Egy Ășj tanulmĂĄny szerint a fĂ©rfiak 16 szĂĄzalĂ©kkal több ĂŒveghĂĄzhatĂĄsĂș gĂĄzĂ©rt felelĆsek, mint a nĆk, többek között azĂ©rt, mert több pĂ©nzt költenek ĂŒzemanyagra Ă©s több hĂșst esznek. Az eltĂ©rĂ©s a költĂ©si szokĂĄsoknak tulajdonĂthatĂł, vagyis annak, hogy a fĂ©rfiak mire költik a pĂ©nzĂŒket – Ă©s nem azĂ©rt, mert a fĂ©rfiak összessĂ©gĂ©ben több pĂ©nzt költenek, mint a nĆk. A Journal of Industrial Ecology cĂmƱ szakfolyĂłiratban megjelent tanulmĂĄny szerint ugyanis összessĂ©gĂ©ben csak körĂŒlbelĂŒl 2 szĂĄzalĂ©kkal költenek többet, mint a nĆk.
Ezek a kiadĂĄsok olyanok, mint amilyeneket a nemi sztereotĂpiĂĄk alapjĂĄn vĂĄrnĂĄnk: A nĆk több pĂ©nzt költenek egĂ©szsĂ©gĂŒgyre, lakberendezĂ©sre, több Ă©lelmiszert, ruhĂĄt vĂĄsĂĄrolnak. A fĂ©rfiak több pĂ©nzt költenek Ă©tteremben valĂł Ă©tkezĂ©sre, alkoholra Ă©s dohĂĄnyra, Ă©s több pĂ©nzt költenek autĂłra Ă©s ĂŒzemanyagra
– mondta a tanulmĂĄny vezetĆ szerzĆje, Annika Carlsson Kanyama, a svĂ©dorszĂĄgi Ecoloop kutatĂłcĂ©g munkatĂĄrsa.
Több benzin, alkohol és cigi
Egy szemĂ©ly teljes ĂŒveghĂĄzhatĂĄsĂș gĂĄzkibocsĂĄtĂĄsa 36-38 szĂĄzalĂ©kkal csökkenhet, ha az emberek megvĂĄltoztatjĂĄk Ă©tkezĂ©si, nyaralĂĄsi Ă©s lakberendezĂ©si szokĂĄsaikat, Ă©s ehhez nem kell több pĂ©nzt költeniĂŒk – ĂĄll a tanulmĂĄnyban. A fĂ©rfiak 70 szĂĄzalĂ©kkal többet költöttek ĂŒzemanyagra Ă©s mĂĄs magas kibocsĂĄtĂĄsĂș anyagokra. HĂșsra is többet költöttek, de a nĆk többet költöttek tejtermĂ©kekre.
A tanulmĂĄny szerint a hĂșs Ă©s a tejtermĂ©kek elĆĂĄllĂtĂĄsa sokkal magasabb kibocsĂĄtĂĄssal jĂĄr, mint az összes helyettesĂtĆjĂŒk,” beleĂ©rtve a tofut, a szĂłja- Ă©s zabtejet, valamint a zöldsĂ©geket, mĂg a vonattal valĂł utazĂĄs alternatĂvĂĄt kĂnĂĄl a lĂ©gi Ă©s autĂłs utazĂĄsok helyett.
Carlsson Kanyama tanulmĂĄnya azt igyekszik bemutatni, hogy a hĂĄztartĂĄsok fogyasztĂĄsa ĂĄltal okozott ĂŒveghĂĄzhatĂĄsĂș gĂĄzkibocsĂĄtĂĄs hogyan csökkenthetĆ tovĂĄbbi költsĂ©gek nĂ©lkĂŒl. SzakĂ©rtĆk többször elmondtĂĄk, hogy a kibocsĂĄtĂĄsok mĂ©rĂ©sekor fontos figyelembe venni a fĂ©rfiak Ă©s nĆk közötti kĂŒlönbsĂ©geket, de kevĂ©s tanulmĂĄny rögzĂtette ezt.
A nemek egyike a sok tĂ©nyezĆnek, amelyeket figyelembe kell venni, amikor arrĂłl beszĂ©lĂŒnk, hogyan csökkenthetjĂŒk a kibocsĂĄtĂĄst. PĂ©ldĂĄul az autĂłhasznĂĄlat csökkentĂ©se. A fĂ©rfiak többet hasznĂĄljĂĄk az autĂłkat, mint a nĆk, ezĂ©rt talĂĄn a szakpolitikĂĄknak a fĂ©rfiakat kellene megcĂ©lozniuk. Arra kellene ösztönöznĂŒnk a fĂ©rfiakat, hogy Ășgy költsenek pĂ©nzt, mint egy nĆ… mĂ©g akkor is, ha termĂ©szetesen a nĆknek is vĂĄltoztatniuk kell
– mondta Carlsson Kanyama, Ărja a noizz.hu, bĆvebben: vice.com.
A tanulmĂĄny elfelejti megemlĂteni, hogy a nagy kibocsĂĄtĂĄssal bĂrĂł rendszereket vezetĆ, azokĂ©rt felelĆssĂ©ggel tartozĂł szemĂ©lyek nagyobb rĂ©sze is fĂ©rfi, ami mĂ©g inkĂĄbb mĂłdosĂtanĂĄ ezt a kĂ©pet. De az is igaz, hogy a tanulmĂĄny azt is elfelejti megemlĂteni, hogy a fĂ©rfiakat is nĆk szĂŒlik, miĂĄltal vĂ©gsĆ soron az Ć rĂ©szĂŒk nagyobb a kibocsĂĄtĂĄsban.