Több mint 2 millió kutya él hazánkban, míg a macskák tekintetében még jelentősebb a szám. Az egyéb háziállatokat is figyelembe véve kijelenthető, hogy nagyon is fontos számunkra a házikedvencek tartása. Ebbéli tudatosságunk viszont még sokat fejlődhet a jövőben. Az egyik legfontosabb teendőnk alaposan átgondolni, honnan válaszunk magunknak állatot.
Gondoljuk meg kétszer, hogy készen állunk-e!
A nulladik lépés mindenképpen az, hogy végiggondoljuk: biztosan szükségünk van háziállatra? Tudunk felelős állattartók lenni, elég időt szánni az állatra és biztosítani neki a szükséges feltételeket? Ha a válasz igen, akkor a menhelyről való örökbefogadás a legjobb lehetőségünk. Számtalan menhelyen gondoznak olyan kutyusokat, akik valami miatt az utcára kerültek. Ha ezekről a helyekről fogadunk örökbe állatot, ezzel nemcsak a jobb élet lehetőségét biztosítjuk egy kutyusnak, de mivel felszabadul a helye, egy másik nehéz sorsú állatnak is esélyt teremtünk.
Nem mellesleg ezzel az illegális szaporítók kenyerét is elvesszük, akik sokszor embertelen körülmények között tartják az állatokat, bennük nem érző lényt, hanem üzleti lehetőséget látva.
A menhelyeken egyébként lehetőség van az ismerkedésre is, sőt sok helyen az örökbefogadást is megelőzi egy hosszabb-rövidebb periódus, amíg kiderül, hogy biztosan a legjobb helyre kerül-e az állat.
Mindenképp a menhelyi állatok mellett szól az is, hogy legtöbbször az alapvető nevelési köröket már nem kell lefutnunk velük, valószínű, hogy néhány alapvető parancsot már ismernek, és szobatisztaságra vannak nevelve. Ez a kezdő kutyatartók dolgát is megkönnyítheti. Emellett az sem elhanyagolható előny, hogy a menhelyről örökbefogadott állat jó eséllyel sokkal egészségesebb, mint a szaporítótól vásárolt.
Segítsük a menhelyeket!
A menhelyek annak is kifejezetten örülnek, ha eljárunk sétáltatni a kutyusokat. Bence, aki korábban önkénteskedett is menhelyen, azt mondja, a menhelyeken nagyon örülnek az önkénteseknek, mert ezek a szervezetek leginkább emberi erőforrásban szenvednek hiányt.
Persze más módon is tudunk segíteni nekik: a pénzbeli felajánlás mindig jól jön, de a legtöbb helyen más jellegű támogatásnak is örülnek. Mivel közeleg az adó 1%-ának felajánlási határideje is, érdemes megfontolnunk, hogy ilyen módon is segítsük a menhelyek működését.
Kapjanak esélyt a fekete kutyák is!
Bence tapasztalatai szerint a fekete kutyákat jóval kisebb arányban fogadják örökbe, míg a menhelyre bekerült kutyusok között inkább felülreprezentált a számuk. Ezt számos cikk alátámasztja, sőt külön fogalmat is alkottak rá: ez a Black Dog Syndrome (BDS) vagy magyarul fekete kutya szindróma.
A jelenség oka nem világos, de a menhelyeken világszerte megfigyelték, hogy az örökbefogadások nagy részénél a fekete kutyákat figyelmen kívül hagyják a világos színűek javára. Több elmélet is próbálja magyarázni a jelenséget a mitológiai vonatkozásoktól kezdve a vélt agresszivitáson át a fekete kutyák kevésbé fotogén mivoltáig. A BDS miatt a fekete kutyák általában jóval tovább maradnak a menhelyeken, mint világosabb színű társaik. Érdekesség, hogy a macskák esetében is megfigyelhető hasonló tendencia.
A macskákra is figyeljünk oda!
A cicákat sok esetben nem is kell örökbe fogadni, sokszor ők találnak meg minket, és ha ételt adunk nekik, visszajáró vendégek lesznek. Bár legtöbben azt gondoljuk, hogy a macskák etetése állatbarát cselekedet, valójában az lenne az élővilág számára a legnagyobb segítség, ha ezeket a cicákat ivartalaníttatnák. Ez már csak azért is fontos lehet, mert a kóbor cicák gyakran párosodnak a hazánkban fokozottan védett vadmacskákkal, melyek tiszta genetikai állománya így veszélybe kerül.
Bármilyen hihetetlen, de ezek a kedves szőrgombócok igazi csúcsragadozók, akik milliószám pusztítják az egyébként is sok esetben veszélyeztetettnek számító énekesmadarainkat. Ha azonban idővel a kóbor macskák az ivartalanítás miatt kikopnának, akkor sokkal kisebb lenne a veszteség. Ugyanígy fontos, hogy saját cicánkat csak akkor engedjük a szabadba, ha legalább a nyakába akasztunk egy csengőt, amellyel az esetleges prédái esélyt kapnak.