Most nem gondolunk a száraz, aszályos nyárra, holott a kerti teendők szép lassan belendülnek: aki ökológiai kertben gondolkodik, nagy erőkkel keresi a jó megoldásokat. Ám bárhogy is műveled a kerted, a talajtakarás csak pozitívumokkal járhat: vizet tart meg, nem engedi felforrósodni a talajt, és a gyomosodás megelőzésében is segít. Ha pedig szeretnéd mindezt a körforgásos gazdaság támogatásával együtt végezni, gondolkodj gyapjúmulcsban! A gyapjú alulértékelt, már-már elfeledett anyag, ám a kertben ez az új technológia mindenki szívét megdobogtatja, aki egészséges növényekre és célzott vízmegőrzésre vágyik. Dr. Veres Andreával, a FitoWool tulajdonosával beszélgettem.

Sokan keressük azokat a megoldásokat, amelyek segítik a kertünket ökológiai alapokra helyezni. Szeretnénk vizet tartani a kertben, hogy minél kevesebbet kelljen öntözni. Szeretnénk jobb minőségű talajokon kertészkedni, egészségesebb növényeket nevelni, természetesen vegyszermentesen. De emellett nem szeretnénk a kártevők és a gyomnövények tengerébe belefulladni az ágyásainkban. Számos remek alternatívából választhatunk, ha talajtakarásról, vízmegtartásról és növényvédelemről van szó. Van azonban egy olyan lehetőség, amelyre nemcsak Magyarországon, hanem Európában is kevesen gondoltak eddig, holott kézenfekvő, és a természetes újrahasznosítás. A gyapjúban rengeteg a lehetőség. Van egy magyar kisvállalkozás, amely tudást és energiát nem sajnálva igyekszik a legjobbat nyújtani ezen a területen.

A Planet Budapest egyik célja, hogy olyan innovatív vállalkozásokat mutasson be, amelyek szívvel-lélekkel tesznek a fenntarthatóságért, a körkörös gazdaságért és az ökológiai fennmaradásért. Ismerd meg ezeket a cégeket február 25-étől a Magyar Vasúttörténeti Parkban!

Honnan jött az ötlet a gyapjú nem hétköznapi újrahasznosításához?

Növényorvos vagyok, és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (a MATE-n) címzetes egyetemi docens, a mezőgazdaság területén végeztem kutatásokat. Ez kapcsolódott össze egy régi, családi hagyománnyal, a kötéssel, ennek kapcsán beszélgettem a juhászokkal arról, mihez kezdenek a gyapjúval. Mivel ezt az anyagot nem veszik át a hulladéklerakók, így vagy elássák, vagy pedig elégetik, de mivel a gyapjú nem éghető, benzinnel locsolják be. Nemritkán évekig gyűlik a gyapjú, mert egyszerűen nem tudnak mit kezdeni vele. Mivel ez nyilvánvalóan tarthatatlan állapot, 2020 körül elkezdtem feltérképezni, hogy milyen mezőgazdasági hasznosításai lehetnek a gyapjúnak. Mindössze egyetlen osztrák céget találtam, ahol gyapjúhulladékból készítenek mulcsszőnyeget. Felmerült bennem, hogy a hazai gyapjúból is lehetne ilyesmit gyártani, azonban ennek elég nagy a technológiai igénye. Mosni, szárítani és nemezelni kell a gyapjút, ami rendkívül komplex gépsort kíván. Ennél kisebb költségű és környezeti terhelésű megoldást kerestem. Így találtam rá a pelletálás módszerére, amelyre akkoriban csak az USA-ban és Írországban volt példa, és nagyon keveset tudtak a hatásáról. Úgy döntöttünk, hogy veszünk egy kisebb gépet, elsősorban kutatás és tapasztalatszerzés céljából. A gyapjúpelletáló gépünk nem nagy teljesítményű, körülbelül évente 10 tonna pelletet tud előállítani, ami egyébként a hazai piacon elég is.

Kapcsolódó bejegyzések

Már most is luxus csak úgy elengedni a vizet a kertünkből: a házikertben is vízgazdálkodásra van szükség

A vízkészleteink kifogyhatnak, ha nem teszünk mi is lépéseket a saját kertünkben: ezek ráadásul kis energiabefektetéssel is sokat segíthetnek az aszályos időszakokhoz való alkalmazkodásban.

