A koralloktól lassan el kell búcsúznunk, és a java csak azután jön
A koralloktól lassan el kell búcsúznunk, és a java csak azután jön

Második alkalommal jelenik meg a Global Tipping Points, a novemberben kezdődő brazíliai ENSZ-klímacsúcsra (COP30) időzítve. A jelentés igen borús képet fest a kilátásainkról, egyre közeledünk ugyanis olyan éghajlati fordulópontokhoz, melyek visszafordíthatatlan következményekkel járnak.

Az egyik első ilyen a kutatók szerint a korallzátonyok összeomlása lehet, ami, úgy tűnik, már elkerülhetetlen: az óceánok felmelegedése miatt ezek a kulcsfontosságú élőhelyek sorra elpusztulnak. Talán néhány helyen nyomokban fennmaradhatnak, ezek védelmét pedig mihamarabb biztosítani kell. 

Mike Barrett, a jelentés egyik szerzője szerint a korallzátonyok pusztulása csak az első fordulópont lehet a sok közül. Ahogy a Qubit cikkéből is kiderül, a következő fenyegetés az Amazonas esőerdőinek eltűnése és az Atlanti-óceán meridionális áramlási cirkulációjának (AMOC) összeomlása lehet. A kutatók szerint az AMOC leállása Észak-Európában 4–5, Közép-Európában 1–2 Celsius-fokos lehűlést hozna, miközben a déli féltekén tovább gyorsulna a felmelegedés.

Manjana Milkoreit, a jelentés másik szerzője szerint az éghajlati fordulópontok által okozott változásokra egyszerűen nincs felkészülve az emberiség. A jelenlegi klímavédelmi intézkedések ugyanis a fokozatos változásra vannak hangolva, miközben a fordulópontok hirtelen összeomlásokat jelentenek. Épp ezért kulcsfontosságú, hogy minden lehetséges eszközt vessünk be a változások lassítására.

Ahogy sokak szerint, úgy az említett cikkben idézett Tim Lenton klímatudós véleménye szerint is a 1,5 fokos klímacélt elérni már esélytelen, azonban törekedni rá nagyon fontos, mert minden töredékfoknak óriási jelentősége van. Talán az utolsó pillanatokban vagyunk, amikor még az ember kezében van a lehetőség a változtatásra, a kibocsátások mérséklésére, a környezet hatékonyabb védelmére. 

search icon