



Rendkívül kedvező hatást gyakorolt az élővilágra, hogy 2021-ben tíz évre betiltották a Jangcéban a kereskedelmi halászatot.
A Live Science beszámolója szerint a lépést követően nőtt a nagy halak száma, és több veszélyezetett faj és alfaj – így a jangcei tok és a jangcei rücskösfarkú disznódelfin – állománya is gyarapodott. A Jangce Kína leghosszabb és legnagyobb folyója, a lakosság mintegy 30 százaléka a folyó vízgyűjtő területén él. Az 1950-es évek óta a városok gyors fejlődése, a gátépítések, a túlhalászat, a szennyezés és az élőhelyek pusztulása ugyanakkor a vízminőség romlásához és a biológiai sokféleség válságához vezetett, ami többek között a kardorrú tok kihalását eredményezte.
A veszélyes trend a védett területek kialakítása és a vízminőség kezelése ellenére is folytatódott. 2021-ben aztán Kína úgy döntött, hogy tízéves halászati tilalmat vezetnek be az egész Jangce-medencében, a folyami rendőrség pedig szigorú büntetések révén kezdte el betartatni a szabályt, miközben a széles körű környezetmenedzsment-projekt folytatódott.
Csen Jüsun, a vuhani Kínai Tudományos Akadémia hidrobiológusa és kollégái a 2018 és 2023 közötti adatokat elemezve mérték fel a halállomány alakulását. Az eredmények azt mutatták, hogy a tilalom bevezetése után a kutatásokhoz gyűjtött halak teljes tömege több mint megduplázódott, a mintákban szereplő fajok száma pedig 13 százalékkal nőtt.
A halak összlétszáma nagyjából változatlan maradt, de a tápláléklánc magasabb szintjein található, nagyobb testű fajok, így a fekete amurkeszeg száma emelkedett, és ezek a fajok nagyobb mennyiségű biomasszát adtak. A kisebb állatok össztömege ezzel szemben csökkent. Egyes vándorló és veszélyeztetett fajoknak, így a vitorlás pontynak a populációja pedig növekedést mutatott.
Egy másik figyelemre méltó pozitívum, hogy az egyetlen – a Jangcéban megmaradt – teljesen édesvízi emlős, a rücskösfarkú disznódelfin száma emelkedett: 2017-ben 445-öt számoltak meg, 2022-pedig már 595-öt. Ennek hátterében az állhat, hogy több lett a hal, illetve kisebb a hajóforgalom, és a cetfélék mellékfogásként sem kerülnek a hálókba.
Csen és kollégái továbbra is figyelemmel kísérik a Jangce biodiverzitását. A csapat bízik a pozitív trendben, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a folyamat könnyedén visszafordulhat a kereskedelmi halászat újbóli elindulásával. Emellett javasolják, hogy hasonló intézkedéseket vezessenek be más folyókon, így a Mekongon és az Amazonason is.
Fotó: Canva