Az ázsiai ország további 109 országgal együtt vállalt a glasgow-i klímacsúcson, hogy 2030-ig 30%-kal csökkenti a metánkibocsátását. Ennek érdekében megvizsgálják, hogyan lehetne a rizstermesztéssel kibocsátott metán mennyiségét csökkenteni.
Bár Vietnámban a legalapvetőbb élelmiszernek, egyben az egyik legfontosabb exportcikknek számít, a rizs valójában a marhahús után a második legnagyobb metánkibocsátó a világ mezőgazdaságában.
A rizstermesztés során azért szabadul fel metán, mert szemben más gabonafélékkel, a rizst elárasztott területeken termesztik. Mivel a víz miatt nincs levegőcsere a talaj és a légkör között, a metántermelő baktériumok el tudnak szaporodni.
(A rizstermesztés) az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának körülbelül 1,3%-ért felelős, ami bár csekélynek tűnik, de a polgári légi közlekedés összes kibocsátása 2%-os.
–mutat rá Bjoern Ole Sander, a Nemzetközi Rizskutató Intézet munkatársa a rizstermeléshez kötődő óriási kibocsátásra
Hogy mennyire fontos termék a rizs Vietnámban, az abból is látszik, hogy az ország jelenleg a világ második legnagyobb exportőre. Ennek történelmi okai is vannak, a vietnámi háború után a rendkívül szegény ország a rizstermesztésben látta a felemelkedés egyik útját, és mindent megtettek annak érdekében, hogy növeljék a termelést.
Ezt a hozzáállást kell most a vietnámi kormánynak megváltoztatnia, és alternatív megoldásokat keresnie. A vezetés azt reméli, hogy 2030-ra 300 ezer hektárral, mintegy 20%-kal csökkenhetnek a rizstermelés területei. Helyette már most arra biztatják a gazdákat, hogy termesszenek gyümölcsöt, illetve hozzanak létre akvakultúrás gazdaságokat.
Eközben számos kutató dolgozik azon, hogy olyan új termelés technikát dolgozzon ki, mely enyhítheti a termés éghajlati hatásait. Egy ígéretes megoldást máris találtak, mely akár 50%-kal csökkentheti a metánt termelő baktériumok mennyiségét. A módszer lényege, hogy a gazdák hagyják a vízszintet lecsökkenni, majd még mielőtt a növény károsodna, újra elárasztják a földet. (Aljazeera)