Magyarországon széles körben elterjedt nézet, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel érdemben tehetünk a klímaváltozás ellen. Egy korábbi felmérés szerint a magyarok 54 százaléka tartotta magáról, hogy személyesen tesz a klímaváltozás ellen, példaként messze a legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést említették. – írja a g7.hu portál a témát körbejáró alapos, elemző írásában.
Az otthoni szelektív gyűjtés valóban értékes és előremutató szokás, azonban nincs akkora hatása a klímaváltozásra, mint amennyire elterjedt róla.
Ebben a félreértésben nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy a Tiszát vagy az óceánokat ellepő műanyag vizuálisan látványos, szemben a légkör növekvő szén-dioxid-koncentrációjával. Pedig a klímaváltozást az üvegházhatású gázok okozzák, nem az óceánokba ömlő műanyag hulladék (azzal együtt, hogy az óceánok szennyezése is menthetetlen károkat okoz az élővilágnak).
Bármilyen érzéketlennek hathat leírni, de nem a bálna gyomrában lévő tízkilónyi műanyag zacskó vagy a teknős orrában lévő szívószál miatt zajlik a Földön egy tömeges kihalás, hanem azért, mert a kelleténél többet autózunk, több ruhát vásárolunk, több erdőt vágunk ki, több ételt dobunk ki vagy például több húst eszünk.
A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás korlátolt hatását a klímaváltozásra érzékletesen mutatja Németország példája. Az EU-ban Németország hasznosítja újra a háztartási hulladékot a legnagyobb mértékben, 67 százalékban. Ugyanakkor az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátásban az ötödik a tagországok között. Az egy főre jutó 9,5 tonna kétszerese a világátlagnak, és közel kétszerese a magyar értéknek is.
Egy amerikai kutatásban több mint nyolcvan tényezőt vizsgálták meg (mint az elektromos autók elterjedését vagy az esőerdők megőrzését), hogy mennyire járulnának hozzá a klímaváltozás mérsékléséhez.
Ez is azt erősítette meg, hogy az újrahasznosítás nem különösebben hatékony a klímaváltozás ellen, több mint negyven opció előzte meg. Közel hússzor annyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni az élelmiszer-pazarlás megszüntetésével, és szintén jelentősen hatékonyabb a növényi alapú étrend, az épületek szigetelése vagy az energiatakarékos izzók használata.
Ezzel együtt az újrahasznosításnak számottevő szerepe lehetne a klímaváltozás elleni fellépésben, legalábbis ha jól működne a rendszer, de egyelőre távol van ettől.
A világ második legnagyobb hulladéktermelője az Egyesült Államok, ahol a lakossági hulladék 23 százalékát hasznosítják újra. A műanyagnál különösen rossz ez arány, kevesebb mint tíz százalékát hasznosítják újra.
Kapcsolódó bejegyzések
Tegnap óta megváltozott a szelektív hulladékgyűjtés rendje, erre kell figyelni
Január 1-jétől az FKF valamennyi begyűjtési rendszerében (házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, gyűjtőszigetek, lakossági hulladékudvarok) az italos kartondoboz átkerül a kevert csomagolási hulladékok közé, a sárga fedelű tartályokba, a kék fedelű tartályokban ezentúl kizárólag tiszta papírhulladék gyűjthető.
Magyarországra ugyan kevésbé jellemző a szegényebb országok természetét drámai mértékben romboló hulladékexport, a szelektíven gyűjtött hulladék nálunk is korlátozottan hasznosul. Bár becslések szerint a háztartási hulladék nagyjából harmadát lehet újrafeldolgozni, a KSH adatai alapján az összes háztartási szemét 17 százalékát gyűjtik be szelektíven (az Eurostat adatai ugyanakkor ennél jóval magasabb, 36 százalékos arányt mutatnak).
Az újrahasznosításnak ezzel együtt van környezetkímélő szerepe, mivel kevesebb nyersanyagot kell felhasználni új termékek létrehozásához. Jelentősen csökkenti a nyersanyagigényt a papír és az alumínium újrahasznosítása, a műanyag újrahasznosítása pedig azért számottevő, mert különösen környezetszennyező nyersanyagokból, fosszilis energiahordozókból készül.
Ugyanakkor az újrahasznosítás is kibocsátással jár: be kell gyűjteni a hulladékot, szét kell válogatni, majd újra fel kell dolgozni.
Minél több hulladékot gyűjtünk elkülönítve, annál kevesebb kerül a lerakókba és a természetbe, azaz annál kevesebb metán kerül a légkörbe és mikroműanyag az élővilágba. Emellett a szelektív hulladékgyűjtésnek fontos szemléletformáló szerepe van. Sokaknak ez lehet az egyik legegyszerűbb lépés egy környezettudatosabb életmódhoz.
A klímaváltozás mérséklése nyilvánvalóan globális fellépést kíván, ugyanakkor nélkülözhetetlen szerepe van az egyéni szerepvállalásnak.
Ha a szelektív hulladékgyűjtés nem is túl hatékony eszköz, számos, nem jelentősen több energiabefektetéssel érdemben is lehet tenni ökolábnyomunk csökkentésért.
Ilyen lehet a kidobott élelmiszerek visszaszorítása, az energiatakarékos izzók használata, a nem használt elektromos eszközök áramtalanítása, a húsfogyasztás csökkentése, a komposztálás vagy az autóhasználat mérséklése. Az újrahasznosítás helyett pedig előrébb mutató a megelőzés (tehát a fogyasztás észszerűsítése) és az újrahasználat (azaz kidobás helyett javítás vagy más formában használás).
(Forrás: g7.hu Kép: pexels.com)