A Qubiton jelent meg Janosov Milán hálózatkutató cikke, aki azt kutatta, hogy számokban kifejezve mennyire jól, mennyire könnyen érhetők el a biciklis lehetőségek a fővárosban élőknek. Ehhez az összes Bubi-állomást, valamint Budapest összes útelágazásának pontos koordinátáját felhasználta.
Egy algoritmus segítségével sikerült meghatározni, hogy az egyes pontokról hány perc sétával érhető el a legközelebbi Bubi-állomás. Az eredmények alapján nagyjából kijelenthető, hogy a belvárosban szinte teljes a lefedettség, tehát 5 percen belül bringára pattanhat az ember, a külvárosi részekben – melyekben jellemzően még hiányos az infrastruktúra is – azonban közel sem ilyen rózsás a helyzet.
Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy Budapest közel 200 szűkebb körzetéből (mint például Újlipótváros, Belső-Ferencváros, vagy Budaliget) összesen 87-ből elérhető egy-egy Bubi állomás kevesebb mint 30 perc sétával, míg mindössze 44 környékről tart ez a séta 15 percnél kevesebb ideig.
A belső kerületekben egyébként átlagosan öt és fél perc sétával lehet elérni egy-egy állomást.
Szintén érdekes, és a külső kerületekben élők számára is pozitívum viszont, hogy legfeljebb 15 perc sétával szinte mindenhol elérhető egy bicikliút. Így ha közbringát nehezebb is találni, a sajáttal könnyen célba vehetjük a legközelebbi ilyet. A 15 perc ráadásul a legtöbb esetben inkább csak 5, mely egy átlagos biciklis tempóval valójában csak 1-2 perc.
Ahogy tehát Janosov írja, ha közösségi helyett saját kerékpárral közlekedünk, viszonylag kevés olyan része van Budapestnek, ahonnan ne lehetne percek alatt bekapcsolódni a városi közlekedés vérkeringésébe. A cikk végén megjegyzi, hogy a tizenöt perces város koncepciójának fényében Budapest kimondottan élhető kerékpáros közlekedés szempontjából, bár a Bubi-lefedettségnek kétségkívül van még tere a további fejlődésre.