Először a MATE-val kezdtünk el kísérletezni, most már más partnereink is vannak: a Debreceni Egyetemmel például erdészeti telepítési kísérleteket végeztünk, az Öko Tengely Egyesülettel pedig közterületeken és közösségi kertekben indítunk projekteket. Európában már nem csak mi foglalkozunk gyapjúval, ma már több szempontból vizsgálják a gyapjúpellet hatását.

Miért nem dolgozzák fel a gyapjút Magyarországon?

Ez nagyon komplex probléma, ugyanis régebben voltak gyapjúmosók és- feldolgozók Magyarországon is, de jelenleg egész Európában problémát okoz a feldolgozása. A magas minőségű gyapjú textilek előállításához nagy mennyiségű, sztenderd minőségű, nagyon finom gyapjú kell. Ezt Dél-Amerikából, Kínából, Új-Zélandról hozzák. Ott ugyanis olyan nagy területek vannak, hogy ha egy gazdálkodó gyapjútermesztéssel akar foglalkozni, azt is megtehesse, hogy egy területen pl. csak merinó fajtát tartson.

Korábban a merinó juhot kiváló minőségű gyapjáért itthon is tartották, ma már inkább a hús- és a tejtermelés került előtérbe, mivel a gyapjútermelés nem gazdaságos.

Európában azonban sokkal fregmentáltabb a helyzet. Sok különböző juhfajta van jelen, így nem tudnak egységesen jelentősebb mennyiséget előállítani. A tej és a hús hasznosítása az elsődleges, a gyapjú minősége átlagos, nem megfelelő a textilipari feldolgozáshoz. Jó megoldás lehetne, ha a juhászok szervezetekbe tömörülnének, és elérnék, hogy ne a felvásárlók diktálják az árakat. Az önszerveződés eredménye lehetne, hogy egységesen nagyobb mennyiséget tudnának kínálni jobb minőségű gyapjúból, jobban meg tudnának felelni a piac elvárásainak, és ez gazdaságilag is megérné nekik.

Egy másik akadály az osztályozórendszer. Jelenleg mikronok alapján osztályozzák a gyapjút, és a szabályozás nagyon szigorú. Ma már vannak olyan feldolgozási módok, amelyek segítségével a gyengébb minőséget is hasznosítani lehetne. Sokkal hatékonyabb lenne felhasználás alapján osztályozni: például a nagyon finom, kötésre való gyapjú mellett létezhetne durvább szövetekhez való, belsőépítészethez való, épületek szigetelésére való és pellethez való is.

Nagyon fontos lenne az is, ha a gyapjú kikerülne a „harmadik kategóriás állati melléktermék” besorolásból, és ismét fő termék lehetne, mert így teljesen más hulladékkezelési vagy sterilizálási szabályok vonatkoznának rá. A jelenlegi szabályozás szerint gyakorlatilag zsíron kellene kisütni a gyapjút ahhoz, hogy megfelelően kezeljék.

Mik a legjobb tulajdonságai a gyapjúnak, amelyeket nem használunk ki a mezőgazdaságban, a kertészkedésben? Hogyan segít a talajépítésben?

Két nagyon fontos tulajdonsága van. Az egyik a vízmegtartás: rendkívül jól megszívja magát vízzel, amit könnyen le is ad a növényeknek és a mikroorganizmusoknak. Tehát növeli a vízkapacitást a talajban. Nem lényegtelen, hogy a pellet formájú gyapjú esetében mindez a gyökérzónára koncentrálódik. Amikor szalmamulcsot vagy fenyőkérget használunk, először öntözéssel át kell áztatni az anyagot, hogy a nedvesség lejusson a gyökérzónába. Az aszály elleni küzdelemben így a gyapjú remek eszköz lehet.

Kapcsolódó bejegyzések

Mélymulcs a gyakorlatban: úton egy fenntarthatóbb kert felé

A permakultúrás kert kialakításának fontos állomása a mélymulcsos vetemény.

A másik jó tulajdonsága, hogy magas a fehérje- és szervesanyag-tartalma. Összehasonlítva bármely más szerves trágyával sokkal több nitrogén van benne: míg a szarvasmarhatrágyában körülbelül 1,2 százalék, a gyapjúban 10 százalék. A szervesanyag-tartalom a szerves trágya esetében körülbelül 60 százalék, a gyapjúéban 80 százalék, ráadásul mindez kötött, kémiai kötésben, kreatin formájában van jelen. Ez azért fontos, mert ezt a kötést a mikroorganizmusoknak kell tovább szabdalniuk, a tápanyag fokozatosan áll a növények rendelkezésére. Így a gyapjú kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosít, komposzttal keverve kiváló elegyet alkot, lassan bomlik le.

