A légtisztító növények is az Ʊrkutatås vívmånyai?
A légtisztító növények is az Ʊrkutatås vívmånyai?

ValĂłszĂ­nƱleg nem Ă©lhetnĂ©nk az ĂĄltalunk megszokott kĂ©nyelmes Ă©letet, ha nem hasznĂĄlnĂĄnk az elmĂșlt 50–70 Ă©v ƱrkutatĂĄsĂĄnak tudomĂĄnyos, technikai vĂ­vmĂĄnyait. Ezekhez kötƑdik a NASA tanulmĂĄnya a lĂ©gtisztĂ­tĂł növĂ©nyekrƑl, amely sokszor hivatkozĂĄsi alap, ha szobanövĂ©nyekrƑl van szĂł. Vajon valĂłban tisztĂ­tjĂĄk ezek a növĂ©nyek a levegƑt? Érdemes ezzel a cĂ©llal szobanövĂ©nyeket ĂĄllĂ­tani a lakĂĄsba, a hĂĄlĂłszobĂĄba?

Scott Kelly, a NASA ƱrhajĂłsa virĂĄgokat ĂĄpolt, Ă©s csokrot is kĂ©szĂ­tett belƑlĂŒk. 2016-ban ezzel a kĂ©ppel köszöntötte a vilĂĄgot Valentin-nap alkalmĂĄbĂłl.
FotĂł: NASA

A NASA légtisztító növényei

Az ƱrkutatĂĄs hozzĂĄjĂĄrult a mindennapi Ă©letĂŒnkhöz. Vannak olyan vĂ­vmĂĄnyok, melyek jövƑbe mutatĂłak, bĂĄr nem segĂ­tik elƑ a fenntarthatĂłsĂĄgot. Ilyenek pĂ©ldĂĄul a miniatĂŒrizĂĄlt kameralencsĂ©k vagy a szemĂŒveglencsĂ©k karcmentes bevonata. Vannak azonban olyanok is, amelyek segĂ­tenek egy fenntarthatĂłbb civilizĂĄciĂł Ă©pĂ­tĂ©sĂ©ben. Ilyenek a ledek, a vĂ­ztisztĂ­tĂł-technolĂłgiĂĄk, a kĂŒlönbözƑ szigetelƑanyagok, az Ă©teltartĂłsĂ­tĂĄs megoldĂĄsai. A NASA-nak köszönhetjĂŒk a lĂ©gtisztĂ­tĂł növĂ©nyeket is.

Koråbban mår foglalkoztunk azzal, hogy mely szobanövényeket vizsgålta a NASA, azonban magåról a kutatåsról még nem esett szó.

A NASA a kutatåsåban az alåbbi a növényeket vizsgålta:

  • rĂĄkvirĂĄg (Aglaonema modestum),
  • borostyĂĄn (Hedera helix),
  • csĂŒngƑágĂș fikusz (Ficus benjamina),
  • gerbera (Gerbera jamesonii),
  • sĂĄrkĂĄnyfĂĄk (Dracaena deremensis „Janet Craig”, Dracaena marginata, Dracaena massangeana, Dracaena deremensis „Warneckei”),
  • anyĂłsnyelv (Sansevieria laurentii),
  • vitorlavirĂĄg (Spathiphyllum „Mauna Loa”),
  • filodedron (Philodendron oxycardium, Philodendron domesticum),
  • krizantĂ©mhibrid (Chrysanthemum morifolium),
  • tovĂĄbbi növĂ©nyek, pĂ©ldĂĄul közönsĂ©ges banĂĄn, aloe vera.

Ezeknek a növĂ©nyeknek a gondozĂĄsĂĄrĂłl elmondhatĂł, hogy kĂŒlönösen nyĂĄron Ăłvni kell Ƒket a tƱzƑ naptĂłl, locsolĂĄst akkor igĂ©nyelnek, amikor a talajuk felsƑ rĂ©sze mĂĄr szĂĄraz, Ă­gy elkerĂŒlhetƑ a leggyakoribb problĂ©ma, a tĂșlöntözĂ©s. Persze van pĂĄr kivĂ©tel, ilyenek pĂ©ldĂĄul a begĂłniĂĄk Ă©s a fittoniĂĄk (hĂĄlĂłs levelƱek). Több közĂŒlĂŒk nem szereti a huzatot, pĂ©ldĂĄul a fikuszok (lantlevelƱ fikusz, kislevelƱ fikusz). NĂ©hĂĄnyuk pedig nagyon sokĂĄig elvegetĂĄl szĂĄmottevƑ fĂ©ny nĂ©lkĂŒl is, pĂ©ldĂĄul a Sansevieria (anyĂłsnyelv). Ám jĂł, ha tudjuk, a növĂ©nyek egĂ©szsĂ©ges fejlƑdĂ©sĂ©hez mindig szĂŒksĂ©ges a fĂ©ny.

