Melyek azok a szempontok, amelyek ritkán kerĂĽlnek elĹ‘, amikor a fenntarthatĂł Ă©trendrĹ‘l van szĂł? Milyen lehet a termĂ©szetkĂmĂ©lĹ‘ állattartás, Ă©s mit jelent ez az Ă©trendĂĽnkre nĂ©zve?
Nem kĂ©rdĂ©s, hogy az állati termĂ©kek fogyasztásának mai mĂ©rtĂ©ke Ă©s a nagyĂĽzemi állattartási gyakorlatok ökolĂłgiailag rendkĂvĂĽl károsak, sĂşlyos etikai problĂ©mákat vetnek fel, Ă©s humánegĂ©szsĂ©gĂĽgyi kockázatuk is jelentĹ‘s. TĂ©vedĂ©s azonban ebbĹ‘l arra következtetni, hogy semmifĂ©le állati termĂ©k előállĂtása nem lehet környezetkĂmĂ©lĹ‘. Ă–sszegyűjtöttĂĽnk nĂ©hány kulcskĂ©rdĂ©st a tĂ©mában.
Milyen mezőgazdaságot képzelünk el?
Az, hogy hogyan állunk az állati termĂ©kek kĂ©rdĂ©sĂ©hez, többek között attĂłl is fĂĽgghet, hogy milyen mezĹ‘gazdasági rendszereket tartunk ideálisnak (lásd pĂ©ldául [1]). Ha – ahogy ez az agroökolĂłgiai megközelĂtĂ©sekre jellemzĹ‘ – a mezĹ‘gazdaságnak sokfĂ©le funkciĂłt tulajdonĂtunk az Ă©lelemtermelĂ©stĹ‘l kezdve a termĂ©szeti Ă©rtĂ©kek, tájaink vĂ©delmĂ©n keresztĂĽl a vidĂ©ki megĂ©lhetĂ©s, Ă©rtelmes munka biztosĂtásáig, akkor nem elĂ©gedhetĂĽnk meg azokkal a válaszokkal, amelyek pusztán az ipari mezĹ‘gazdasági mĂłdszerek hatĂ©konyságának növelĂ©sĂ©t ĂgĂ©rik. Az agroökolĂłgiai irányokban nagy jelentĹ‘sĂ©ge van a helyi adottságokhoz valĂł alkalmazkodásnak, az ökolĂłgiai elvekre valĂł támaszkodásnak, illetve a kĂvĂĽlrĹ‘l Ă©rkezĹ‘ inputok (anyag Ă©s energia) minimalizálásának [2, 3]. Az ilyen komplex rendszerekben pedig, ahogy a termĂ©szetes ökolĂłgiai rendszerekben is, jelentĹ‘s szerep juthat az állatoknak.
Miféle hatékonyság?
Gyakran Ă©rvelnek azzal a baromfi- Ă©s sertĂ©stermĂ©kek javára a kĂ©rĹ‘dzĹ‘kkel szemben, hogy elĹ‘bbi állatok hatĂ©konyabban alakĂtják át a takarmányt, azaz egysĂ©gnyi termĂ©k előállĂtásához kevesebb takarmányra van szĂĽksĂ©g. Azonban fĂ©lrevezetĹ‘ egyedĂĽl Ăgy közelĂteni a kĂ©rdĂ©shez: a kĂ©rĹ‘dzĹ‘k Ă©ppen azĂ©rt elĹ‘nyösek ökolĂłgiai szempontbĂłl, mert olyan takarmánybĂłl kĂ©pesek emberi fogyasztásra alkalmas termĂ©keket előállĂtani, amelyek számunkra nem lennĂ©nek ehetĹ‘k: pĂ©ldául fűbĹ‘l [4]. Normális esetben az Ăşgynevezett monogasztrikusok (tyĂşk, sertĂ©s) Ă©s az ember között nagyobb a kompetĂciĂł az Ă©lelemĂ©rt. Ha a takarmányozás alapját olyan terĂĽletek jelentik, amelyek más emberi Ă©lelemtermelĂ©sre kevĂ©sbĂ© alkalmasak (vagy termĂ©szetvĂ©delmi szempontbĂłl jobb ez a hasznosĂtás), vagy az állatok emberi fogyasztásra alkalmatlan táplálĂ©kot, mellĂ©ktermĂ©keket kapnak, akkor takarmányozási szempontbĂłl kifejezetten környezetkĂmĂ©lĹ‘ megoldásrĂłl van szĂł. Amikor egyes állatcsoportok takarmányátalakĂtását Ă©rtĂ©keljĂĽk, kulcsfontosságĂş ezt a tĂ©nyezĹ‘t figyelembe venni [5, 6, 7].
