Az elmúlt napokban több Balaton-parti település strandján is nagyobb mennyiségű alga jelent meg, amely ismét felhívta a figyelmet arra, hogy változtatnunk kell a tóval való viszonyunkon. A történések kapcsán Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos is megszólalt.
Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa szerint a jellemzően nyár elején, a vízfelszínen felbukkanó fonalas kékalga (Dolichospermum flos-aquae) a hét első felében nagyobb vízfelületeken is megjelent, főként a tó nyugati részében, azonban ezek nagy része azóta eltűnt. Ahol továbbra is jelen van (szerdai vízminták szerint Szigliget és Balatongyörök partjainál) ott is a megengedett határérték alatt marad a koncentrációjuk.
Ezzel együtt a probléma fontos figyelmeztetés. A 2019-ben nagyobb algavirágzást okozó fecskemoszat és kék alga egyelőre elenyésző mennyiségben van jelen és nagyban időjárásfüggő, hogy okozhatnak-e problémát ezen a nyáron is.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan hat az ember a Balaton ökoszisztémájára?
ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói azt vizsgálták, hogy a tóban kimutatható hormonmaradványok milyen hatást gyakorolnak a vízi ökoszisztémára.
Szári Zsolt miniszteri biztos elmondta, hogy remények szerint a hétvégi lehűlés tovább javít a mostani helyzeten, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez több pénzt kell fordítani kutatásokra, mélyebb és összehangoltabb Balaton-kutatásra van szükség.
Mint mondta, a kutatás-fejlesztés fontos eleme lenne egy modern, naprakész monitoring rendszer kiépítése, valamint egy olyan közös adatbázis létrehozása, ahol minden kutató egy helyen és ingyen fér hozzá a témával kapcsolatos adatokhoz, eredményekhez.
Megjegyezte, hogy jelenleg több intézményben is foglalkoznak valamiféle Balaton-kutatással, és a kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal.
Az nem lehet kérdés, hogy a Balatonba kívülről esetlegesen bekerülő foszforterhelést minél részletesebben mérni és csökkenteni kell.
A miniszteri biztos legsürgetőbbnek annak vizsgálatát nevezte, hogy a 35 éve létrehozott Kis-Balaton vízvédelmi rendszer be tudja-e még tölteni a funkcióját, vagy már annyi szerves anyaggal telítődött, ami nagyobb áradásoknál kockázatot jelenthet.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(MTI)