A karbonvám az EU-n kĂvĂĽlrĹ‘l importált, jelentĹ‘s szĂ©n-dioxid-kibocsátással előállĂtott termĂ©keket Ă©rintenĂ©, Ă©s nem titkolt cĂ©lja, hogy az uniĂłn kĂvĂĽli lazább környezetvĂ©delmi elĹ‘Ărások szerint termelĹ‘ cĂ©geket Ă©s országokat kibocsátáscsökkentĂ©sre bĂrja.
A MásfĂ©lfok cikke a pĂ©ldátlan szabályozás lehetsĂ©ges hatásait elemzi, mellyel kapcsolatban több ázsiai ország már most (zöld)protekcionizmust emleget, KĂna pedig fokozĂłdĂł feszĂĽltsĂ©gekrĹ‘l beszĂ©l. A karbonvámnak termĂ©szetesen itthon is komoly hatása lenne, de talán inkább nyernĂ©nk vele, mint veszĂtenĂ©nk.
A javaslat a jĂşlius 14-Ă©n bemutatásra kerĂĽlĹ‘, az EurĂłpai Bizottság által összeállĂtott csomag rĂ©sze, mely a a tagállamok közös döntĂ©se alapján kitűzött 55 százalĂ©kos kibocsátáscsökkentĂ©si cĂ©l elĂ©rĂ©sĂ©t szolgálja. Ahogy az elemzĂ©sben Ărják a rĂ©gĂłta lebegtetett karbonvámok rendszere (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM) egyĂ©rtelműen az Ăşj klĂmapolitika egyik sarokköve lehet, Ă©s az importált termĂ©kek karbonlábnyoma alapján kivetett vámot jelentenĂ©.
Az karbonvám rendszer az egyes iparágakban nem tĂşl hatĂ©kony kibocsátáskereskedelmi rendszert (EU ETS) cserĂ©lnĂ© le, illetve egĂ©szĂtenĂ© ki, megnehezĂtve annak lehetĹ‘sĂ©gĂ©t, hogy a tĂşlságosan szennyezĹ‘ iparágakat az EU-n kĂvĂĽlre helyezve a cĂ©gek folytassák a tĂşlzott kibocsátással járĂł tevĂ©kenysĂ©gĂĽket.
Ahogy Ărják, a vám összegĂ©t ideálisan a behozott termĂ©k előállĂtása során keletkezĹ‘ kibocsátások alapján kellene kiszámĂtani, ha pedig ez nem lehetsĂ©ges, akkor egy adott országra, vagy termĂ©kcsoportra vonatkozĂł általános referencia-Ă©rtĂ©k alapján lesz majd megállapĂthatĂł. Továbbá a vámfizetĂ©si kötelezettsĂ©g alĂłl mentesĂĽlhetnek majd az EU-Ă©hoz hasonlĂł szigorĂş kibocsátási korlátokat alkalmazĂł országok.
Ahogy az EU minden országában, Ăşgy Magyarországon is lesz majd következmĂ©nye a javaslatnak, igaz a szerzĹ‘k szerint a viszonylag kicsi a nehĂ©zipar miatt csupán marginálisak. Ezzel egyĂĽtt drágulhat pĂ©ldául az áram, mert jelenleg nagy mennyisĂ©gű olcsĂł, de a legszennyezĹ‘bb mĂłdon előállĂtott áramot importálunk ukrán Ă©s szerb szĂ©nerĹ‘művekbĹ‘l.
A cikk szerint, mely teljes terjedelmĂ©ben itt olvashatĂł, a pozitĂvumok között lehet emlĂteni, hogy a cementgyárainkat kevĂ©sbĂ© fenyegetik majd az olcsĂł szerb Ă©s ukrán importtermĂ©kek, ahogy pĂ©ldául a Dunaferr is jobb feltĂ©telekkel versenyezhetne a kĂnai import-acĂ©llal a jövĹ‘ben.