



Az ELKH Balatoni LimnolĂłgiai KutatĂłintĂ©zet (BLKI) szakemberei más intĂ©zmĂ©nyek munkatársaival egyĂĽttműködve a VĂztudományi Ă©s VĂzbiztonsági Nemzeti LaboratĂłrium projekt keretĂ©ben a Paksi AtomerĹ‘mű elhasznált hűtĹ‘vizĂ©nek a Duna környezeti viszonyaira Ă©s a halállomány szerkezetĂ©re gyakorolt hatását vizsgálták.
A kutatók igazolták, hogy bár a befolyó néhány száz méteres szakaszon jelentősen befolyásolja a folyam hidromorfológiai viszonyait, a halállomány szerkezetét elsősorban a nagyobb léptékben érvényesülő emberi hatások határozzák meg. A vizsgálat eredményeit bemutató tanulmány az Ecohydrology szaklapban jelent meg.
A közös terepi felmĂ©rĂ©sekben a BLKI kutatĂłi mellett a BME VĂzĂ©pĂtĂ©si Ă©s VĂzgazdálkodási TanszĂ©kĂ©nek kutatĂłi, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Nemzeti Agrárkutatási Ă©s InnováciĂłs Központ Halászati KutatĂłintĂ©zetĂ©nek Ă©s az Ă–kolĂłgiai KutatĂłközpont VĂzi Ă–kolĂłgiai IntĂ©zetĂ©nek munkatársai vettek rĂ©szt
– Ărja honlapján az Eötvös LĂłránt Kutatási HálĂłzat.
A kutatĂłk megállapĂtották, hogy a parti zĂłna kövezett Ă©s termĂ©szetes partszakaszai, a dunai sarkantyĂşk, valamint a mögöttĂĽk kialakulĂł mellĂ©kágak Ă©s homokszigetek jelentĹ‘sebb mĂ©rtĂ©kű hatást gyakorolnak a halfajok eloszlására Ă©s mennyisĂ©gi viszonyaira, mint a hűtĹ‘vĂz bevezetĂ©se.
Füstös Vivien PhD-munkájának témavezetője Erős Tibor, a BLKI igazgatója és Józsa János, a BME egyetemi tanára volt. A kutatómunka jó példa a hazai kutatóintézetek és egyetemek közötti hatékony együttműködésre.
(Forrás: elkh.org/hirek)