesetet dokumentáltak 231.067 férfi és nő körében, legfeljebb 32 éves követés során. A kutatók a szabadidős fizikai aktivitás teljes szintjét kétévente validált kérdőívekkel értékelték, heti MET-órában kifejezve. A konzisztenciát az ajánlott szintnek megfelelő követési évek százalékos arányában számították ki (≥7,5 MET-óra/hét).
A kutatók azt találták, hogy a magasabb fizikai aktivitási szint alacsonyabb emésztőrendszeri rákos megbetegedés-kockázattal és halálozással járt együtt (≥45 szemben < 3 metabolikus ekvivalens [MET] óra/hét; megbetegedési, illetve halálozási kockázati arány: 0,83 és 0,72).
A metabolikus ekvivalens [MET] azt fejezi ki, hogy mennyi oxigénszükséglettel jár az adott mozgás, tevékenység. 1 MET = 3,5 ml/min/testtömeg-kg oxigénfogyasztásnak felel meg. Például 3 MET a séta, 3–5 MET a tempós séta, 5–7 MET a kertásás, úszás, 9 MET a gyorsúszás, a futás.
A vizsgált személyek a dózis-válasz analízis során a legalacsonyabb emésztőrendszeri rákosmegbetegedés-kockázatot körülbelül 50 MET óra/hét intenzitásnál érték el, ami azt jelenti, hogy a rendszeres testmozgással jelentősen csökkenthető a rákos megbetegedések kockázata.
(Egészségügyi szakirodalmi tallózó)
Fotó: Canva