Nagyon erős talajtakaró szőnyegként szolgálhat, mivel lassan bomlik le. A geotextillel szemben nem kell felszedni, hiszen természetes anyag. Ráadásul gyomosodás ellen is jó megoldás. Új-Zélandon és Ausztráliában erózióvédelemre is használják, ebbe ültetik a fákat, cserjéket.

Többféle pelletet is gyártotok. Mi a különbség a termékek között?

Különböző adalékanyagokat alkalmazunk. Van sima pelletünk, amely 100 százalék gyapjú, és ennek vannak különböző változatai. Ahhoz a típushoz, amelyet paradicsomhoz és zöldségnövényekhez ajánlunk, nagyon finom alginitet kevertünk. Ez azért fontos, mert az alginitnek nagyon jó a mikroelem-összetétele, ami ebben a formában közvetlenül hozzáférhető a növények számára.

Az alginit fosszilis biomasszából és elmállott bazalttufából, valamint mészből álló, magas szervesanyag-tartalmú kőzetféleség, amely 3–5 millió évvel ezelőtt keletkezett egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban és zárt tengeri lagúnákban. Magas szervesanyag-tartalma miatt az olajpala egyik típusának tekintik.

A másik változat a zeolittartalmú pellet, amely vulkanikus eredetű kőzet, ezt a bogyósgyümölcsökhöz ajánljuk, mert kicsit más a mikroelem-összetétele. Van egy új termékünk is, amelynek nagyon jók a kísérleti eredményei, ez huminsavat és bioszenet tartalmaz, és az évelőkhöz ajánljuk. Minden termékünk a biológiai gazdálkodásból való származást igazoló minősítéssel rendelkezik.

Fontos különbség az ipari állattartásból származó pelletált trágyákkal szemben, hogy a gyapjúba nem kerülnek bele hormonok vagy antibiotikumok.

Kinek érdemes gyapjúmulcsot alkalmazni?

Egyelőre az anyagiak határozzák meg az alkalmazók körét. A nagyobb gazdaságokban nem éri meg „leparkettázni” a területet. Leginkább kiskertekben, konyhakertekben, magaságyásokhoz, emeltágyásokhoz ajánljuk, ezekben működik legjobban. A gyapjúmulcsszőnyeg nem univerzális megoldás, és nem is az egyetlen út, viszont egy nagyon könnyen használható, fenntartható, vegyszermentes alternatíva. Használata kevesebb vízhasználattal jár, és rendezett, esztétikus megoldás. Ráadásul a gombás betegségek kezelésében segíthet, hiszen vannak olyan talajból eredő gombás betegségek, amelyeket a higiénikus környezet visszaszorít.

Mivel készülsz a Planet Budapest Expóra, és mit vársz az eseménytől?

Foglalkoztat bennünket a kérdés, hogy hogyan lehetne szintet lépni. Jelenleg egy kis családi vállalkozás vagyunk, és egy nagyobb kapacitású gépsor, egy telephely hozzásegítene ahhoz, hogy több gyapjút dolgozhassunk fel. Rengeteg megkeresést kell elutasítanunk kapacitáshiány miatt. Mára van elég tapasztalatunk a piacról, az árakról, arról, hogy a folyamat szakmailag hogyan működik. Úgy vélem, tárgyalóképesek vagyunk.

Emellett vannak álomprojektjeink. Szeretnénk megvalósítani a hazai gyapjúmosást: összegyűjtenénk a magyar juhászoktól a gyapjút, kitisztítanánk, és ebből készítenénk ún. zero waste gyapjút. A legjobb minőségűből hazai fonalat lehetne készíteni nemezeléshez, a gyengébb minőségből pedig mulcsszőnyeget, illetve pelletet. Így nem lenne gyapjúhulladék.

A másik ötletünk egy mobil gyapjúpelletáló gép, hogy a juhászok is készíthessenek pelletet. Ugyan ezt a pelletet még nem lehet forgalomba hozni, mert a pelletgyártásnak szigorú szabályai vannak, az előnye az lenne, hogy a gazdák a saját területükön tudnák használni, vagy akár a környékbeli kertészetekkel is egyeztethetnének.

Kiemelt kép: Szabó Márton (MedioMedia)