A Planet Budapest 2021 volt a helyszíne annak a díjátadónak, amellyel a Greendex az egy éven át zajló, startupokat bemutató sorozatát zárta. A közel ötven résztvevő közül rangos zsűri választotta ki a legjobbnak tartott vállalkozásokat. A versenyről és a díjátadóról szóló cikkünket már olvashattátok. Az esemény után röviden beszélgettem a díjazottakkal a céljaikról, arról, hogy hol tartanak a fejlesztéseik, és milyen ötleteken alapulnak innovációik.
Mit érdemes tudni a Jövőbemutatók-díjról?
A Greendex.hu 2020 novemberében indította el a Jövőbemutatók elnevezésű kezdeményezést, melynek keretében innovatív és fenntartható projektek megismertetését tűzte ki célul. A hónapról hónapra bemutatott, egyedi értéket képviselő startupok, kisvállalkozások és cégek megoldásainak és termékeinek közös nevezője az, hogy mind egy fenntarthatóbb jövő irányába mutatnak. Az egyéves közönségszavazás után az olvasók által legjobbnak értékelt vállalkozások közül egy rangos szakmai zsűri választotta ki a legkiemelkedőbbeket.
Fődíj: Poliloop – „Az a célunk, hogy egy problémát tudjunk megoldani, de azt jól”
Greendex: A megoldásotok azt ígéri, hogy képes megszabadítani minket a műanyag szeméttől. Mit érdemes tudni a technológiáról? Hogyan fog ez megvalósulni?
Madaras Liz, Lévay Krisztina: Egyelőre még a kutatás fejlesztési fázisában vagyunk. A technológiánk jelenleg az egyszer használatos műanyagtípusokra alkalmazható. Többek között ebbe a körbe tartozik szinte minden olyan műanyag hulladék, amely az élelmiszeripar termékeinek a csomagolásával kapcsolatos. Bár ez a műanyagok elég széles spektrumát lefedi, azért vannak olyan – elsősorban az iparban alkalmazott – műanyagok is, amelyeken még nem lett tesztelve a technológiánk. Ezek esetében egyébként a legnagyobb problémát a bennük lévő additívok okozzák.
Az egyszer használatos műanyagoknak újrahasznosítására vagy lebontására létezik más módszer is, vagy ebben a szegmensben a ti technológiátok teljesen unikális megoldás lehet?
Alapvetően elég sokféle kezelési metódus létezik, melyeket jelenleg alkalmaznak az iparban. A legelterjedtebb a mechanikai újrahasznosítás, viszont ez is viszonylag korlátozott alkalmazhatósági terület. Olyan technológia, amely a mikrobiológiát alkalmazza az újrahasznosításra, jelenleg még nincsen.
A ti megoldásotok alternatívája vagy helyettesítője lehet a mai újrahasznosítási eljárásoknak?
Leginkább kiegészítője lehet a mai módszereknek. Már rengeteg pénzt, energiát, időt beleöltek sokan abba, hogy a mechanikai újrahasznosítás működjön. Ahol ez valóban jól működik, ott igenis ezt kell használni. Mi is támogatjuk ennek a használatát. Viszont rengeteg olyan műanyagtípus van, amelyek számára jelenleg még nincsenek integrált megoldások. Mi főként ezekhez kínálunk megoldási lehetőséget.
Az általatok említett újrahasznosítási módszereknek jelentős infrastruktúra-igénye van. A Poliloop esetében hogy néz ki ez a kérdés?
A komoly infrastruktúra-igény alapvetően azért merül fel, mert rengeteg műanyag van. Próbáljuk meg elképzelni, hogy több mint 300 millió tonna műanyag hulladék keletkezik évente! Ennek a hatékony feldolgozása nem lehetséges jelentős infrastruktúra nélkül. Mi viszont nem ebbe az irányba mennénk, mert az infrastrukturális beruházásokhoz igencsak sok tőke kell, miközben nem marad idő és erőforrás az innovációra. Éppen ezért mi inkább fejlesztők, innovátorok szeretnénk maradni.
Azt nagyjából tudom, hogy a klasszikus újrahasznosítás esetében mi a végtermék. De mi a helyzet a biológiai alapú megoldás esetében?
