

A világ vízügyi szakemberei egyetértenek abban, hogy a víz kérdése ma már nem pusztán környezeti ügy, hanem gazdasági, társadalmi és geopolitikai tényező is. A Planet Budapest globális vízkihívásokról szóló panelbeszélgetésén európai, afrikai és ázsiai szakértők osztották meg tapasztalataikat, rávilágítva a regionális különbségekre és a közös problémákra is.
A globális vízbiztonság ingatag lábakon áll, és bár Európában ezt nem feltétlenül érezzük, itt is vannak jelek. Ebben a cikkben bővebben is olvashatsz arról, miért okoz globális nehézséget a víz biztosítása. Vannak olyan országok, ahol a vízkérdés korántsem olyan egyértelmű, mint nálunk, Európa szívében. A Planet Budapest konferenciasorozatának kerekasztal-beszélgetései között olyan nemzetközi diskurzusok alakultak ki, ahol a világ különböző pontjairól érkező szakemberek vázolták a tényeket és a lehetőségeket.
A Planet Budapesten dr. Kovács Károly, a Hungarian Water Partnership elnöke; prof. Harsha Ratnaweera, a European Water Association (EWA) elnöke; Francois Olivier Gosso, az African Water and Sanitation Association (AfWASA) ügyvezető igazgatója; dr. Rose Kaggwa, az African Water and Sanitation Academy (AWASA) igazgatója; Csörnyei Géza, a Global Water Operators Partnership (GWOPA) tagja és Zhang Rui, az ASEM Water igazgatóhelyettese beszélgetett a témáról.

Közös kihívások: klímaváltozás, finanszírozás, vízbiztonság
Dr. Rose Kaggwa (AWASA) szerint Afrika pontosan tisztában van a saját problémáival és céljaival, ugyanakkor a kontinens valós helyzetét sokszor félreértik. A lakosság mintegy 45%-a városokban él, amelyek növekedése gyakran nincs összhangban az infrastruktúra-fejlesztéssel. A közművek hitelképessége alacsony, a szanitációs infrastruktúra pedig több országban jelentős lemaradásban van.
A vízveszteség nem kizárólag afrikai probléma: még Kanadában és az Egyesült Államokban is előfordul, hogy a fizikai veszteségek jelentősebbek, míg Afrikában inkább a kereskedelmi veszteségek jelentenek kihívást. A kontinens különlegessége ugyanakkor a rendkívül fiatal népesség, ami egyszerre hat nyomásként és lehetőségként.
A közös globális tényezők egyértelműek:
- klímaváltozás,
- finanszírozási korlátok,
- fegyveres konfliktusok,
- vízbiztonsági kockázatok.
Ezek nemcsak a lakosság életminőségét, hanem az egész vízgazdálkodási rendszert érintik.

Fotó: Berecz Valter
Európa: öregedő infrastruktúra és új szennyező anyagok
Csörnyei Géza (GWOPA) rámutatott arra, hogy Európában az egyik legnagyobb kihívás a régi víziközmű-infrastruktúra. Az energiaátállás és az új típusú ipari szennyező anyagok további terheket jelentenek.
A közművek egyetemes felelősségvállalással működnek: biztosítaniuk kell a karbantartást, az erőforrások megóvását és a reziliens üzemeltetést. A finanszírozási hiányosságok azonban itt is jelen vannak.
Kovács Károly felidézte, hogy az 1950-es években Európa folyói rendkívül szennyezettek voltak, és azóta jelentős javulás történt. Ugyanakkor a felszíni és a felszín alatti vizek összekapcsolódnak, a talajvízkészlet csökken, és új szennyező anyagok jelennek meg. A jogi keretrendszer fejlett, de a gyorsan változó környezet miatt a szabályozás gyakran lemaradásban van.
Különösen fontos körülmény, hogy a világ vizeinek mintegy 60%-a átnyúlik az országhatárokon. A Duna vízgyűjtő területe például 17 országot és mintegy 100 millió embert érint. A vízminőség és a kapacitás fejlesztése ezért nem lehet kizárólag nemzeti kérdés.
Afrika: higiénia és méltóság
Francois Olivier Gosso (AfWASA) hangsúlyozta, hogy Afrika öt nagy régióra osztható, amelyek mind sajátos kihívásokkal szembesülnek. A szakpolitikai keretek kiemelt jelentőségűek: a vízkérdésnek minden döntéshozatali szinten prioritást kellene élveznie.
A szennyvízkezelés és a higiénia nem csupán közegészségügyi, hanem a méltóságot is érintő kérdések. „Ha nincs higiénia, nincs méltóság sem” – fogalmazott. A szanitáció egyben gazdasági lehetőség is, ahol új beruházási és fejlesztési irányok nyílhatnak.

Fotó: Berecz Valter
Ázsia: vízelosztás és klímakockázatok
Zhang Rui (ASEM Water) Kína példáján keresztül mutatta be a kihívásokat. A gleccserek olvadása jelentősen átalakítja a folyók vízjárását, így a klímaváltozás növeli az árvizek és a természeti katasztrófák gyakoriságát.
Észak-Kínában, különösen a nagy népsűrűségű és intenzív mezőgazdaságú térségekben, a talajvíz csökkenése komoly gond. A vízelosztás egyenlőtlen, időnként korlátozásokra van szükség. A vízciklus globálisan változik, a csapadékeloszlás átalakul, a vízszennyezés pedig minden régióban hasonló nehézségeket okoz.
Finanszírozás, partnerség, tudás
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a világ 285 000 víziközművébe történő beruházás kulcskérdés. A finanszírozás mellett azonban az emberi erőforrás is kiemelten fontos tényező.
Prof. Harsha Ratnaweera (EWA) szerint megfelelő finanszírozás esetén a szakemberképzés és a kapacitásfejlesztés az első lépések a fenntarthatóság felé. Már a fejlett országokban is szükség van szemléletformálásra. Afrikában 2026-ot a víz évének nyilvánították, ami fontos lépés a figyelem felhívásában.
Dr. Rose Kaggwa kiemelte a partnerségek és a tudástranszfer szerepét: Afrika és Európa kölcsönösen tanulhat egymástól, számolva azzal, hogy a technológiai megoldásokat mindig a helyi sajátosságokhoz kell igazítani. A magánszektor bevonása lehetőséget teremt, de növelheti a víz árát is.

Fotó: Berecz Valter
2030 után: hogyan kerülhető el a válság?
A biztonságos jövő több pilléren nyugszik:
- hatékony vízfelhasználás,
- karbantartás és kapacitásfejlesztés,
- a fiatal generációk bevonása,
- közös vízió kialakítása,
- a víz gazdasági és társadalmi értékének elismerése.
A szakértők szerint a víz értékének kommunikálása kulcsfontosságú. A politikusoknak, az oktatóknak és a döntéshozóknak fel kell ismerniük, hogy a vízügyi beruházások elsődlegesek lehetnek más ágazatok fejlesztéséhez képest.
A végső üzenet egyértelmű: a víz nem pusztán természeti erőforrás, hanem a stabilitás, a méltóság és a fenntartható fejlődés alapja. Ha a világ közös vízió mentén cselekszik, a 2030 utáni időszak már nem a válságkezelésről, hanem a reziliens rendszerek megerősítéséről szólhat.
Kiemelt kép: canva
