A kiterjesztett gyártĂłi felelĹ‘ssĂ©gi rendszer az aggályok szerint hozzájárulhat ugyan az árak emelkedĂ©sĂ©hez is, de nĂ©lkĂĽlözhetetlennek tűnik a környezet-, klĂma- Ă©s egĂ©szsĂ©gvĂ©delmi cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©hez, illetve a fenntarthatĂł gazdaság kiĂ©pĂtĂ©sĂ©hez.
JĂşliustĂłl az eurĂłpai uniĂłs szabályozás Ă©rtelmĂ©ben Magyarországon is olyan Ăşj rendszer lĂ©pett Ă©letbe, amelyben a gyártĂłknak, illetve bizonyos esetekben a forgalmazĂłknak kell fizetniĂĽk a termĂ©keikbĹ‘l kĂ©pzĹ‘dĹ‘ hulladĂ©k kezelĂ©si költsĂ©geit. A vállalatok Ăgy az általuk előállĂtott (forgalomba hozott) fogyasztási cikkek után Ăşgynevezett kiterjesztett gyártĂłi felelĹ‘ssĂ©gi dĂjat fizetnek a rendszert működtetĹ‘ koncessziĂłs társaság, a MOHU MOL HulladĂ©kgazdálkodási Zrt. rĂ©szĂ©re, amely mostantĂłl lĂ©nyegĂ©ben a hazai hulladĂ©kbegyűjtĂ©s Ă©s -kezelĂ©s irányĂtásáért is felel. Az ennek költsĂ©geit fedezĹ‘ dĂjak, illetve a kiterjesztett gyártĂłi felelĹ‘ssĂ©gi rendszer (EPR, extended producer responsibility) bevezetĂ©se hozzájárulhat az árak emelkedĂ©sĂ©hez is, de ha beválik, egyszerre szolgálhatja a gazdaság fejlesztĂ©sĂ©t, valamint a környezet- Ă©s klĂmavĂ©delmi cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©t.
Az EPR alapvetĂ©se, hogy a termĂ©kek Ă©letciklusa vĂ©gĂ©n szĂĽksĂ©ges hulladĂ©kkezelĂ©s (gyűjtĂ©s, kezelĂ©s, ĂşjrahasznosĂtás Ă©s ártalmatlanĂtás) a gyártĂłk vagy az elsĹ‘ belföldi forgalomba hozĂłk felelĹ‘ssĂ©ge, Ă©s mĂg e tevĂ©kenysĂ©g megszervezĂ©sĂ©t más is teljesĂtheti helyettĂĽk, ennek költsĂ©gĂ©t az Ĺ‘ kötelessĂ©gĂĽk dĂjak formájában megfizetni a tevĂ©kenysĂ©g megszervezĂ©sĂ©t tĂ©nylegesen vĂ©gzĹ‘ társaság rĂ©szĂ©re. Magyarországon a MOHU szervezi meg az EPR alá tartozĂł gyártĂłi kötelezettsĂ©geket a gyártĂłk finanszĂrozásábĂłl: gondoskodik a körforgásos termĂ©kbĹ‘l kĂ©pzĹ‘dĹ‘ hulladĂ©k átvĂ©telĂ©rĹ‘l, gyűjtĂ©sĂ©rĹ‘l, elszállĂtásárĂłl, elĹ‘kezelĂ©sĂ©rĹ‘l, kereskedelmĂ©rĹ‘l Ă©s kezelĂ©sre törtĂ©nĹ‘ átadásárĂłl, továbbá a hulladĂ©kgazdálkodási lĂ©tesĂtmĂ©nyek fenntartásárĂłl Ă©s ĂĽzemeltetĂ©sĂ©rĹ‘l.
Kép: canva
Az EU-ban utolsĂł elĹ‘ttikĂ©nt lĂ©trehozott magyar EPR-rendszer cĂ©ljaiban Ă©s eszközeiben hasonlĂłságot mutat az 1995 Ăłta lĂ©tezĹ‘ környezetvĂ©delmi termĂ©kdĂj rendszerĂ©vel, Ă©s rĂ©szben átfedĂ©sben is van vele, ugyanakkor az Ă©rintett termĂ©kek köre, a dĂjfizetĂ©si, illetve az adatszolgáltatási kötelezettsĂ©g eltĂ©rĂ©seket mutat. JĂşlius 1-tĹ‘l a következĹ‘ körforgásos termĂ©kek gyártĂłira vonatkozik regisztráciĂłs Ă©s dĂjfizetĂ©si kötelezettsĂ©g: csomagolĂłanyagok, egyes egyszer használatos műanyag termĂ©kek, elektromos Ă©s elektronikus berendezĂ©sek, elemek Ă©s akkumulátorok, gĂ©pjárművek Ă©s alkatrĂ©szeik, gumiabroncsok, reklámhordozĂł Ă©s irodai papĂr, használt sĂĽtĹ‘olaj, textiltermĂ©kek Ă©s fábĂłl kĂ©szĂĽlt bĂştorok.
