Bár őshonos és sok szempontól hasznos, az eurázsiai hód sok helyen okoz fejtörést. Az utóbbi években egyre jobban terjeszkedő idegenhonos nutria – más néven hódpatkány – jelenléte pedig kifejezetten aggodalomra adhat okot. Utánajártunk, hogy a nevük hasonlósága ellenére mi a különbség a két faj között.

Eurázsiai hód

Az eurázsiai vagy közönséges hód (Castor fiber) a hódfélék családjába tartozik, és Európa legnagyobb testű rágcsálófaja. Vízi életmódot folytat, élőhelye a fás vízpart.

A faj eredetileg Eurázsia területén mindenhol előfordult, ám Európában a 20. század elejére szinte teljesen eltűnt. A hazánkban élő állomány a vadászatnak köszönhetően már a 19. század közepére kipusztult. Az európai visszatelepítési programok 1920 körül kezdődtek, Magyarországra nyugatról 1990 táján kezdtek el spontán visszatérni az állatok, néhány év múlva pedig tudatos betelepítésük is elkezdődött. Becslések alapján a számuk jelenleg nagyjából 10 ezer példányra tehető.

Testének mérete 75–100 centiméter, súlya 20–35 kilogramm, lapos és pikkelyes farka 30–40 centiméter hosszú. Bundája barna, tömött és vízhatlan, utóbbit a végbélnyílás körül található két szagmirigy váladékának köszönheti. Hátsó lábain a lábujjak között úszóhártya található, a második karom pedig speciális „bundatisztító” karommá módosult.  

Miért építenek gátat?

Mérnöki tevékenységük célja az, hogy mesterséges tavacskákat hozzanak létre a lakóhelyük, azaz a hódvárak védelme érdekében, melyek 50–80 centiméter átmérőjű bejáratát így a víz alatt biztonságban, a ragadozók elől elrejtve tudják tartani.

Az így keletkezett tavacskákban egyedi ökoszisztémák jönnek létre az ott megtelepedő különböző vízinövényeknek és vízi életmódot folytató állatoknak köszönhetően. Számos védett faj is megtalálja a számításait ezekben a vízterekben, ráadásul a vízvisszatartás – ami különösen előnyös az aszályos időszakokban – a környező területek talajvízszintjében is megmutatkozik. Ez pozitív hatással van a közeli gyeptársulásokra is.  

Szorgalmas munkájuk sok helyen mégis fejtörést okoz, ugyanis a vízfolyásokba épített akadályok miatt az ár elöntheti a mezőgazdasági területeket, a települések közelében megtelepedő hódok túlzott elszaporodása pedig alaposan átalakíthatja az ember környezetét. Az esetleges károkozásai mellett azonban természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak minősül, eszmei értéke 50.000 forint.

Kapcsolódó bejegyzések

Védd a fákat, egyél hódot!

Mármint tényleg! Ez most nem vicc, nem április elseje, hanem évszázadok valósága: a hódpörkölt. Ami amúgy halászlé.

Nutria

A nutria (Myocastor coypus) vagy másképp mocsári hód, hódpatkány vagy folyópatkány egy Dél-Amerikában őshonos, a nutriafélék családjába tartozó rágcsáló, melyet értékes prémje és húsa miatt telepítettek be Európába a 19. század végén.

A nutria húsa és szőrméje iránti növekvő keresletnek köszönhetően a 20. században Európa-szerte telepeket hoztak létre, amelyeket a nutriaprém népszerűségének csökkenése miatt később felszámoltak. A felszámolások következtében néhány állat kijutott a természetbe, ahol remekül megtalálták számításaikat, és elszaporodtak.

A nutria hazákba valószínűleg nyugatról, a szomszédos országokból jutott be, és elsősorban Ausztria, valamint Szlovákia felől a Duna mellékágai mentén, illetve Szlovénia és Horvátország felől terjeszkedik. Bár a térhódítás egyre nagyobb méreteket ölt, még van esély az inváziós faj felszámolására.

A nutria – bár nagy testű rágcsálónak számít – kisebb a hódnál, testhossza 40–45 centiméter, farka nagyjából ugyanilyen hosszú, ám hengeres, és még sörték is borítják. Tömött bundája a háton gesztenyebarna, a hason inkább szürkésbarna, az orr hegye és az ajkak fehérek vagy világosszürkék.

A nutria kártétele

Nagy területen pusztítja a növényállományt, ezáltal átalakíthatja az élőhelyeket, így veszélyeztetve az őshonos fajokat. Emellett komoly gazdasági károkat tud okozni a szántóföldi növényekben, vagy akár a gátakban, csatornapartokon is.

A biodiverzitás fontossága és védelme kiemelt témaként szerepelt a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági rendezvényen is, ahol a bolygót sújtó problémákat és megoldásokat a Your Planet kiállítás keretében ismerhette meg a közönség.

Kiemelt kép: Canva