Valóban nincs két egyforma hópehely? Már Kepler is feltette ezt a kérdést, de más megválaszolatlan furcsaság is köthető a hópelyhekhez. Nézzük meg a változataikat, és azt, hogyan is születnek!
A hópelyhek a jégkristályok összekapcsolódásával keletkeznek. Számos méretben, formában és mintázattal képződhetnek.
Van két egyforma hópehely?
Olyan nagy a variációs lehetőségek száma, hogy kizárt, hogy két egyforma lenne belőlük. Összetettebb formák akkor jönnek létre, amikor a képződő hópehely több különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömegen jut át, aminek következtében minden egyes hókristály egyedi lesz. Magyarul: nincs két egyforma hópehely!
Kapcsolódó bejegyzések
A hegyvidéki hótakaróval együtt nem csak a téli sportokat veszíthetjük el
Az ökoszisztémák működésében kiemelt szerepet játszik a hegyeket évszakosan vagy állandóan borító hótakaró, ezért is jelent nagy problémát, hogy a hegyvidékek alacsony és közepes magasságú területei rendkívül érzékenyek a klímaváltozásra.
A sokféleségben azonban van valami közös: a hókristályok valamennyi mintázatában felbukkan a szabályos hatszög alakja. Erre a tényre már Kepler is felfigyelt, ő volt az első, aki tudományos problémaként foglalkozott a hópihék geometriájával.
Az egyik legérdekesebb, máig megmagyarázatlan szabályszerűség, hogy a különböző kristálytípusok előfordulása jól meghatározott hőmérséklet-tartományokhoz köthető: a vékony, lapos mintázatok kialakulása -2 °C és -15 °C körüli hőmérsékleteken jellemző, míg a karcsú, hosszúkás alakzatok -5 °C és -30 °C környékén keletkeznek.
A hópehely születése
A hópihe története a levegőben lévő vízpárával kezdődik. A tengerek, tavak, folyók párolgása, a növények párologtatása során vízgőz kerül a levegőbe, amely a magasan fekvő, hideg légrétegekbe érve kicsapódik. A vízmolekulák – parányi vízcseppecskéket formálva – hozzátapadnak a levegőben szálló porszemcsékhez. E kicsiny cseppecskék sokasága a felhő.
Kapcsolódó bejegyzések
Akár évekre jelentős havazás nélkül maradhatunk a jövőben
Többségünk szubjektív érzete arra enged következtetni, hogy jóval kevesebb hó hullik, mint régen. De vajon tényleg ez a helyzet?
Télen, amikor a légrétegek hűlni kezdenek, a cseppecskék némelyike jégkristállyá fagy. A parányi jégdarabok környezetében a vízpára kifagy a jégkristály felszínén. Egyre több és több vízmolekula tapad a kristály felületére, amely csak hízik és hízik. Így növekszik a hópehely. Végül annyira megduzzad, hogy a súlya lehúzza, és csapadék formájában a földre hull.
És jöjjön egy videó a hópelyhek születéséről!
Forrás: Origo