A jelenlegi technológia keretében baktériumokat alkalmazunk, a folyamat végén pedig biomassza keletkezik. Ez lényegében a növények számára hasznosítható komponenseket tartalmaz.
Hogy számoltok, mikor lehet a Poliloopból elterjedt módszer?
Nagyon-nagyon fontos kiemelni, hogy amikor majd először kilépünk a piacra, a Poliloop még nem lesz képes az összes típusú műanyag hulladék lebontására. A jelenlegi célunk az, hogy a következő 1–2 éven belül legyen megoldásunk legalább egy műanyagtípusra. Ez legyen alkalmazható! Ismerjük meg a folyamat során keletkező anyagokat és a végterméket! Végül jelenthessük ki, hogy teljesen biztonságos! Amíg idáig nem érünk el, addig nem kívánunk a piacra lépni. Ez azért is nagyon fontos, mert nem akarjuk ugyanazt a hibát elkövetni, amelyet már rengeteg technológiai fejlesztés előttünk. Nem akarunk nagyobb bajt okozni, mint amekkora problémát a technológiánk megold. Hosszú távon elképzelhető, hogy később lesz olyan módszerünk, amely többféle műanyagot képes kezelni. Egyelőre azonban az a célunk, hogy egy problémát tudjunk megoldani, de azt jól.
Különdíj: Kuube – „Nagyon jó a kapcsolatunk a vandálokkal!”
Greendex: Manapság már minden terméknek létezik okos verziója. Ti éppen a padokból csináltok okos verziót. Hogyan tud egy pad okos lenni? Honnan származik az elgondolás?
Gallai Máté: Nagyjából öt éve egy Óbudán tett sétám során hasított belém a gondolat, hogy mennyire izgalmas lenne a városi felületeket kicsit sokoldalúbban kihasználni. Akkor még nem okospadra gondoltam, hanem arra, hogy végül is miért ne gyűjthetnénk napenergiát a közterületeken. Aztán rájöttem, hogy az ott megtermelt energia kevés ahhoz, hogy a rendszerbe visszatápláljuk, viszont helyben kiválóan fel lehetne használni. Innen már egyenes út vezetett az okospadhoz.
Mit tud egy Kuube okospad?
Telefont lehet rajta tölteni, wifioszlopként működik, mindegyik termékünkben van LED-es megvilágítás. A pad tele van szenzorokkal, amelyek mérik az UV-sugárzást, a páratartalmat, a légnyomást, a légszennyezettséget, a hőmérsékletet. A pad ezeket az adatokat mind meg is jeleníti a kijelzőjén. A padjaink 100%-ban napenergiával működnek, és képesek arra, hogy az év 365 napján működjenek. Ha egy téli napon valamivel kevesebbet süt a nap, akkor a pad elkezdi kikapcsolni egyes funkcióit. A kijelző pedig erről tájékoztatja a felhasználókat. Például arról, ha a QI-töltő vagy az USB-töltő nem működik, mert nincs elég beviteli energia.
Lényegében 4–5 év alatt jutottatok el az ötlettől a megvalósításig. Ez elég komoly tempó!
Annyira, hogy mi hivatalosan tavaly léptünk piacra, viszont a legrégebbi termékünk már több mint három éves. Ezzel együtt igyekeztünk nagyon körültekintőek is lenni. Az első köztéri padunk megjelenésétől majdnem két évet vártunk a piacra lépéssel, mert éles környezetben szerettük volna tesztelni a terméket. A visszajelzéseket és a tapasztalatokat folyamatosan beépítettük a termékbe. Ma már nyugodtan állíthatom, hogy három olyan okospadunk van a piacon, amely megállja a helyét nemcsak itthon, hanem nemzetközi viszonylatban is.
Sokat jövök-megyek, de még nem találkoztam a padjaitokkal. Hol lehet kipróbálni őket?
Tavaly még csak 3–4 padunk volt országszerte, jelenlegi számuk viszont már megközelíti az 50-et. Vannak padjaink a Balaton környékén, Veszprémben, Várpalotán, Kecskeméten, Pakson, de kisebb településeken – például Ecséden és Balmazújvárosban – is, valamint Óbudán és Zuglóban. Sőt, már külföldön is találkozhatsz velük, például Horvátországban vagy Erdélyben, de két hét múlva utazunk Azerbajdzsánba, ahonnan szintén komolyan érdeklődnek a termékeink iránt.
