Összhangban állnak-e az ismeretek és a cselekedetek? – hangzik talán korunk legfontosabb fenntarthatósági kérdése. Hiszen sokszor az látszik, hogy bár tudjuk, melyek a zöldebb lehetőségek, mégsem élünk velük. Ezt a kérdést tette fel az MTA Fenntarthatósági konferenciája is.

Vitán felül áll, hogy a környezetvédelem mindenki ügye. Ez pedig új szemléletmódot kíván az emberektől. Ebben a szemléletváltásban segíthet sokat, ha az oktatásba is beépítjük a környezetvédelmi tárgyakat. Hatalmas előrelépés, hogy Magyarországon már van ilyen tantárgy, és jövőre már érettségizni is lehet belőle.

Az azonban továbbra is nagy kérdés, hogy van-e és mekkora az összhang a megszerzett tudás és a cselekedetek között. Vagyis, ha valaki tudja, hogy hogyan ne ártson a természetnek, illetve miért jobb egy tisztább világban élni, akkor zöldebb életvitelt folytat-e?

Ez volt a központi kérdése az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága és az Alapértékek Nonprofit Kft. által a Magyar Tudományos Akadémián rendezett fenntarthatósági konferenciának. A konferencia középpontjában az elmúlt három évben végzett nagymintás Kárpát-medencei diákfenntarthatósági kutatások és a tavaly megszervezett reprezentatív V4-es diákfenntarthatósági kutatások álltak. Ennek előzményeiről és módszertanáról számolt be Matolcsy Miklós, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A kutatás eredményeiről pedig Dúll Andrea, az MTA doktora beszélt.

Ha megkérdezzük a fiainkat, természetesen kívülről tudják a fenntarthatóság összes lényeges kérdését, erről szól az életük tíz éve. De amikor a döntés pillanatához érkeznek, egyáltalán nem biztos, hogy ezt az utat választják – vezette be a problémát Matolcsy Miklós. Ezután bemutatta a kutatás környezetét, amivel kapcsolatban kapcsolatban elmondta, hogy meggyőződése szerint létezik egy magyar modell a fenntarthatósági nevelésben, amely világviszonylatban megállja a helyét.

Dúll Andrea a kutatás egyik legfőbb kérdéséről is beszélt, mégpedig arról, hogy aki többet foglalkozik az iskolában a fenntarthatóság kérdésével, az környezettudatosabb cselekményekről számolt-e be a maga életében. A válasz rövid volt és nem túl kecsegtető: Nem. Hozzátette azt is, hogy a gyakoriság önmagában nem varázsfegyver. Ebből kitűnik, hogy ebben az esetben is a minőség legalább olyan fontos, mint a mennyiség.

A kutatás során több mint hatvanezer diákot értek el és kérdeztek meg arról, hogy számukra mit jelent a fenntarthatóság. A kutatás eredményeit – a minőség további emelésének érdekében – beépítik a Fenntarthatósági Témahét és a Zöld Föld komplex fenntarthatósági oktatási program tananyagfejlesztésébe is.