Mi az oka a téli depressziónak? Hogyan lehet csökkenteni a tavaszi fáradtságot? Ezeknek jártunk utána, valamint remek téli vitaminbomba-ajánlatokkal jövünk kimerült készleteink feltöltésére.
Téli depresszió
Az természetes, hogy télen mindenki levert, gondolnánk, de vajon mi ennek az oka, és elkerülhető-e valahogyan? Az évszakok váltakozása hatással van az emberek pszichés állapotára, még hivatalos orvosi szakkifejezés is létezik a téli depresszióra: seasonal affective disorder. (Rövidítve igen találó: SAD, amelynek jelentése: szomorú.)
A mi égövünkön a lakosság 10–15%-a érzékeli a téli depressziót, de nem kell pánikba esni, mivel csak 2-5% esetében válik olyan súlyossá az állapot, hogy már orvosilag is mérni lehet. Az Egyenlítő közelében alig számolnak be ilyen panaszokról, tőle távolodva fokozódnak a tünetek.
A téli depresszió jellemző tünetei:
- levertség, szomorúság,
- érdeklődésvesztés máskor szeretett tevékenységek iránt,
- alacsony energiaszint,
- alvásproblémák,
- fokozott alvásigény, fáradékonyság,
- koncentrációs nehézségek,
- fokozott étvágy és magas szénhidráttartalmú ételek iránti vágy.
Tavaszi fáradtság
Megjön a tavasz, és gondolnánk, hogy újra feltöltődünk energiával, a tavasz egyből elűzi a téli borongós kedvünket. Ehelyett csak megfejeli tavaszi fáradtsággal! Hogy is van ez? Jól sejtjük, bizony a tavaszi fáradtság okai is a télben gyökereznek, de nem kell megijedni, ez nem betegség, hanem a testünk egészséges reakciója arra, amikor szervezetünk téli üzemmódból tavasziba kapcsol. Ez az átállás tovább emészti a tél során egyébként is megcsappant energiatartalékainkat.
Az őszi-téli időszakban a rövidülő nappalok és a fény beesési szögének csökkenése hatással van minden élő szervezetre. Többek között ezt érzékelik a fák is, amikor készülnek téli mélynyugalmi állapotukra. Nincs ez másként az embereknél sem. Evolúciónk során úgy rendezkedtünk be a hideg és sötétebb időszakra, hogy ilyenkor a raktározásé a főszerep. Az ősember megtanulta, hogy ez az időszak a nélkülözésé, ami ellen szervezete lassabb, a raktározásra átállt anyagcserével reagált. Emiatt van az, hogy ilyenkor ösztönösen az energiadúsabb ételeket kívánjuk. (Nem mellesleg gyümölcsből sem terem annyi a tél derekán.)
Nincs napfény, nincs boldogság?
A tavaszi fáradtság kialakulását a hormonháztartásunkban zajló folyamatok okozzák, mégpedig a „boldogsághormon”, a szerotonin és az „alvási hormon”, a melatonin szintjének szezonális ingadozása.
A szerotoninképződést a napfény idézi elő, így amikor rövidebbek a nappalok, csökken a boldogsághormon-termelés, és tél végére szerotoninhiány alakul ki a szervezetünkben. Az alacsony szerotoninszint depressziót is előidézhet. Nem véletlen, hogy az északabbra élő népeknél többen depressziósok, és ez a probléma dél felé egyre csökken. Sajnos a tavaszi napfényből csak lassan pótlódik a hiány, és a biológiai óránk sem képes azonnal átállni a tavasz ritmusára és a több fényre, ez okozza a melankóliát.
A kevesebb fényre a szervezet erősebb melatonintermeléssel reagál, ezzel felkészít bennünket a nyugalmi téli időszakra, megnő az alvásigényünk. A tavasz kezdetével viszont csökken a melatonintermelés, és ez átmeneti zavart okoz az alvás és az ébrenlét bioritmusában. Ennek az eredménye, hogy többet alszunk, mégis fáradtabbak vagyunk.
Mit tehetsz a tavaszi fáradtság ellen?
Mivel ez egy természetes folyamat, nincs rá igazi gyógymód. Azt sem tudjuk, pontosan mikor lesz vége. Az még normálisnak mondható, ha 4–6 hétig elhúzódnak a tünetek, de ha ennél jóval tovább velünk maradnak, érdemes orvoshoz fordulni. Arra is gondolni kell, hogy a fáradtságnak más oka is lehet.
