A Kárpát-medence vízföldrajzi és klimatikus szempontból különleges térség. Évente hozzávetőlegesen 300 km³ csapadék hullik a medence területére, amit első hallásra jelentős vízmennyiségnek gondolunk. Ennek ellenére az elmúlt években Magyarországon és a régió más országaiban egyre gyakoribbá váltak a súlyos aszályok, csökkentek a mezőgazdaságban a terméshozamok, romlott a talajok állapota, valamint egyre nagyobb a probléma a felszíni és a felszín alatti vízkészletekkel.
Hogyan lehetséges, hogy az ország középső és keleti része fokozatosan vízhiányossá válik?
A válasz alapvetően négy egymással összefüggő tényezőben keresendő:
- a klímaváltozás következtében átalakuló csapadékeloszlásban,
- a párolgás növekedésében,
- a táj természetes vízmegtartó képességének csökkenésében,
- valamint a modern mezőgazdasági és vízgazdálkodási rendszerek sérülékenységében.
A probléma tehát nem kizárólag a lehulló csapadék mennyisége, hanem az, hogy a víz milyen gyorsan távozik a rendszerből, mennyi ideig és milyen mértékben képes a táj megőrizni – olvasható a Klímapolitikai Intézet elemzésében.
A klímaváltozás már átalakította Közép-Európa vízháztartását
A WMO 2026-os összegzése és az IPCC hatodik értékelő jelentése alapján Európa a globális átlagot meghaladó ütemben melegszik. Különösen Közép- és Dél-Európa tartozik azok közé a régiók közé, ahol az aszályok intenzitása és gyakorisága jelentősen növekedhet a 21. század folyamán.
Az IPCC AR6 jelentése szerint:
- növekszik a hőhullámok gyakorisága,
- emelkedik a potenciális párolgás,
- csökken a nyári talajnedvesség,
- nő a mezőgazdasági aszályok kockázata,
- miközben a csapadék egyre szélsőségesebb formában érkezik.
A modellek alapján Közép-Európában egyre intenzívebb a felmelegedés, a nyári csapadék mennyisége csökken, ugyanakkor a rövid idejű (néhány órás) intenzív csapadékesemények gyakoribbá válnak. Ez rendkívül kedvezőtlen kombináció, mert az intenzív záporok során lehulló víz jelentős része nem tud beszivárogni a talajba, hanem gyors felszíni lefolyás formájában elhagyja a területet. Az elemzés teljes terjedelmében a Klímapolitikai Intézet weboldalán olvasható.
Fotó: Canva