Ha az általunk is fogyaszthatĂł szĂłja, kukorica, bĂşza kap nagy szerepet a takarmányozásban (akár kĂ©rĹ‘dzĹ‘k, akár monogasztrikusok esetĂ©ben), akkor nagyon pazarlĂł mĂłdon járunk el. Sajnos a nagyĂĽzemi takarmányozásban gyakran etetik az állatokat ilyen termĂ©kekkel. Annak ellenĂ©re, hogy pĂ©ldául kĂĽlönfĂ©le mellĂ©ktermĂ©keket is jĂłl hasznosĂthatnánk takarmánykĂ©nt.
TermĂ©szetpusztĂtĂł az állattartás?
Sajnálatos mĂłdon Magyarországon is igen elterjedt a takarmányozásban a szĂłja , amelynek messze tĂşlnyomĂł rĂ©sze import, gĂ©nmĂłdosĂtott, Ă©s kapcsolatban áll a dĂ©l-amerikai Ă©lĹ‘helypusztĂtásokkal is. A kĂ©rĹ‘dzĹ‘k takarmányozásában is gyakran használnak az ember által is fogyaszthatĂł (vagy szántĂłrĂłl származĂł) takarmányt. Ez azt is jelenti, hogy önmagában a hazai tej választása – kĂĽlönösen, ha nagyĂĽzemi termelĂ©sbĹ‘l származik – egyáltalán nem garancia arra, hogy környezetkĂmĂ©lĹ‘ termĂ©ket fogunk fogyasztani. Ugyanez igaz a boltok polcain találhatĂł, nagyĂĽzemi termelĂ©sbĹ‘l származĂł más állati termĂ©kekre is, hiába jelzi magyar zászlĂł az eredetĂĽket.
A tájba illeszkedĹ‘ állattartás azonban ökolĂłgiai szempontbĂłl nagyon elĹ‘nyös is lehet [7], ennek egyik pĂ©ldája a legeltetĂ©s hazánkban. Az ilyen rendszerek egyszerre tehermentesĂtik távoli tájak Ă©lĹ‘helyeit a takarmánytermelĂ©s nyomása alĂłl, Ă©s biztosĂthatják hazai termĂ©szeti Ă©rtĂ©keink megĹ‘rzĂ©sĂ©t is. Eközben egĂ©szsĂ©ges Ă©s fenntarthatĂł Ă©lelmet állĂtanak elĹ‘ más Ă©lelem termelĂ©sĂ©re nem igazán alkalmas terĂĽleteken, akár száraz gyepeken is. Az eurĂłpai (Ă©s hazai) fĂ©ltermĂ©szetes gyepi Ă©letközössĂ©gek kiemelkedĹ‘ termĂ©szeti Ă©rtĂ©keket Ĺ‘riznek, Ă©s fennmaradásukhoz elengedhetetlen a rendszeres Ă©lĹ‘helykezelĂ©s [8]. Erre a legjobb megoldás az, aminek kialakulásuk is nagyban köszönhetĹ‘: a gyepre alapozott állattartás, legeltetĂ©s, kaszálás.
Ez a példa igazán jól mutatja, hogy nem önmagában az állattartás a problémás. Kulcskérdés, hogy hol zajló és milyen állattartásról beszélünk [7].
PozitĂv hatások
Az állattartásnak mind pozitĂv, mind negatĂv hatásai lehetnek. Az ökologikus mezĹ‘gazdasági rendszerekben fontos cĂ©l, hogy minĂ©l inkább a pozitĂv hatásokat Ă©rjĂĽk el [7]. Számos állattartással kapcsolatos problĂ©ma a növĂ©nytermesztĂ©s Ă©s az állattartás szĂ©tválasztásábĂłl adĂłdik, illetve az állati termĂ©kek fogyasztásának mĂ©rtĂ©kĂ©bĹ‘l. Többször Ărtunk már arrĂłl, hogy a nagyĂĽzemi gyakorlatok mennyire problĂ©másak, alternatĂv rendszerekben azonban az állattartás számos környezeti elĹ‘nnyel is járhat a korábban emlĂtetteken kĂvĂĽl. Többek között elĹ‘segĂtheti az invazĂv fajok terjedĂ©se elleni vĂ©dekezĂ©st, a tápanyagkörforgalmak zárását, az Ă©lĹ‘helyek összekapcsoltságát Ă©s akár a fosszilis energiaigĂ©ny csökkentĂ©sĂ©t is [2, 3, 7].
