Madárfiókát találtam, mit tegyek?

Madárfiókát találtam, mit tegyek?
Madárfiókát találtam, mit tegyek?

A madárvilágban a tavasz, főként a május, a fiókaáldás időszaka. A kihelyezett odúk, a fán lévő fészkek megtelnek élettel: a csivitelést messze viszi a tavaszi szél. Ilyenkor a szokásosnál is jobb kint lenni a természetben, és minden érzékszervvel befogadni az új generációk és szüleik ténykedését. Ám jó tudni azt is, mit tehetsz, ha megpillantasz a földön egy-egy kipottyant madárfiókát.

Egy elárvultnak tűnő kisállat láttán a legtöbb jóérzésű emberben bekapcsol a védelmező ösztön. Tudnunk kell azonban, hogy a természet nem minden esetben kér az anyáskodó emberi segítségből. Jó példa erre az őzek esete: sokan gondolják azt, hogy az „árva” őzgidát valójában elhagyta az anyja, ezért begyűjtik a kis állatot, ezzel pedig szinte biztosan megpecsételik a sorsát. Vajon a madárfiókákkal is ez a helyzet?

Milyen madárfiókákkal találkozhatsz a kertedben?

A madarak és fák napja évről évre rávilágít arra, milyen fontos a kapocs a növények és az állatok között. A madarak számára is léteznek preferált növényfajok, amelyeken szívesen költenek. Ha azonban vannak nagy, idős fák, cserjék a kertedben, sőt még néhány odúval is ráerősítesz a lehetőségekre, akkor biztos lehetsz az új lakók megjelenésében. Az alábbi fajok költenek leginkább májusban:

  • Rigófiókák

A leggyakoribb rigó, amely ilyenkor költ, a feketerigó (Turdus merula). Szereti a bokros, sövényes részeket. Fiókái barnás, pettyes és csíkozott mintájúak, kicsit pufókabbak, csőrük sárgás szélű, farkuk rövid. Sokat ugrálnak a földön, némelyik úgy néz ki, mintha „kiesett volna”. Valójában ez normális: a rigófiókák röpképtelen állapotban hagyják el a fészket, és a bokrok alatt bujkálnak, miközben a szülők hordják nekik a gilisztát.

  • Vörösbegyfiókák

A vörösbegy (Erithacus rubecula) fiókája sokakat meglep, mert egyáltalán nem piros a melle. Apró, barnásarany pettyes, nagyon jól rejtőzködik, általában a bokrok alján, az avarban szaladgál. Ha árnyékos, bokros kertetek van, könnyen találkozhatsz vele, legalábbis, ha csendben figyelsz.

Vörösbegyfióka
Kép: canva
  • Cinegefiókák

Általában kék cinegék (Cyanistes caeruleus) vagy széncinegék (Parus major) költöznek be a kertekbe. Májusban repülnek ki az odúkból, a lámpatestekből, a redőnytokból, attól függően, milyen lakhelyet választottak maguknak. A fiókák kicsik, bolyhosak, a farkuk rövid, folyamatosan hangeffekteket adnak ki. A szülők percenként rovarral érkeznek hozzájuk. Sokszor látni őket almafán, tuján, rózsabokron „remegő szárnnyal kuncsorogni”.

Széncinegefióka
Kép: canva
  • Verébfiókák

Ereszek, tetőcserepek alatt, melléképületekben gyakori jelenség májusban a repkedő verébszülő. Ennek oka természetesen a kisverebek csapata, akik várják a folyamatos ellátmányt. A verebek kicsik, barnák, hangosan csivitelnek, sokszor csoportosan ülnek a kerítésen.

  • Seregélyfiókák

Ha nyitottabb a kert, és van gyep, a seregélyek (Sturnus vulgaris) is feltűnhetnek. Ezek a fiókák nagyobbak, szürkésbarnák, és harsányan követelik az ételt. A szülők gyakran a gyepen rovarásznak számukra.

Seregélyfiókák
Kép: canva
  • Poszátafiókák

A kis poszáta (Sylvia curruca) hosszútávú vonuló, Afrikából érkezik vissza, és májusban építi meg bokrok közé rejtett fészkét. Ha van a kertedben orgona, bodza, fagyal vagy vadsövény, és mindez sűrűn borítja a kertet, a poszáta is szívesen költhet a területen. A poszátafiókák kicsik, szürkésbarnák, csőrük vékony, folyamatos cirregő, könyörgő hangot adnak ki. Nehezebb megpillantani őket, mint meghallani.

  • Tengelicfiókák

A tengelic (Carduelis carduelis) gyümölcsfákon, utcafákon, kertekben is fészkel. Csodálatos madár, amely télen csapatokban mozog, tavasszal pedig szívesen jár az elvadultabb kertekbe költeni. A fióka még nem piros fejű, hanem barnásszürke és csíkos, ám a sárga szárnycsík már felsejlik.

Tengelicfióka
Kép: canva
  • Rozsdafarkú-fiókák

A ház körül gyakori jelenség a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) is, az első fiókacsapat már május végén elhagyhatja a fészket. Sok ház körül költ eresz alatt, farakásban, sufniban, cserép mögött, de a neki kihelyezett odút is szívesen belakja. A fiókák szürkésbarnák, csőrük vékony, jellemzi őket az állandó szárnyremegtetés.

  • Fecskefiókák

Ha olyan szerencsés vagy, hogy fecskefészkek is vannak az ereszed alatt, már májusban hallhatod az első fiókák csivitelését. A leggyakoribb a molnárfecske (Delichon urbicum) és a füsti fecske (Hirundo rustica). A fiókákat inkább hallani lehet, mint látni, hiszen egész nap csipognak az eresz alatt. Később a vezetékeken jól megfigyelhetők a kis fekete fecskefiókák, ahogy repülni tanulnak.

Fecskefiókák
Kép: canva

Mit csinálj, ha fiókát látsz?

Ha kertben, parkban, fás-bokros részen találsz madárfiókát, amely tollas és élénk, a legjobb, ha semmit sem teszel, és békén hagyod. Jó eséllyel nem árva, csak elindult felnőtt élete első útjára, és a szülei továbbra is etetik, hiszen aktívan kommunikálnak egymással. Ha út mentén, járdán vagy forgalmas területen találkozol ilyennel, akkor megteheted, hogy óvatosan a kezedbe veszed, és egy biztonságosabb, cserjés területre viszed. A szülei megtalálják, és nem fogja zavarni őket az emberi test illata sem.

Az MME leírása alapján jól működhet a fészekpótló kosár is, amely elsősorban a még röpképtelen fiataloknak segít. Ebben az esetben a megtalálás helyéhez közel kell elhelyezni a kosarat, és hagyni, hogy a szülők tegyék a dolgukat. A már kirepült fiókát nem kell megmenteni, maximum egy bokor alá helyezni, ha szükséges, és távol tartani a kutyát, macskát. Semmiképp se vidd haza!

Ha csupasz vagy pihés, éppen tollas fiókát találsz, fészeklakóval van dolgod. Ha látod a fészket, nyugodtan visszateheted. Ha azonban sérült, vérzik, lóg a szárnya, hideg és nem reagál, akkor biztonságba kell helyezni, és hívni az illetékest. Ne adj neki magokat, kenyeret, tejet! Tedd egy kis dobozba, és hívd az MME – Madármentés vagy a Madárkórház Alapítvány számait, ahol segítenek eldönteni, mi a teendő.

Kiemelt kép: canva

search icon