Ha az emberiség nem állítja meg a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését, visszafordíthatatlan folyamatok kezdődnek el, Magyarország pedig 30-40 százalékkal gyorsabban melegszik, mint például az egyenlítői területek – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Mika János éghajlatkutató.

Akkor is meleg lenne nyáron, ha nincsen klímaváltozás, de a szélsőséges időjárási viszonyokért – például idén a forró skandináv nyárért és aszályért – a légköri áramlási rendszerek változása a felelős, azt pedig nagy valószínűséggel a klímaváltozás befolyásolja – mondta Mika János.

A melegedéssel párhuzamosan gyengül a nyugati áramlás, a nyugati szelek öve, és könnyebben képződnek nagy kiterjedésű, leszálló áramlást hordozó úgynevezett anticiklonok.

A szakértő hozzátette: ennek következménye a hetekig tartó nagyon meleg vagy éppen nagyon hideg, esetleg csapadékos időjárás.

Már 1 Celsius-fokkal melegedett az ipari forradalom óta a Föld átlaghőmérséklete, 3 fokos melegedés után visszafordíthatatlan folyamatok kezdődnek.

Ilyen a nyugat-antarktiszi jégtömb olvadása, mely öt méterrel emeli a tenger szintjét. „Ha minden grönlandi jég elolvadna, az 7 méter” – emelte ki az éghajlatkutató.

A vízszintemelkedés nemcsak a szárazföldi jegek olvadása, hanem a tengerek, óceánok hőtágulása miatt is megvalósulhat. Az óceánok ugyanis elnyelik a hőt, és a szén-dioxid egy részét is megkötik, ez azonban vízszintemelkedéssel jár.

„A klímaváltozás legegyértelműbb, legtragikusabb következménye a világ minden részén a vízszintemelkedés”

– hangsúlyozta Mika János. A 20. század eleje óta átlagosan 19 centimétert nőtt a szint, és nagy a veszélye annak, hogy a szintemelkedés mértéke eléri az 1 métert. Akkor sem lehetünk nyugodtak, ha megáll a levegő melegedése, hiszen a mélyebb óceáni rétegekben továbbra is nő a hőmérséklet, ez tovább emeli a tenger szintjét.

2014 és 2016 között a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátása stagnált, és még így is 70 százalékkal több volt, mint amit a természet, az erdők és óceánok meg bírnak kötni.

2017-ben pedig újra emelkedésnek indult az emberiség üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

Nem egyformán gyors az éghajlatváltozás, a felmelegedés mértéke a Földön
– hívta fel a figyelmet Mika János.

Magyarország 30-40 százalékkal gyorsabban melegszik, mint például az egyenlítői területek, a felhős, esős időjárás miatt ugyanis a bolygó középső része kevésbé melegszik, mint a hűvösebb kontinensek.

Bár az éghajlatváltozás nem ugyanolyan mértékű mindenütt a Földön, de a hatása egyöntetűen minden társadalmat érint. A – főként a tengerparttal rendelkező országokat érintő – vízszint emelkedésén túl a kontinensek belterületein lakók mindent drágábban tudnak megvásárolni, küzdeniük kell azokkal a menekültekkel, akik az előbb említett térségekből jönnek. Az UNESCO Menekültügyi Főbiztossága azt jósolta, hogy – ha nem mérséklődik a károsanyag-kibocsátás mértéke –

2050-re akár 1 milliárd klímamenekült is lehet a világon.

Az éghajlatkutató szerint az átlagemberhez a pénztárcáján keresztül vezet az út, ha azt szeretnénk, hogy környezettudatosabban éljen, be kell neki bizonyítani, hogy ez megtérülő befektetés. A szakértő úgy látja,

az energiatakarékosság háztartásokra gyakorolt anyagi hasznát kéne reklámozni.

A szállítási és csomagolási költség megtakarítására a helyben előállított termékek megvásárlásával figyelhetünk, szintén megtérülő befektetés az energiatakarékos izzók használata, a kevesebb vízfogyasztás vagy az épületszigetelés.

Forrás: https://infostart.hu/tudomany/2018/08/06/mika-janos-az-sem-segitene-ha-megallna-a-levego-melegedese