A szalmapaplan egy megújuló, környezetbarát, energiahatékony építészeti megoldás, gyakorlatilag egy homlokzat- és födém-hőszigetelési rendszer.
Szalmából szigetelőanyag?
A szalma építkezésben való hasznosítása nagy múltra tekint vissza. A hazai népi építészetben zsúptetők készítésére és vályogfalak összetevőjeként régóta használják. A szalmabála hőszigetelő és hőtároló képessége kitűnő, ezért energiatakarékossági megfontolásból indokolt lenne a „szalmaházak” építésének ösztönzése.
A nagyjából 50x30x85 cm méretű szalmabálákat téglaszerűen kell elhelyezni a faváz elemei közé, s erre a szerkezetre kerül kívül és belül a legalább 5 cm vastag agyagvakolat, amelyet 4 rétegben hordanak fel. Maguk a válaszfalak hagyományos szerkezetűek, jobbára téglából készülnek. Az ilyen építkezést szorgalmazók nem győzik hangoztatni, hogy a szalmabála nem építőanyag, csak szerkezetbe helyezve, rétegezett agyagvakolattal borítva, szakszerű alkalmazás mellett érvényesülhetnek a szalma kedvező tulajdonságai.
A hazai szalmapaplangyártásban úttörőnek számít Stverteczky Tímea, aki fejlesztőmérnök férjével létrehozta az SSH-System családi vállalkozást. A cég pénzügyi igazgatójával Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke is beszélgetett Kék Bolygó című podcast-műsorában, melyről magazinunk is beszámolt. A cikk alább olvasható:
Kapcsolódó bejegyzések
Egészséges otthon – időtálló építészeti megoldás
A Kék Bolygó-podcast vendége Stverteczky Tímea, a terméket gyártó SSH-System Kft. pénzügyi vezetője volt.
Évente megújuló
A szalmával való építkezésnek számos előnye ismert. Míg a fa építőanyagként való felhasználásához hosszú évekig, sőt akár évtizedekig kell növekedniük a fáknak, gyors megújulási ciklusa a szalmát fenntarthatóbbá teszi, mivel a folyamatos termelés nem vezet a terület kimerüléséhez vagy jelentős környezeti károkhoz. Ráadásul a szalma felhasználása csökkentheti az egyébként gyakran hulladékként kezelt növényi maradványok elégetéséből származó légszennyezést is, így a szalma építőanyagként való hasznosítása nemcsak fenntartható, hanem környezetkímélő megoldás is.
Helyi alapanyag
A szalma helyi alapanyagként való felhasználása jelentősen csökkentheti az építkezések ökológiai lábnyomát is, hiszen ilyenkor nincs szükség hosszú távú szállításra vagy importált anyagokra, ami mérsékli az üzemanyag-szükségletet és a szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátást. Emellett a szalma feldolgozása minimális energiafelhasználással jár, mivel nem igényel bonyolult ipari előkészítést, vegyi kezelést vagy magas hőmérsékleten történő feldolgozást.
Kapcsolódó bejegyzések
A szalmaház nem csak ökológiai szempontból jó választás
Egészséges élettér, hűs nyarak, természetesség: csak néhány előny, amit a szalmaház jelenthet. De hogyan is kell elképzelni a szalmabálamódszert?
Egészséges otthon
A szalma egészséges otthont biztosít, mivel nem tartalmaz káros anyagokat, például műanyagalapú szigetelőanyagokat. Természetes alapanyagként nem bocsát ki toxikus gázokat vagy illékony szerves vegyületeket, amelyek káros hatással lehetnek a benti levegő minőségére és az egészségre. Emellett a szalma jó légáteresztő képességű, így segíti a megfelelő páratartalom fenntartását, csökkentve a penész és a párafelhalmozódás kockázatát. Mindezek miatt a szalmával szigetelt otthonok komfortosabbak és egészségesebbek, mint a hagyományos szigetelésűek.
Olcsó alapanyag
A szalmának mint alapanyagnak kedvező a költsége is, mivel mezőgazdasági melléktermékként nagy mennyiségben keletkezik. Nem kell külön termeszteni, csupán az aratás során összegyűjteni, az előállítása pedig nem jár extra ráfordítással. Emellett a szalmát nem szükséges drága vegyi kezeléseknek sem alávetni, mint például a műanyagalapú vagy ásványi szigetelőanyagokat, így a feldolgozás költségei is elhanyagolhatók. A helyi mezőgazdaságból származó szalma használata tovább csökkentheti a szállítási költségeket, ami nemcsak gazdaságosabbá, hanem környezetbaráttá is teszi ezt az építőanyagot.
Összességében a szalmapaplannal való szigetelés anyagi és ökológiai szempontból is előnyös választás lehet a jövő házainak építése során.
Fotók: Straubinger Ákos, Canva
