Bár 2025 hűvösebb volt, mint 2024, a január pedig rég látott telet hozott Magyarországra is, csak hiú ábránd, hogy a globális felmelegedés gyengül vagy nem létezik.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO), a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) és más tekintélyes meteorológiai szervezetek jelentései szerint 2025 a második-harmadik legmelegebb év lehetett a Földön a mérések kezdete, vagyis a 19. század vége, a 20. század eleje óta, és a globális felszíni átlaghőmérséklet közel 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet (1850–1900).
A klímamodellek szerint a hőmérséklet várhatóan a következő öt évben is rekordmagas vagy ahhoz közeli szinten marad majd, és 80% annak az esélye, hogy a 2026–2030-as időszakban megdől a mérések történetében legmelegebb évnek tartott 2024-hez fűződő rekord, amikor is a globális átlaghőmérséklet 1,55 ± 0,13 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
Kép: canva
A brit Met Office meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a globális átlaghőmérséklet 2026-ban 1,46 fokkal alakulhat az iparosodás előtti szint fölött (± 0,12).
A hőmérséklet emelkedése nagy valószínűséggel akkor is tovább folytatódna legalább a 2040-es évek elejéig – mintegy 1,65 Celsius-fokos felmelegedést elérve –, ha az emberiség sikeresen ráállna a klímasemlegesség századközepi eléréséhez vezető pályára, mielőtt a 2100-as év körül 1,5 °C-ra csökkenne.
Kapcsolódó bejegyzések
Kína és Európa összefogása irányíthatja a klímaváltozás geopolitikáját? – Interjú Kőrösi Csabával
Nincs könnyű helyzetben az emberiség: míg számos ország csak a gazdaságra koncentrál, sokkal súlyosabb eseményekről kellene döntést hozni.
Világszerte más és más
Ettől azonban regionálisan jelentős eltérések várhatók. A helyi különbségekre jó példa, hogy a globális átlagot tekintve második-harmadik legmelegebb 2025-ös év Magyarországon csak a hetedik legmelegebb – és a negyedik legszárazabb – év volt 1901 óta a HungaroMet Nonprofit Zrt. (korábbi Országos Meteorológiai Szolgálat) előzetes adatai szerint.
Ez jól látszik az ECMWF által működtetett Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat 2025-ös Globális éghajlati összefoglalójában közölt hőtérképen, illetve a például a villamosenergia-igény szempontjából meghatározó havi átlaghőmérsékletek alakulásából is.
Ezzel együtt Európa – és benne a Kárpát-medence – eddig jóval gyorsabban melegszik, mint a világátlag, az elmúlt bő három évtizedben például több mint kétszer akkora hőmérséklet-emelkedés volt megfigyelhető az öreg kontinensen, mint a globális átlag, és ez a trend várhatóan a következő időszakban is kitart. Hacsak közbe nem szól egy olyan esemény, mint például az Észak-atlanti-áramlási Rendszer (AMOC – Atlantic Meridional Overturning Circulation) esetleges összeomlása.
Kép: canva
Visszatér az El Niño
Az óceánok mindig is jelentős hatást gyakoroltak a globális éghajlati rendszerre, és abban is nagy szerepük volt, hogy 2025 globális átlagban kevésbé volt meleg év, mint 2024.
A globális éghajlati változékonyság egyik legfontosabb tényezőjének számító El Niño–déli oszcilláció (ENSO) egy olyan éghajlati jelenség, amely a trópusi Csendes-óceán–légkörrendszer természetes ingadozása (és amely maga is drasztikusan átalakulhat a klímaváltozás hatására). Az egymást 2–7 évente váltó két fő fázisa az El Niño és a La Niña, amelyek során a tengerfelszín-hőmérséklet a középső és keleti egyenlítői Csendes-óceánon szokatlanul megemelkedik (El Niño), illetve lehűl (La Niña).
2025 elején és végén is a La Niña hűtő hatása érvényesült, ami átmeneti lehűlést okozott, 2026 közepére, második felére azonban visszatérhet az El Niño és a melegedő fázis, amint ezt többek között a US Climate Prediction Centre és az Ausztrál Meteorológiai Iroda, valamint a Severe Weather Europe is előrevetítette.
Kapcsolódó bejegyzések
Akár 30 centi is hullhat – Átok vagy áldás a sok hó?
Az utóbbi években elmaradtak a nagy havazások, ami a természet számára és a klímaváltozás szempontjából sem kecsegtető. Könnyen elképzelhető, hogy ez idén másként alakulhat, ugyanis az előrejelzések egyes helyeken 30 centinél vastagabb hótakaróról is szólnak. Mire számíthatunk ezen a télen csapadék szempontjából, és miért is kell örülnünk a nagyobb mennyiségű hónak? Az enyhe telek, a […]
A La Niña légköri hatása várhatóan a kora tavaszi szezonban is fennmarad Európában is, de míg Észak-Amerika északi területeire hidegebb levegőt szállít, addig Európába, különösen nyugati és nyugat-középső részére általában enyhébb levegő áramlik, a szokásosnál már ekkor melegebb hőmérsékletet előidézve.
Az El Niño kora őszre fejlődhet ki teljesen, a következő télen tetőzhet, és 2027 jelentős részében is kitarthat. Ezzel a mostanitól jelentősen eltérő időjárási viszonyok jöhetnek létre a következő télen, de az európai hatás kevésbé közvetlen és egyértelmű. Azáltal ugyanis, hogy az El Niño melegítő hatása gyengíti a poláris örvényt (polar vortex), illetve az ennek déli peremén futó, a hideg levegőt normál esetben a sarkokon tartó áramlást (jet stream) is, akár sok hóval járó rendkívül hideg időszakok is kialakulhatnak az érintett telek során.
Kép: canva
A közeljövő is bizonytalan
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy bár az időjárás-előrejelzések a mesterséges intelligenciának is (és az időjárásfüggő megújulóenergia-termelés menetrendezési igényeinek is) köszönhetően egyre pontosabbak, az egy-két hétnél távolabb tekintő prognózisokat – részben éppen a klímaváltozás miatt – továbbra is jelentős bizonytalansági tényezők terhelik, különösen a csapadékviszonyok tekintetében.
Ez annál inkább igaz, minél messzebb tekint előre időben egy előrejelzés, így a hosszabb távú prognózisok jellemzően csak a sokéves átlagtól való várható eltérésről és a trendekről kívánnak mondani valamit, nem pedig konkrét hőmérsékleti és csapadékértékeket előrevetíteni egy bizonyos időszakra. Az egyéves és hosszabb időtávú prognózisok esetében már nem is időjárás-előrejelzésről, sokkal inkább klímamodellezésről érdemes beszélni.
A fentiek Magyarország időjárásával kapcsolatban is megállnak, azzal a kiegészítéssel, hogy a világátlagnál gyorsabb felmelegedés gyorsabb és radikális változásokat hozhat a csapadékviszonyokban is, amint ezt a klímamodellek és a szakemberek előrevetítették, az elmúlt évek szélsőségesen száraz időszakai pedig igazolni is látszanak.
Ennek és a klímaváltozás tényének nem mond ellent az sem, hogy a HungaroMetnek az ECMWF valószínűségi előrejelzései alapján készült, cikkünk születése idején érvényes többhetes európai anomália-előrejelzése szerint február utolsó hetéig a sokéves átlagnál csapadékosabb idő várható Európa jelentős részén, így Magyarországon is.
Kiemelt kép: canva