A tünetek enyhítésére könnyebb ételek fogyasztását javasolják, valamint hatásos lehet a sport, mert endorfint szabadít fel, mely ellensúlyozza a melankóliát, valamit energetikussá tesz.
Tél végi, tavasz eleji vitaminbombák
A szervezetünkből nemcsak a hormonok, de a vitaminok is kiürülnek. Az elégtelen napfény miatt márciusra a lakosság 95%-a D-vitamin-hiányban szenved, amelynek pótlása élelmiszerrel igen nehézkes, próbálkozhatunk gombával, tengeri halakkal, májjal és tojással. Az orvosok étrend-kiegészítőt is javasolnak. Emellett több olyan vitaminnak is csökken a szintje, amelyet szezonális ételekkel viszünk be.
- Cékla, a vörös vitaminbomba:
A bíborszínű gumóban sokféle vitamin, B2-, B1-, B6-, C-vitamin, biotin, folsav, béta-karotin található. Ásványianyag-tartalma is figyelemreméltó, a legfontosabbak: kálium, nátrium, magnézium, kalcium, szilícium. A benne lévő karotinoidoknak és flavonoidoknak antioxidáns, gyulladáscsökkentő, a rák kialakulását megelőző és egészségvédő hatásuk van. Emellett magas a rost, és alacsony a szénhidráttartalma. A vitaminok megőrzése miatt legjobb nyersen vagy turmixban fogyasztani, szerencsére jól párosítható a könnyen elérhető almával. (A 100%-os gyümölcstartalmú céklalé remek napindító lehet.)
- Tápláló gumó a zeller:
Sok szerves nátriumot tartalmaz, de megtalálható benne a kalcium, a foszfor, a vas, a magnézium, a kálium és néhány nyomelem is. Emellett A-vitamin, C- és K-vitaminforrás és csökkenti az agysejtek károsodását.
- Kerek répa, az elfeledett kincs:
A tarlórépa, mely a legolcsóbb gyökérzöldségünk, és még a téli hideggel is dacol, a burgonya megjelenése előtt szerte Európában ismert volt. Mára inkább takarmánynövényként használjuk, pedig fehérjében, szénhidrátban és ásványi anyagokban gazdag. A-, B1,- B2- és C-vitamint is tartalmaz, a spenóthoz hasonlóan a levele is fogyasztható.
- A gyömbér igazi szent Grál az influenza időszakban:
Gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító, valamint mikrobaellenes hatású. Emellett jelentős mennyiségben tartalmaz A-, C-, E- és B-vitaminokat, magnéziumot, foszfort, káliumot, vasat és cinket. Lereszelve, citrommal és mézzel kombinálva nemcsak immunerősítő, hanem finom csemege is.
- Fűben, fában orvosság:
A gyömbéren túl sok más növény segíthet a februári náthaszezonban. Fogadjuk meg bátran a népi bölcsességeket vagy nagymamáink tanácsait! Ide tartozik a fokhagyma, a homoktövis, számtalan tea és kivonat, mint a hárs, a lándzsás útifű, a borostyán. Egy másik írásunkban korábban nyomába eredtünk a nátha elleni természetes gyógymódoknak, összegeztünk minden fontos tudnivalót.
- Csíra, a filléres szuperélelmiszer:
A csírák értékes tápláléknak számítanak, ugyanis koncentráltan találhatók meg bennük a vitaminok, az ásványi anyagok és az antioxidánsok, valamint fontos fehérjeforrások, és a rosttartalmuk is magas. Egyedül arra figyeljünk, hogy csírázásra szánt magot vagy csávázásmentes biomagot használjunk! A legnépszerűbbek, már a szupermarketekben is beszerezhető magvak a különféle hagymamagok, a retekmagok, a mustármagok, a napraforgó és a hüvelyesek. Utóbbiak esetében jó hír, hogy a hüvelyesekből készült ételekkel szemben csírájuk nem okoz puffadást.
Ha mégis beütött a nátha (amire ebben az időszakban megvan az esély), vegyük elő a világon a víz után második leggyakrabban fogyasztott italt, a teát! A gyógynövények esetében fontos szem előtt tartani a pontos elkészítést, és nemcsak az ízhatás miatt, hanem azért, hogy a fontos tápanyagok minél nagyobb mennyiségben oldódjanak ki.
Tudtad?
Nem mindegy, hogy a vitaminpótlás szintetikus vagy természetes vitaminokkal történik. Míg a növények fogyasztásával a vitaminok hasznosulását segítő anyagok is a szervezetünkbe jutnak, addig a szintetikus vitaminok esetében erről nem lehet szó.