Mindez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne lenne óriási szükség az állati termékek fogyasztásának csökkentésére, illetve a fogyasztási mintázatok megváltozására.
Együnk kevesebb állati terméket, de jó forrásból!
Az állati termĂ©kek fontos rĂ©szĂ©t kĂ©pezhetik az ökolĂłgiailag fenntarthatĂł táplálkozásnak, de a mennyisĂ©gĂĽk csökkentĂ©se mellett nagyon fontos, hogy minĂ©l inkább kerĂĽljĂĽk a nagyĂĽzemi termelĂ©sbĹ‘l származĂł termĂ©keket. Ez utĂłbbi egyĂ©bkĂ©nt igaz a növĂ©nyi alapĂş termĂ©kekre is: válasszuk a helyi, szezonális, ökologikusan termelt termĂ©keket! Ha arra törekszĂĽnk, hogy Ă©trendĂĽnk illeszkedjen tĂ©rsĂ©gĂĽnk adottságaihoz, lehet helye táplálkozásunkban az állati termĂ©keknek is. A vadhĂşs fogyasztása is lehet termĂ©szetkĂmĂ©lĹ‘ megoldás.
Nem igaz, hogy minden állati termĂ©k fenntarthatatlan, Ă©s minden növĂ©nyi fenntarthatĂł. A termelĂ©s mĂłdja, a termelt mennyisĂ©g, a termĂ©k jellege mind árnyalják, sĹ‘t, akár feje tetejĂ©re állĂthatják az általában vĂ©lt kĂ©pet. Nem lehet elĂ©ggĂ© hangsĂşlyozni, hogy Ă©trendĂĽnk fenntarthatĂłsága milyen szorosan összefĂĽgg a mezĹ‘gazdasági rendszerek működĂ©sĂ©vel. A rengeteg kĂĽlsĹ‘ inputra (fosszilis energiára Ă©s kemikáliákra) utalt, monokultĂşrákra alapozĂł nagyĂĽzemi mezĹ‘gazdaság akkor is fenntarthatatlan, ha növĂ©nyi alapon Ă©tkezĂĽnk. Az agroökolĂłgiai rendszerekben a növĂ©nytermesztĂ©s Ă©s az állattartás egysĂ©gĂ©nek visszaállĂtása Ă©s az ökolĂłgiai folyamatokra valĂł alapozás pedig ökologikus állatitermĂ©k-fogyasztással is egyĂĽtt járhatna.
Hivatkozások:
[1] Maye, D., Fellenor, J., Potter, C., Urquhart, J., & Barnett, J. (2021). What’s the beef?: Debating meat, matters of concern and the emergence of online issue publics. Journal of Rural Studies, 84, 134–146.
[2] Billen, G., Aguilera, E., Einarsson, R., Garnier, J., Gingrich, S., Grizzetti, B., … & Sanz-Cobena, A. (2021). Reshaping the European agro-food system and closing its nitrogen cycle: The potential of combining dietary change, agroecology, and circularity. One Earth, 4(6), 839–850.
[3] Poux, X., & Aubert, P. M. (2018). An agroecological Europe in 2050: multifunctional agriculture for healthy eating. Findings from the Ten Years For Agroecology (TYFA) modelling exercise, Iddri-AScA, Study, 9, 18.
[4] Knaus, W. (2016). Perspectives on pasture versus indoor feeding of dairy cows. Journal of the Science of Food and Agriculture, 96(1), 9–17.
[5] Wilkinson, J. M. (2011). Re-defining efficiency of feed use by livestock. animal, 5(7), 1014–1022.
[6] Mottet, A., de Haan, C., Falcucci, A., Tempio, G., Opio, C., & Gerber, P. (2017). Livestock: On our plates or eating at our table? A new analysis of the feed/food debate. Global Food Security, 14, 1–8.
[7] Janzen, H. H. (2011). What place for livestock on a re-greening earth? Animal Feed Science and Technology, 166, 783–796.
[8] ValkĂł, O., Venn, S., Zmihorski, M., Biurrun, I., Labadessa, R., & Loos, J. (2018). The challenge of abandonment for the sustainable management of Palaearctic natural and semi-natural grasslands. Hacquetia.
Kiemelet kép: Pribéli Levente