Terveztek új termékekkel is a piacra lépni? Vannak készülő fejlesztéseitek?
Nagyon is! Szoktam mondani, hogy rólunk sokszor úgy beszélnek, hogy mi vagyunk az okospados magyar cég. Ez egyáltalán nem degradáló, és ezt nagy örömmel vállaljuk, ugyanakkor ebből a szerepből egy picit ki szeretnénk lépni. Ott vannak például a Budapest közterein 2-3 éve megtalálható könyvmegállók. Ezekről kevesebbet beszélünk, pedig nem kis technikai bravúr volt megalkotni őket. Ami viszont most a legizgalmasabb, és reményeim szerint csak hónapok választanak el tőle, egy okosbusz- és villamosmegálló. Alapvetően ugyanazokkal a funkciókkal van felszerelve, mint a padjaink, de mégis sokkal többek lesznek. A tetőn nemcsak napelemek lesznek, de a csapadékvizet is gyűjteni fogja, ebből pedig egy zöld falat öntözünk majd. A megállókat egyben a mikromobilitási eszközök töltőpontjaként is szeretnénk értelmezni.
Egy kicsit visszatérve a padokra… Biztos sokan kérdezik tőletek, hogy mennyire időtállók, illetve mennyire vandálbiztosak a köztéri bútoraitok?
Nagyon jó a kapcsolatunk a vandálokkal. Az a helyzet, hogy nem bántják a padot, mert belátják, hogy ha tönkreteszik, akkor maguknak is ártanak ezzel. Azt szoktam erre válaszolni, hogy az az óriási előnyünk a köztéri művészeti alkotásokkal szemben, hogy itt a fiatalok megtalálják a kapcsolódási pontot, értik, hogy a telefont tölthetik vele, internetezni tudnak rajta. Ha pedig tönkreteszik, ez nem fog működni. Az összes eddig kihelyezett padunk épségben van, legyenek bárhol. Ez annak is köszönhető, hogy igen strapabíróak. Itt az expón ezt azzal demonstráltam az elmúlt egy hétben, hogy a pad tetején ugráltam. Az eddig kihelyezett padokon a legnagyobb rongálás eddig a graffiti volt, de mivel a bútoraink anyaga nagyon jól takarítható, eddig minden ilyesmit el tudtunk tüntetni. Ezzel együtt fontos, hogy mi nemcsak a padot adjuk el, hanem vele a hozzá tartozó karbantartási szolgáltatást és a garanciát is.
Különdíj: eKraft –„Az elektromos hajókkal lehet menni a Balatonon.”
Greendex: Az elektromos hajózás még viszonylag új műfaj. Hol és hogyan vehetitek fel a versenyt a robbanómotoros hajókkal? Miben más, miben több a ti megoldásotok?
Hunyadi Attila: A robbanómotoros hajók egyre több helyen ki vannak tiltva a belvizekről, tavakról. Nyugat-Európában erre sok példa van, de itthon is egyre inkább ez a tendencia. A Balatonon például már nagyon régóta nem használhatók a belsőégésű motorral szerelt hajók. Mi elektromos hajtásláncot fejlesztünk és gyártunk. Az ilyennel szerelt hajókra nem vonatkoznak ezek a korlátozások. A többi elektromoshajó-gyártótól abban különbözünk, hogy jóval erősebb motorokat készítünk. Míg mások átlagban 100 lóerős hajtásláncokat építenek be, nálunk 180 lóerő a belépő szint. Ezt idővel tovább növeljük majd. A közeljövőben szeretnénk bemutatni egy új motorcsaládot, ahol várhatóan négy különböző teljesítményszint fog szerepelni a palettán.
Kiket céloztok meg a termékeitekkel vagy a hajóitokkal?
Nagyon változó az, hogy milyen ügyfelek keresnek meg minket. Sokan most eszméltek rá arra, hogy az elektromos hajókkal lehet menni a belvizeken, így például a Balatonon is, ahol eddig a vitorlázás volt az egyetlen opció. Az ügyfelek túlnyomó többsége azzal keres meg minket, hogy nagyon régóta szeretnének a Balatonon hajózni, de a vitorlázás nem vonzó számukra.
