A kései hidegek bizony a tönk szélére sodorhatják a gyümölcsösgazdákat, mivel a fagy elviheti a virágok javát. Miért veszélyes ez, és mely fákra figyeljünk jobban?
Mióta hazánk évszakai is eltolódtak, egyre gyakoribbak a tavaszi erős fagyok, hiába a napsütéses órák számának növekedése. Ez különösen veszélyes lehet azon gyümölcsfáinkra, amelyek korán kezdenek rügyezni. A kis virág- és ágkezdemények rendkívül érzékenyek a fagyra, ugyanis a rügyeken vékony a kültakaró, így könnyen áthatolnak rajta a mínuszok, elfagyasztva az épp beinduló nedvkeringést.
Legkorábban a Prunoidaek alcsaládja, azaz a szilvafélék borulnak virágba. Megtévesztő, mert ők csak áprilisban „kezdik az évet”, viszont a kajszibarack és a mandula, akik szintén szilvafélék, jóval korábban. Emiatt rájuk nagyon veszélyesek a késő márciusi és a kora áprilisi „telek”. Persze lehet védekezni ekkor is a hideg ellen, például füstöléssel vagy parafingyertyákkal, esetleg több kisebb tűzzel a sorok között, de ez csak akkor eredményes, ha kisugárzásos fagyról beszélünk.
Ha azonban almaformák vannak kertünkben, mint amilyen egyébként a körte is, akkor kevesebb félnivalónk van, de még ekkor is jobb, ha odafigyelünk az áprilisi télre. Legkisebb veszélyben a virágokat csak későn hozó gyümölcsfáink vannak, hiszen ha szerencsénk van, akkor április végén, május elején – még ha hűvös is van – a fagy már nem jellemző. Egyelőre.
A termésünk legnagyobb tolvaja tehát a fagy, ami viszont nem csak közvetlenül károsíthat, hanem közvetve is, ugyanis nincs az a méhcsalád, aki szívesen lát neki a beporzásnak akkor, amikor még deres a kaptár ajtaja.
Kapcsolódó bejegyzések
Te tudod, hogyan fagy be a Balaton?
Tudod, hogyan fagy be a Balaton? És ha azt mondanám, hogy ez nem lassan, hanem hirtelen történik, elhinnéd?