A pazarlás csökkentése a fő cél
Az Ăşj rendszer cĂ©lja röviden a hulladĂ©kgazdálkodás hatĂ©konyságának növelĂ©se, aminek a hulladĂ©kgyűjtĂ©si Ă©s -(Ăşjra)hasznosĂtási arányok emelkedĂ©sĂ©ben is meg kell mutatkoznia. Ez egyszerre kĂ©t fontos pozitĂv hatással járhat. EgyrĂ©szt csökkentheti a lerakĂłkba Ă©s közvetlenĂĽl a termĂ©szetbe kikerĂĽlĹ‘, illetve az eltĂĽzelt hulladĂ©k mennyisĂ©gĂ©t, ami a környezet Ă©s az emberi egĂ©szsĂ©g vĂ©delme szempontjábĂłl is lĂ©nyeges lenne. MásrĂ©szt mĂ©rsĂ©kli a gazdaság elsĹ‘dleges nyersanyag-, illetve energiaigĂ©nyĂ©t is, ami az elĹ‘bbi pozitĂv következmĂ©nyeken tĂşl hosszĂş távon javĂthatja az eurĂłpai ipar versenykĂ©pessĂ©gĂ©t is.
Kép: canva
Az EPR magyarországi bevezetĂ©sĂ©t az EU-nak a zöld átállást Ă©s a körforgásos gazdaság kialakĂtását cĂ©lzĂł intĂ©zkedĂ©scsomagja alapozta meg, mĂg szĂĽksĂ©gessĂ©gĂ©t a klĂma- Ă©s környezeti válság sĂşlyosbodása, valamint a gazdaság növekvĹ‘ nyersanyagigĂ©nye indokolja. Jelenleg az EurĂłpai UniĂłban keletkezĹ‘ telepĂĽlĂ©si hulladĂ©knak mintegy felĂ©t hasznosĂtják vagy használják fel Ăşjra, mĂg nálunk ez az arány 40 százalĂ©k alatt alakult 2021-ben. A fennmaradĂł mennyisĂ©g zöme rĂ©szben illegális lerakĂłkba kerĂĽl, vagy elĂ©getik, nem feltĂ©tlenĂĽl a megfelelĹ‘ hulladĂ©kĂ©getĹ‘ erĹ‘műben.
Az EU jelentĹ‘sen javĂtani kĂvánja ezeket az arányokat, cĂ©ljai szerint 2025-ben már minden tagállamban a telepĂĽlĂ©si hulladĂ©k legalább 55 százalĂ©kát kell ĂşjrahasznosĂtani Ă©s Ăşjrafelhasználásra elĹ‘kĂ©szĂteni, amit 2030-ig 60, 2035-ig pedig 65 százalĂ©kra kell emelni. Az uniĂłs szabályozás a csomagolási hulladĂ©kra vonatkozĂłan 2025-re szintĂ©n 65 százalĂ©kos ĂşjrahasznosĂtási cĂ©lt jelölt ki, ami 2030-ig 70 százalĂ©kra emelkedik. A szabályozás 2035-re egyebek mellett meghatározott egy olyan cĂ©lt is, melynek Ă©rtelmĂ©ben addigra el kell Ă©rni, hogy a keletkezĹ‘ telepĂĽlĂ©si hulladĂ©knak legfeljebb 10 százalĂ©ka kerĂĽljön lerakĂłkba. Jelenleg a tagállamok kĂ©tharmada, 18 ország – köztĂĽk Magyarország – esetĂ©ben fennáll annak a veszĂ©lye, hogy nem fognak teljesĂĽlni a 2025-ös cĂ©lszámok.
