A vízügyi igazgatóságok vízhiány elleni feladatainak kiemelt koordinációja érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság elrendelte a vízhiány elleni központi védekezést. A főigazgatóságon belül megkezdte működését az Országos Vízügyi Koordinációs Központ.
Hazánk területén az elmúlt öt év halmozott csapadékhiányának mértéke április végére elérte a 462 mm-t, de a Tisza-völgy több térségében akár a 900 mm-t is meghaladja. Ennek következtében a talajvízkészletek továbbra is tartósan az átlagos szintek alatt vannak, a talajvízszintek süllyedése – a 30 éves átlaghoz viszonyítva – az Alföld jelentős részén 1 és 2 méter között van.
Kapcsolódó bejegyzések
Történelmi mélypont felé közeledik a Tisza vízállása
A két évvel ezelőtti, rendkívül aszályos időszakot megelőzően mintegy 170 évvel korábban volt utoljára hasonlóan alacsony a folyó vízszintje.
Emiatt már az őszi-téli vízmegtartást szabályozott formában, a korábbi üzemrendek módosításával hajtotta végre a vízügy. Ez műtárgyak lezárását, az érkező vizek lehető legnagyobb mértékű megtartását, az öntözőcsatornák téli feltöltését jelentette. Az intézkedések eredményeként a duzzasztott víztereinkben (Tisza-tó, Körös-völgy), a csatornák medrében és a tározókban a megtartott víz mennyisége együttesen 615 millió köbméter volt május elején, ami 140 millió köbméterrel több az egy évvel korábbinál.
A vízügyi igazgatóságok az elmúlt hónapokban már ezekre a vízkészletekre, valamint a vízfolyások aktuális vízhozamára támaszkodva végeztek térségi és helyi vízpótlásokat. Utóbbiakat a felkészült vízügyi szakemberek több helyszínen is a nemzeti parkokkal, a civilekkel együttműködésben valósították meg. Az egyre súlyosbodó aszályhelyzetet azonban a vízügyi igazgatóságok összehangolt működése mellett csak térségi megoldásokkal lehet kezelni. Ennek érdekében Gajdos László élő környezetért felelős miniszter elrendelte, hogy 2026.05.14-én reggel 8 órától az Országos Vízügyi Koordinációs Központ fogja össze a vízhiány elleni védekezést.
Kapcsolódó bejegyzések
Rekordszáraz tavasz – Hogyan kezelhető a vízhiány hazánkban?
A hazai mérések kezdete óta még egyszer sem volt annyira száraz az április, mint idén.
Az elmúlt napokban hullott, illetve a következő hat napra előrejelzett csapadék kismértékű vízszintemelkedéseket hozhat vízfolyásainkon. Az első összehangolt intézkedések ezeknek a többletvizeknek a minél nagyobb arányú megtartását szolgálják a rendelkezésre álló területeken. A védekezés keretében a további beavatkozások jelentős része vízvisszatartási célú, mint például holtágak és a harmadlagos (nem állami tulajdonban lévő) művek, a belvízcsatornák feltöltése, ökológiai célú vízpótlások biztosítása.
A „Vizet a tájba” program keretében – amelyben a területek tulajdonosai ajánlhatják fel ingatlanaikat – elárasztásokat is végeznek a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználásával. Mindemellett a térségi vízpótlások bővítéséhez vízépítési beavatkozások szükségesek: vízkormányzásra, vízvisszatartásra szolgáló műtárgyak (zsilipek, fenéklépcsők) felújítása, építése.
Kapcsolódó bejegyzések
Kiszárítjuk a földjeinket, elsivatagosodik az Alföld, de van megoldás
Szuperaszályok, fogyó vízkészlet, elsivatagosodás: mindez aggodalomra ad okot, ám a szemléletváltás és egy korszakalkotó új rendszer helyrebillentheti a hazai vízhelyzetet.
A gazdálkodókkal egyetértésben szükség esetén bevezetik az öntözési vízhasználat menetrendjét (a vízkivételek ütemezett időbeosztását), amellyel idén is elkerülhetjük a mezőgazdasági vízfelhasználás korlátozását. Ebben jelentős szerepe lesz a Tisza–Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszernek is, amelynek kulcselemei a Tiszalöki és a Kiskörei Vízlépcső, valamint a Keleti-, a Nyugati és a Nagykunsági-főcsatorna.
Az Európában egyedülálló összefüggő vízgazdálkodási egység segítségével összehangolt módon szabályozzák a területen lévő folyók, csatornák vízkészleteit. A jól képzett vízügyi szakemberek folyamatosan jelen vannak, és a sokéves tapasztalataikat felhasználva most is készen állnak az aszály káros hatásainak enyhítésére.
(Országos Vízügyi Főigazgatóság)
Fotó: Canva