Elképzelhető, hogy idővel más járművekhez is gyártotok majd hajtásláncot?
A hajózás az elsődleges irány, hiszen maga az ötlet is innen indult. Ahogy viszont fejlesztjük a rendszerünket, és szélesedik a látókörünk, abszolút reálisnak látjuk, hogy más gépekben is alkalmazzuk a hajtásláncainkat. A látókörünkben vannak például bányagépek, munkagépek is. Ha elképzelsz egy belvárosi építkezést vagy egy zárt térben folyó munkát, ahol eddig pöfögő és hangos gépek dolgoztak, akkor látod, hogy abszolút van létjogosultsága az elképzelésnek. Ilyen szituációban az elektromos hajtásnak abszolút megvan a helye.
Többször említetted a Balatont, a hazai piacot. De mi a helyzet külfölddel? Mennyire van kereslet a termékeitekre külföldön, terveztek-e terjeszkedni?
Több megkeresésünk is van, de első körben szeretnénk lefedni a magyar piacot. Egyelőre akkora itthon a kereslet, hogy nem szükséges külföldre fókuszálnunk. Ezzel együtt a következő néhány évben tervezünk belépni a nemzetközi piacra. Ez persze nem ennyire egyszerű! Érdemes tudni, hogy egy hajtáslánc igen komplex rendszer. Nem elég, hogy valaki felmegy egy webshopra, megrendeli a csomagot, kiküldjük, és kész. Helyi bázisokra, műszaki háttérre van szükség. Jelenleg a piackutatási fázisban vagyunk, és még nem dőlt el, melyik lesz a fő irány. Ausztria például nagyon ígéretes, már csak azért is, mert közel van. De számos megkeresést kapunk például Norvégiából is.
Laikusként felmerült bennem, hogy az elektromosság és a víz mennyiben fér meg egymással? Nincsenek biztonsági nehézségek az elektromos hajókkal?
Ezt meg szokták kérdezni az ügyfelek is. Az nem is kérdés, hogy megfelelő szigeteléssel kell ellátni mindent. Nekünk saját tervezésű dobozaink vannak, amelyekben az akkumulátorpakk, a különböző kiszolgáló elektronika, illetve maga a hajtáslánc is helyet kap. Ezek rendkívül alaposan vannak burkolva, mindent leszigetelünk. Az érem másik oldala, hogy a rendszerbe különböző életvédelmi kapcsolók és biztonsági felszerelések is be vannak építve. Ezekkel garantáljuk a rendszerünk biztonságosságát.
Egy elektromos járműben talán az egyik legfontosabb alkotóelem az akkumulátor. A ti esetetekben valószínűleg más terhelésnek van kitéve az aksi, mint például egy elektromos autó esetében.
Ha megnézzük az autókat, akkor azt látjuk, hogy majdnem minden nap használják és töltik is őket. Az akkumulátor kapacitása idővel csökken az intenzív igénybevétel miatt. Ha viszont azt vesszük, hogy egy hajót milyen gyakran használnak, akkor teljesen más képet kapunk. Vannak erre vonatkozó felmérések is, de általánosságban elmondható, hogy az átlagnál többet hajózók is csak négyszer-ötször mennek ki egy-egy hétvégére a szezonban. Jóval kisebb terhelésről beszélünk tehát, mint egy autó esetében. Egyébként mi ugyanazokat az akkumulátorcellákat használjuk, amelyeket a Tesla is az autóiban, viszont magát az akkumulátorboxot már mi fejlesztjük hozzá. Ennek azért van nagy jelentősége, mert fejlett hűtéstechnológia kap benne helyet, ami még inkább lassítja az akkumulátorok degradációját.
Szintén különdíjasunk lett a Munch.hu, akik olyan mobilalkalmazást fejlesztenek, mely segít az élelmiszer-pazarlás csökkentésében. Azokat az élelmiszereket, amelyeket nem tudnak eladni boltokban, pékségekben, éttermekben, az alkalmazáson keresztül féláron lehet megvásárolni az adott egységeknél, meghatározott időintervallumon belül. Terveink szerint hamarosan velük is újra találkozhattok majd a Greendex felületein!