Alkalmas eszköz, kihĂvásokkal
Világszerte több száz EPR-rendszer működik, bizonyos országokban több, a hulladĂ©kok egy bizonyos tĂpusára vonatkozĂł rendszer is ĂĽzemel. Az elemzĂ©sek szerint az EPR fontos szerepet játszhat az ĂşjrahasznosĂtási cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©ben, a műanyagszennyezĂ©s csökkentĂ©sĂ©ben Ă©s a nyersanyagok körforgásának megteremtĂ©sĂ©ben, hatĂ©konyan hárĂtva át a hulladĂ©kgazdálkodási költsĂ©geket az összes adĂłfizetĹ‘rĹ‘l a hulladĂ©kot termelĹ‘ termĂ©kek előállĂtĂłira Ă©s fogyasztĂłira, összhangban a „szennyezĹ‘ fizet” elvvel. A rĂ©gebb Ăłta EPR-rendszert működtetĹ‘ országok – pĂ©ldául Szlovákia – konkrĂ©t tapasztalatai alapján a rendszer bevezetĂ©sĂ©t követĹ‘en emelkedik a hulladĂ©k visszagyűjtĂ©si Ă©s ĂşjrahasznosĂtási aránya.
Kép: canva
Az EPR – ha kellĹ‘en hatĂ©kony – arra ösztönözheti pĂ©ldául akár az akkumulátorgyártĂłkat is, hogy a környezetvĂ©delmi szempontokat mĂ©g inkább emeljĂ©k be termĂ©keik Ă©s csomagolásuk tervezĂ©sĂ©be, javĂtva ezek ĂşjrahasznosĂthatĂłságát.
Ugyanakkor az EPR bevezetĂ©se kapcsán Ăşj problĂ©mák felmerĂĽlĂ©sĂ©vel is Ă©rdemes számolni. PĂ©ldául az online kereskedelem kihĂvás elĂ© állĂthatja a rendszert, miután ebben az esetben a gyártĂłnak Ă©s a forgalomba hozĂłnak gyakran nincs fizikai, jogi entitása a termĂ©kĂ©t megrendelĹ‘ fogyasztĂł országában. Emellett a tapasztalatok alapján az EPR-rendszer kialakĂtása során az Ă©rintett szereplĹ‘k Ă©rdekeit is Ă©rdemes figyelembe venni, Ă©s a gyártĂłk, illetve a forgalmazĂłk által fizetendĹ‘ dĂjak nagysága Ă©rtelemszerűen szintĂ©n kulcsfontosságĂş tĂ©nyezĹ‘.
A magyarországi költsĂ©gek a csomagolĂłanyagokat tekintve EurĂłpában a legmagasabbak között vannak, az eddigi környezetvĂ©delmi termĂ©kdĂj többszörösĂ©re rĂşgnak. Ezt a koncessziĂłs társaság szerint az indokolja, hogy utĂłbbi közel sem fedezte a hulladĂ©kkezelĂ©s valĂłs költsĂ©geit. Bár ez a költsĂ©g nem közvetlenĂĽl a fogyasztĂłkat terheli, a vĂ©lemĂ©nyek szerint rájuk nĂ©zve kedvezĹ‘tlen hatásokkal is járhat, ami pĂ©ldául az Ă©lelmiszerárak akár jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©kű emelkedĂ©sĂ©ben is megmutatkozhat.
Kép: canva
Ha nem figyelünk, elönt minket a szemét
Ă–sszessĂ©gĂ©ben azonban egy megfelelĹ‘en kidolgozott EPR jĂł eszköz lehet a környezet-, klĂma- Ă©s egĂ©szsĂ©gvĂ©delmi cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©hez, illetve a fenntarthatĂł gazdaság kiĂ©pĂtĂ©sĂ©hez, Ă©s mint ilyen, a helyzet sĂşlyosságára tekintettel valĂłszĂnűleg nem is nĂ©lkĂĽlözhetĹ‘. A világ egyre több hulladĂ©kot állĂt elĹ‘, Ă©s a jelenlegi trend folytatĂłdása esetĂ©n az Ă©ves termelĂ©s a jelenlegi mintegy Ă©vi 2 milliárd tonnárĂłl 2050-ig további 70 százalĂ©kkal 3,4 milliárd tonnára emelkedhet. Az EPR nemcsak az ebben találhatĂł másodlagos nyersanyagok átcsatornázását, ezáltal nagyobb arányĂş ĂşjrahasznosĂtását segĂtheti elĹ‘, de a kĂ©pzĹ‘dĹ‘ hulladĂ©k mennyisĂ©gĂ©nek visszafogását is, javĂtva pĂ©ldául a csomagolásmentes ĂĽzletek versenykĂ©pessĂ©gĂ©t is.
Kiemelt kép: canva