Az eredeti NASA-tanulmĂĄny

1989-ben az Amerikai Ć°rkutatĂĄsi Hivatal – a megannyi futĂł kutatĂĄsa között – arra kereste a vĂĄlaszt egyik vizsgĂĄlatĂĄban, hogy bizonyos növĂ©nyek pici zĂĄrt tĂ©rben kĂ©pesek-e megtisztĂ­tani a levegƑt. A Nemzetközi Ć°rĂĄllomĂĄs zĂĄrt tereiben ugyanis kiemelten fontos, hogy az ƱrhajĂłsok jĂł minƑsĂ©gƱ levegƑhöz jussanak. A kutatĂĄsban hĂĄrom indikĂĄtort vizsgĂĄltak meg: a benzolt, a formaldehidet Ă©s a triklĂłr-etilĂ©nt.

A vegyĂŒletek közĂŒl a benzol rĂĄkkeltƑ hatĂĄsĂș. Leggyakrabban olajokbĂłl, festĂ©kekbƑl, tisztĂ­tĂłszerekbƑl Ă©s mƱanyagokbĂłl szabadul fel, de megtalĂĄlhatĂł ĂŒzemanyagokban Ă©s ezek Ă©gĂ©si mellĂ©ktermĂ©kĂ©ben is. Nagyobb koncentrĂĄciĂłban a bƑrre, szembe kerĂŒlve irritĂĄciĂłt okoz, illetve ha hosszabb ideig Ă©rintkezĂŒnk vele, fejfĂĄjĂĄst, szĂ©dĂŒlĂ©st tapasztalhatunk.

A formaldehid a farostlemezben Ă©s több mĂĄs fakĂ©szĂ­tmĂ©nyben, mint a papĂ­r zsebkendƑben, az ĂșjsĂĄgpapĂ­rban, a nyomtatĂłpapĂ­rban Ă©s a papĂ­r alapĂș törlƑkendƑben is megtalĂĄlhatĂł. A benzolhoz hasonlĂłan tisztĂ­tĂłszerekben Ă©s a cigaretta Ă©gĂ©stermĂ©kĂ©ben is fellelhetƑ. IrritĂĄlĂł, hosszabb tĂĄvon pedig rĂĄkkeltƑ hatĂĄsĂș.

A triklĂłr-etilĂ©n Ă©s a vele rokon halogĂ©nezett szĂ©nhidrogĂ©nek sem kedveznek nekĂŒnk, ezek az elƑzƑekhez hasonlĂłan karcinogĂ©nek. JellemzƑen lakkokban, festĂ©kekben, tintĂĄban fordulnak elƑ, illetve ezekbƑl pĂĄrolognak ki. A kutatĂĄs tehĂĄt ezeknek az anyagoknak a csökkenthetƑsĂ©gĂ©t vizsgĂĄlta.

MegmĂ©rtĂ©k a növĂ©nyek sĂșlyĂĄt, leveleik felszĂ­nĂ©t, Ă©s a mĂ©rt adatok alapjĂĄn megvizsgĂĄltĂĄk, hogy melyik milyen hatĂ©konyan vonja ki az emlĂ­tett kĂĄros anyagokat a levegƑbƑl. A következƑ tĂĄblĂĄzatban azt lĂĄthatjuk, hogy a formaldehid, a benzol Ă©s a triklĂłr-etilĂ©n milyen mĂ©rtĂ©kben vonĂłdott ki a levegƑbƑl. Az Ă©rtĂ©kek ppm-ben (parts-per-million) vannak megadva, ami az fejezi ki, hogy egymilliĂł rĂ©szecske között hĂĄny talĂĄlhatĂł meg a vizsgĂĄlt vegyĂŒletbƑl.

A tesztet 24 ĂłrĂĄig vĂ©geztĂ©k egy ĂĄtlagos ĂŒveghĂĄzban. Az elsƑ Ă©rtĂ©k a kezdeti, a mĂĄsodik Ă©rtĂ©k a vĂ©gsƑ mennyisĂ©g. EzenkĂ­vĂŒl fel van tĂŒntetve a csökkenĂ©s szĂĄzalĂ©kos arĂĄnya is.

