ElkĂ©szĂŒlt a klĂ­maatlasz: ezekkel a kihĂ­vĂĄsokkal kell megkĂŒzdenie a fejlett vilĂĄg lakĂłinak

ElkĂ©szĂŒlt a klĂ­maatlasz: ezekkel a kihĂ­vĂĄsokkal kell megkĂŒzdenie a fejlett vilĂĄg lakĂłinak
ElkĂ©szĂŒlt a klĂ­maatlasz: ezekkel a kihĂ­vĂĄsokkal kell megkĂŒzdenie a fejlett vilĂĄg lakĂłinak

A CMCC nevƱ eurĂłpai nonprofit kutatĂłintĂ©zet klĂ­maatlasza bemutatja, milyen a klĂ­mavĂĄltozĂĄsbĂłl fakadĂł veszĂ©lyekkel kell szembenĂ©znie az G20 orszĂĄgok, illetve az EurĂłpai UniĂł lakĂłinak. EbbƑl megtudhatjuk, hogy a fejlett orszĂĄgokban a leginkĂĄbb kĂ©zzelfoghatĂł hatĂĄsok között a hƑhullĂĄmok gyakorisĂĄgĂĄnak Ă©s idƑtartamĂĄnak növekedĂ©se, a 2050-ig közel 20 centimĂ©terrel emelkedƑ tengerszint Ă©s a szĂșnyogok terjesztette kĂłrokozĂłk ĂĄltali fenyegetĂ©s fokozĂłdĂĄsa szerepel.

Ezekkel a veszĂ©lyekkel rĂĄadĂĄsul akkor is szembe kell majd nĂ©znĂŒnk, ha a COP26 klĂ­macsĂșcs sikerrel jĂĄr, Ă©s a lefektetett cĂ©lokat kivĂ©tel nĂ©lkĂŒl sikerĂŒl elĂ©rni. A kĂ©rdĂ©s csak a mĂ©rtĂ©kben van.

A kiadvĂĄny szerint az EurĂłpai UniĂłban 1,5-2,8 fokos ĂĄtlaghƑmĂ©rsĂ©klet-emelkedĂ©ssel szĂĄmolhatunk a 21. szĂĄzad vĂ©gĂ©re. A valĂłs Ă©rtĂ©k attĂłl fĂŒgg majd, hogy a klĂ­mavĂĄllalĂĄsok mekkora rĂ©szĂ©t sikerĂŒl betartani. Azonban mĂĄr a mĂĄsfĂ©l fokos melegedĂ©s esetĂ©n is biztosra vehetƑ pĂ©ldĂĄul a hƑhullĂĄmok gyakorisĂĄgĂĄnak Ă©s hosszĂĄnak növekedĂ©se. Fontos azonban, hogy az egyes orszĂĄgok eltĂ©rƑ mĂ©rtĂ©kben melegedhetnek majd. MĂ­g egy globĂĄlis 2,7 fokos felmelegedĂ©s az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄgban csupĂĄn 1,7 fokot, addig OroszorszĂĄgban 4,4, KanadĂĄban pedig akĂĄr 5 fokot is jelent majd.

UgyanĂ­gy nem kĂ©rdĂ©s az sem, hogy a tengerszint 18-23 centimĂ©terrel magasabb lesz 2050-re mint manapsĂĄg. Ez a viharokkal ötvözve igen veszĂ©lyes helyzetet teremthet, gyakori lehet pĂ©ldĂĄul a jelenleg lakott tengerparti terĂŒletek elöntĂ©se. Az extrĂ©mebbĂ© vĂĄlĂł idƑjĂĄrĂĄsi esemĂ©nyekkel egyĂŒtt a tengerszint emelkedĂ©se 7 milliĂł eurĂłpait tesz majd ki az ĂĄradĂĄsok, az erĂłziĂł, illetve az infrastruktĂșra megrongĂĄlĂłdĂĄsa ĂĄltal jelentett kockĂĄzatnak.

Ez vår a Kårpåt-medencére

A Qubit cikkĂ©bƑl megtudhatjuk, hogy hazĂĄnk tĂ©rsĂ©gĂ©t a hƑhullĂĄmok hosszĂĄnak Ă©s gyakorisĂĄgĂĄnak növekedĂ©sĂ©n tĂșl elsƑsorban a szĂșnyogok ĂĄltal terjesztett betegsĂ©gek fenyegetik. 2050-ig pĂ©ldĂĄul az EU lakossĂĄgĂĄnak 60-70%-ka lehet kitĂ©ve a dengue vĂ­russal valĂł talĂĄlkozĂĄs kockĂĄzatnak, de vĂĄrhatĂłan a szintĂ©n a vĂ©rszĂ­vĂł rovarok ĂĄltal terjesztett nyugat-nĂ­lusi vĂ­russal is gyakrabban összefuthatunk majd.

A cikkben megszĂłlaltatott szakemberek szerint nĂĄlunk nem is elsƑsorban az ĂĄtlaghƑmĂ©rsĂ©klet emelkedĂ©se kedvez a veszĂ©lyes kĂłrokozĂłkat hordozni kĂ©pes szĂșnyogok elterjedĂ©sĂ©hez. A környezeti vĂĄltozĂĄsok összhatĂĄsa teremt olyan környezetet, mely ideĂĄlis a rovarok szĂĄmĂĄra, ezek közĂŒl pedig a csapadĂ©kmennyisĂ©g ingadozĂĄsa tƱnik jelenleg a legfontosabbnak. (Qubit)

search icon