



Magyarország haltermelése 2024-ben 22,8 ezer tonna volt, amivel az elmúlt két évtized legjobb eredményét produkálta, ám az európai országokhoz képest még így is a lista utolsó harmadában található.
Az Agrárszektor cikke szerint 2024-ben az Európai Unióban 1 millió tonna halat, puhatestűt, algát és rákot tenyésztettek, amelyek értéke 4,6 milliárd eurót tett ki. 2023-hoz képest az EU-ban az akvakultúra-termelés volumene és értéke egyaránt csökkent. Az EU termelését a tenyésztett vízi szervezetek vonatkozásában 2024-ben 5 ország uralta, amelyek együttesen a teljes mennyiség több mint kétharmadát adták. Ezek az országok Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Lengyelország voltak. Az EU szárazföldi országainak (Csehországnak, Magyarországnak, Ausztriának és Szlovákiának) teljes halászati termelése akvakultúrából származott.
Az akvakultúra a halak és más vízi élőlények – például algák, kagylók és rákfélék – ellenőrzött körülmények közötti tenyésztése, ami a vadon élő halak kifogásának alternatívájaként szolgál, és mind a belvízi, mind a tengeri területeken folyik. Az akvakultúra az Európai Unióban a közös halászati politika (KHP) és a kéknövekedés menetrendjének is kulcsfontosságú eleme, amelynek célja az ágazat fenntartható növekedésének támogatása.
Az Eurostat friss elemzése szerint az EU-ban az akvakultúra-tenyésztés 2024-ben a becslések szerint 1 millió tonna vízi élőlényt (állatot és növényt) állított elő, ami az európai halászat teljes termelésének egynegyedét tette ki. Ez az arány jóval elmaradt a 2022-es globális átlagtól, ami megközelítőleg 49% volt. Termelési volumenét tekintve az EU akvakultúra-ágazata világszinten a tizenharmadik legnagyobb – alig valamivel megelőzve Thaiföldet –, 2022-ben a globális termelési volumen 0,9%-át tette ki.
A vizsgált évben 4 uniós tagállam adta az EU tenyésztett vízi élőlényekből származó teljes termelésének mintegy kétharmadát (64,6%-ot), élősúlyban kifejezve. Spanyolország a teljes mennyiség valamivel kevesebb mint egynegyedét – a becslések szerint 24,3%-át – termelte, ezt követte Franciaország 17,9%-kal, Görögország 12,6%-kal, és végül Olaszország adta a teljes mennyiség 9,7%-át.
Magyarországon a 2024-es évben jelentős kihívásokkal küzdöttek az extenzív tógazdaságok, amelyek a természeti, a gazdasági és a szabályozási környezetből adódtak. A nehézségek ellenére azonban a 2024-es év a magyar haltermelésben az elmúlt két évtized legjobb évének tekinthető: a teljes megtermelt halmennyiség 22,8 ezer tonna volt, 0,3 ezer tonnával több, mint 2018-ban, a korábbi rekordévben.
A tanulmány teljes terjedelmében az Agrárszektor weboldalán olvasható.
Fotó: Canva