A hely, ahol kevesebb ember járt, mint a Holdon, mégis tele van műanyaggal
A hely, ahol kevesebb ember járt, mint a Holdon, mégis tele van műanyaggal

A Mariana -árok bolygónk legnehezebben megközelíthető helye, itt található Föld legmélyebb pontjaként ismert Challenger Deep, ahol az óceán eddig ismert mélysége 11 034 méter és ahol kevesebb ember járt, mint a Holdon.

Ennek ellenére még a Mariana árok feltérképezetlen mélységei sem tudták elkerülni a környezetszennyezés és a műanyaghulladék globális problémáját – nejlonzacskót és egyéb mikro műanyagokat találtak az óceán fenekén. – írja blogbejegyzésében ifj. Chikán Attila energetikai szakértő.

A mélység meghódításának története

A Mariana-árok a Csendes-óceánban az Egyesült Államokhoz tartozó Guam-tól mintegy 300, Tokiótól pedig 2400 kilométerre, az azonos nevű Mariana-szigetektől keletre található mélytengeri árok. A 2550 km hosszú, 69 km széles Mariana árok legmélyebb pontja, a Challenger Deep egyes mérések szerint 10 994 méter, más kutatások alapján pedig 11 034 méter mélyre tehető.

Először 1875-ben a HMS Challenger legénysége végzett méréseket ezen a területen, szondaköteleket kötve hajójuk oldalára, azonban ez nem bizonyult elégnek – az ekkori számadatok még 8100 méter mélységet tulajdonítottak az ároknak.

Később 1960-ban Jaques Piccard és Don Walsh elsőként tettek expedíciót a Mariana árok legmélyére egy Trieste nevű tengeralattjáró segítségével, elérve a máig fennálló 11 034 méter rekordmélységet.

Piccardék után csaknem fél évszad telt el, mire újra ember járt a Mariana árok mélyén, előtte azonban 2009-ben harmadikként a Neurus nevű távirányítású tengeralattjáró érkezett a tengerfenékre, ember nélkül a fedélzetén. Ezt követően legközelebb 2012-ben James Cameron egyszemélyes merülőkabinjával a Deepsea Challengerrel érkezett a mélytengeri árokba, azonban Piccardék rekordját nem sikerült megdöntenie.

Legutóbb pedig a Five Deeps expedíció egyik állomásaként Victor Vescovo látogatott el a mélység legaljára, lélegzetelállító dokumentációi a tudomány segítségével pedig egyre közelebb juttatják az emberiséget ahhoz, hogy megérthessük bolygónk működését, amelynek csaknem 70%-át alkotják tengereink s természetes vizeink, amelyek közel 95%-a napjainkig feltérképeztelen.

Műanyagok mindenütt – avagy kijózanító felfedezések

A 2019 májusában indított tudományos út során Vescovo és kutatótársai mikroműanyag és további műanyag hulladék jelenlétére lettek figyelmesek – amelyek jelenléte a Hadal – zónában (a természetes vizek azon mélységi foka, amely 6000-11000 méter közé tehető. ) komoly környezeti, gazdasági és társadalmi diskurzusok szükségességét sürgeti.

A megjelenő műanyag hulladék mellett további mérések arról tanúskodnak, hogy a Mariana-árok egyes közegeiben jelenlevő szennyezettség aránya vetekszik Kína legszennyezettebb folyóiéval.

A jelenlegi tudományos kutatások álláspontja, hogy a Great Pacific Garbage Patch, magyarul a „nagy szemétsziget” a forrása az árok szennyezettségének – ez a Csendes-óceán északi részén elhelyezkedő terület, ahol jelentős mennyiségű tengeri törmelék gyűlt össze a vízfelszínen lebegve.

A tengeri törmelék azonban a bolygót és az élőlényeket erősen veszélyeztető tengeri hulladéknak csupán 1%-át teszik ki. Folyamatos jelenlétük azonban visszafordíthatatlan hatással lehet a környezetre. Például hatással vannak a vízben található oxigén mennyiségére, amely bizonyos tengeri fajok esetében nagymértékű halálozásához vezethet, valamint beleszólhat a fajok szaporodásba, így, ha bizonyos élőlények túl is élik a szennyezettségből fakadó oxigén csökkenést, további szaporodásra képtelenné válhatnak. Így könnyen olyan élőlények, organizmusok is eltörlődhetnek a föld színéről, amelyeket alkalmunk sem volt felfedezni, megismerni.

(Forrás: chikansplanet.blog.hu Kép: pexels.com)

search icon