Feje tetejére állt az időjárás ezen a nyáron, amit mi is megtapasztalhattunk bőven az elmúlt hetekben. Nyilván sokan elégedettek a hazánkban tapasztalható nem túl forró idővel, de mindenképp figyelemreméltó, hogy a nyár derekán megszokottól kétségkívül elmaradnak a napi csúcshőmérsékletek. Nem így Skandináviában, az északi sarkkör környékén, ahol napok óta kirívóan meleg van, bőven melegebb, mint mifelénk.

A sarkkörön túl, Norvégia északi csücskén múlt hét csütörtökön mértek először 30 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet, és a mért adatok szerint a kánikula nem nagyon szűnik. Hétfőn ismét 30 fok fölötti mérésekről számoltak be az északi sarkkörön túli vidékekről, és

sok északi országban is tombol a szokatlan forróság: Svédországban 34, Norvégiában 33, Finnországban és Észtországban 32 fokot mértek a hét első napján.

A 30 fok fölötti hőség a Skandináv-félszigeten már csaknem egy hónapja tart, miközben Európa középső részein a szokásosnál hűvösebb az időjárás. Hasonló hőmérsékleti anomáliákat tapasztalhattunk egyébként a mögöttünk álló télen: Európa nagy részén sarkvidéki hidegek uralkodtak, miközben az északi sarkkörön túl melegrekordok dőltek, az Északi-sarkon +2 fok fölött is járt a hőmérséklet, a Jeges-tenger jege idő előtt olvadni is kezdett sok helyen.

A globális felmelegedés és a klímaváltozás összefüggéseit, valamint ezek időjárási jelenségekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatók szerint

a sarkvidéki magasabb és a kontinentális alacsonyabb atipikus hőmérsékleti viszonyokért az északi-sarki állandó ciklon (az úgynevezett polar vortex) meggyengülése felelős.

Hogy mi a polar vortex? A Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű, alacsony légnyomású terület, ami lényegében ott tartja a hideg, nagy tömegű levegőt a sarkoknál. A polar vortex erőssége folyamatosan változik, télen erősebb, mint nyáron, de évről évre is alakul, idén pedig kifejezetten gyenge. Ennek pontos okáról megoszlanak a vélemények, de

a kutatások többsége szerint hosszú távon a polar vortex meggyengülését a klímaváltozás okozza.

A polar vortex meggyengülésének következménye, hogy miközben a sarkvidék melegszik, a máskor ott tárolt hideg levegő időről időre kiszabadul. A polar vortex a hullámvonalak mentén hajlamos két nagy ciklonná szétválni, és ez okozza a szokatlan hőmérsékleti viszonyokat. Emiatt volt idén kirívóan kemény tél Észak-Amerikában, Európában, ezért szenved most hőhullámtól Skandinávia, kerülnek kórházba ezrek az áradásoktól sújtott Japánban, miközben Közép- és Kelet-Európában, sőt a kontinens nyugati és délnyugati részein sehol nincs az ilyenkor megszokott kánikula.

A Stanford Egyetem kutatóinak friss tanulmánya szerint

a polar vortex vizsgálata, erősödésének, gyengülésének, pulzálásának megfigyelése kulcsjelentőségű lehet a jövőben az időjárás-előrejelzésben.

Ha megértjük, milyen folyamatok zajlanak a légkörben, hogyan függ össze a különböző hőmérsékletű légtömegek mozgása a széljárások alakulásával, akkor hosszú távú időjárási modelleket is lehet majd alkotni, jobb eséllyel előrejelezni a szélsőséges jelenségeket.

Forrás: https://index.hu/tudomany/2018/07/17/a_klimavaltozas_nem_kopogtat_mar_berugta_az_ajtot/