Van nĂ©mi turpissĂĄg az ĂŒgy mögött

A fentiek alapjĂĄn hatĂĄsosnak tekinthetjĂŒk az emlĂ­tett növĂ©nyeket a levegƑ tisztĂ­tĂĄsĂĄban. Azt azonban sok cikkben elfelejtettĂ©k bemutatni, hogy milyen körĂŒlmĂ©nyek között zajlott a kĂ­sĂ©rlet. A növĂ©nyeket ugyanis nemcsak önmagukban vizsgĂĄltĂĄk, hanem komplex lĂ©gtisztĂ­tĂł berendezĂ©sekkĂ© vĂĄltoztattĂĄk Ƒket azzal, hogy aktĂ­v szenes közegben ventilĂĄtorral juttattĂĄk ĂĄt a levegƑt rajtuk.

De nemcsak itt sĂĄntĂ­t a „lĂ©gtisztĂ­tĂł növĂ©nyek” törtĂ©nete, hanem ott is, hogy a kĂ­sĂ©rleteket a szobai körĂŒlmĂ©nyekhez kĂ©pest tĂșl kicsi közegben, egy lĂ©gköbmĂ©ternĂ©l kisebb (76 cm x 76 cm x 76 cm nagysĂĄgĂș dobozban) vizsgĂĄltĂĄk. Így azĂ©rt belĂĄthatjuk, hogy nehĂ©z lenne annyi növĂ©nyt tenni egy lakĂĄsba, hogy hatĂĄsuk szĂĄmottevƑ, Ă©rzĂ©kelhetƑ legyen, noha sokan prĂłbĂĄlkozunk ezzel.

A NASA eredmĂ©nyei azonban vitathatatlanok. A vizsgĂĄlt növĂ©nyek a kĂĄros anyagok 47–89 szĂĄzalĂ©kĂĄt vontĂĄk ki a levegƑbƑl, fajtĂĄtĂłl fĂŒggƑen. Ez elĂ©g nagy szĂłrĂĄsnak tekinthetƑ, amibƑl az következhet, hogy mĂĄs növĂ©nyek is hasonlĂłan sikeresek lehetnĂ©nek a kĂ­sĂ©rletben. Úgyhogy mĂĄr csak ezĂ©rt sincs Ă©rtelme a kimondottan „lĂ©gtisztĂ­tó” növĂ©nyeket megkĂŒlönböztetni a többi növĂ©nytƑl.

Akkor milyen növényeket våsåroljunk?

Megnyugodhatunk, hogy minden növĂ©ny – ha csak kis mĂ©rtĂ©kben is – hozzĂĄjĂĄrul ahhoz, hogy tisztĂĄbb legyen a levegƑ, amely körbevesz minket a szobĂĄban. De ugyanĂ­gy fontos az, hogy növĂ©nyek vegyenek körbe minket a parkban vagy az Ășt mellett is.

Ha szobanövĂ©nyeket vĂĄsĂĄrolsz, elsƑsorban arra Ă©rdemes törekedni, hogy olyan növĂ©nyeket szerezz be, amelyeket Ă©letben fogsz tudni tartani, mert tisztĂĄban vagy az igĂ©nyeikkel, Ă­gy nem mennek tönkre, nem kell kidobnod Ƒket. Ezzel csökkentheted a pazarlĂĄst, Ă©s pĂ©nzt is spĂłrolhatsz! EzenkĂ­vĂŒl, ha lehetƑsĂ©ged van rĂĄ, vĂĄsĂĄrolj helyi forrĂĄsbĂłl, hiszen a szĂĄllĂ­tmĂĄnyozĂĄs komoly környezetterhelĂ©ssel jĂĄr, vagy akĂĄr cserĂ©lhetsz is, hisz ma mĂĄr nagyon sok közössĂ©g Ă©s program szervezƑdik a szobanövĂ©nyek körĂ©. SƑt orchideĂĄkat is tudsz vĂĄsĂĄrolni hazai gyĂĄrtĂłtĂłl. ErrƑl korĂĄbban mĂĄr kĂ©szĂ­tettĂŒnk mi is egy videĂłt, amit itt nĂ©zhetsz meg.

Dönts mindig tudatosan!

Ahogy ebbƑl a törtĂ©netbƑl is kiderĂŒl, jĂł marketinggel sok mindent el lehet adni. EzĂ©rt fontos az, hogy mindig igyekezzĂŒnk több Ă©s megbĂ­zhatĂł forrĂĄsbĂłl beszerezni az informĂĄciĂłt, ellenƑrizni a forrĂĄsokat legalĂĄbb nĂ©ha, vagy legalĂĄbb olyankor, amikor szokatlanul ĂșjszerƱ megoldĂĄsrĂłl vagy meglepƑ hĂ­rrƑl hallunk.

search icon