Az Európai Bizottság március 10-én bejelentette új stratégiáját a kis moduláris atomreaktorok (SMR-ek) telepítésének felgyorsítására. A lépést kényszer szülte, mert az ipar jelentősen növekvő energiaéhsége azonnali, stabil alaperőműveket követel, amelyek kiépítésében Közép-Európa és hazánk is lépéselőnybe kerülhet.
Az Európai Bizottságnak a kis moduláris atomreaktorok (SMR-ek) térnyerését célzó stratégiája egyértelmű beismerése annak, hogy az eddigi zöldenergia-politikai irányvonalak kiegészítésre szorulnak – hívja fel a figyelmet a Makronóm cikke. A közzétett program szerint az első európai SMR-projektek már a 2030-as évek elején termelésbe állhatnak, a kontinens teljes beépített SMR-kapacitása pedig 2050-re elérheti a 17 és 53 gigawatt közötti sávot.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit érdemes tudni a kis moduláris reaktorokról?
A kis moduláris reaktorok alkalmasak arra, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett nagy mennyiségű villamos energiát termeljenek.
Ez a volumen abszolút értékben nem lebecsülendő, hiszen a legfelső határérték mintegy 26 darab mai paksi atomerőmű (mind a négy blokkot ideértve) teljesítményének felel meg, és az 53 gigawatt a mai európai atomerőművi kapacitás erejének durván a fele. Bár az ezer gigawattos teljes uniós energiamixben ez a kapacitás arányaiban csupán 5 százalék körüli szelet, a hálózati jelentősége óriási, mert ezek a reaktorok az időjárás szeszélyeitől függetlenül, a nap huszonnégy órájában képesek stabil zsinóráramot biztosítani. Az európai atomerőművi tervek teljes körű megvalósítása ugyanakkor gigantikus tehertétel, mintegy 241 milliárd eurós beruházást igényel a következő évtizedekben.
Európa villamosenergia-ellátása hatalmas nyomás alá került a széntüzelésű erőművek rohamtempójú leállítása és a német nukleáris kapacitások kivezetése miatt. Ezt a hiányt az ipar és az újabban gombamód szaporodó adatközpontok növekvő áramigénye olyan keresleti sokkal tetézi, amelyre az elöregedett hálózatok nincsenek felkészülve.
Kapcsolódó bejegyzések
A mikroreaktorok energiafüggetlenséget hoznak?
A technológiai váltás azt jelenti, hogy a reaktort nem a helyszínen építik fel évtizedek alatt, hanem egy gyárban szerelik össze.
Tavasztól őszig a napelemes rendszerek túltermelése jobbára áthidalható a napi fogyasztási csúcsok idejére, azonban novembertől februárig számos európai régióban hosszú hetekre állandósul a sötétszélcsend, amikor a megújuló energiaforrások alig termelnek.
A közműléptékű akkumulátoros tárolók hiába hasznosak, ha a mai megfizethető módszerekkel jellemzően csupán 2–4 órán át képesek áthidalni az energiadeficitet. A heteken át tartó hiány kezelésére alkalmas szivattyús energiatározók építése pedig drága, és évtizedekbe kerül. Mindez súlyos piaci anomáliákat szül: napos, szeles időben a tőzsdei áramár filléres vagy egyenesen negatív tartományba zuhan, míg a téli csúcsidőszakokban a normál árfolyam sokszorosára lő ki. Erre a rendszerszintű problémára a kiszámíthatóan termelő, rugalmasan és költséghatékonyan telepíthető SMR-ek jelenthetnek megoldást.
A cikk teljes terjedelmében a Makronóm weboldalán olvasható.
(Makronóm)
Fotó: Canva