ValĂłszĂnƱleg nem Ă©lhetnĂ©nk az ĂĄltalunk megszokott kĂ©nyelmes Ă©letet, ha nem hasznĂĄlnĂĄnk az elmĂșlt 50â70 Ă©v ƱrkutatĂĄsĂĄnak tudomĂĄnyos, technikai vĂvmĂĄnyait. Ezekhez kötĆdik a NASA tanulmĂĄnya a lĂ©gtisztĂtĂł növĂ©nyekrĆl, amely sokszor hivatkozĂĄsi alap, ha szobanövĂ©nyekrĆl van szĂł. Vajon valĂłban tisztĂtjĂĄk ezek a növĂ©nyek a levegĆt? Ărdemes ezzel a cĂ©llal szobanövĂ©nyeket ĂĄllĂtani a lakĂĄsba, a hĂĄlĂłszobĂĄba?
A NASA lĂ©gtisztĂtĂł növĂ©nyei
Az ƱrkutatĂĄs hozzĂĄjĂĄrult a mindennapi Ă©letĂŒnkhöz. Vannak olyan vĂvmĂĄnyok, melyek jövĆbe mutatĂłak, bĂĄr nem segĂtik elĆ a fenntarthatĂłsĂĄgot. Ilyenek pĂ©ldĂĄul a miniatĂŒrizĂĄlt kameralencsĂ©k vagy a szemĂŒveglencsĂ©k karcmentes bevonata. Vannak azonban olyanok is, amelyek segĂtenek egy fenntarthatĂłbb civilizĂĄciĂł Ă©pĂtĂ©sĂ©ben. Ilyenek a ledek, a vĂztisztĂtĂł-technolĂłgiĂĄk, a kĂŒlönbözĆ szigetelĆanyagok, az Ă©teltartĂłsĂtĂĄs megoldĂĄsai. A NASA-nak köszönhetjĂŒk a lĂ©gtisztĂtĂł növĂ©nyeket is.
Koråbban mår foglalkoztunk azzal, hogy mely szobanövényeket vizsgålta a NASA, azonban magåról a kutatåsról még nem esett szó.
A NASA a kutatåsåban az alåbbi a növényeket vizsgålta:
- rĂĄkvirĂĄg (Aglaonema modestum),
- borostyĂĄn (Hedera helix),
- csĂŒngĆĂĄgĂș fikusz (Ficus benjamina),
- gerbera (Gerbera jamesonii),
- sĂĄrkĂĄnyfĂĄk (Dracaena deremensis âJanet Craigâ, Dracaena marginata, Dracaena massangeana, Dracaena deremensis âWarneckeiâ),
- anyĂłsnyelv (Sansevieria laurentii),
- vitorlavirĂĄg (Spathiphyllum âMauna Loaâ),
- filodedron (Philodendron oxycardium, Philodendron domesticum),
- krizantémhibrid (Chrysanthemum morifolium),
- tovåbbi növények, példåul közönséges banån, aloe vera.
Ezeknek a növĂ©nyeknek a gondozĂĄsĂĄrĂłl elmondhatĂł, hogy kĂŒlönösen nyĂĄron Ăłvni kell Ćket a tƱzĆ naptĂłl, locsolĂĄst akkor igĂ©nyelnek, amikor a talajuk felsĆ rĂ©sze mĂĄr szĂĄraz, Ăgy elkerĂŒlhetĆ a leggyakoribb problĂ©ma, a tĂșlöntözĂ©s. Persze van pĂĄr kivĂ©tel, ilyenek pĂ©ldĂĄul a begĂłniĂĄk Ă©s a fittoniĂĄk (hĂĄlĂłs levelƱek). Több közĂŒlĂŒk nem szereti a huzatot, pĂ©ldĂĄul a fikuszok (lantlevelƱ fikusz, kislevelƱ fikusz). NĂ©hĂĄnyuk pedig nagyon sokĂĄig elvegetĂĄl szĂĄmottevĆ fĂ©ny nĂ©lkĂŒl is, pĂ©ldĂĄul a Sansevieria (anyĂłsnyelv). Ăm jĂł, ha tudjuk, a növĂ©nyek egĂ©szsĂ©ges fejlĆdĂ©sĂ©hez mindig szĂŒksĂ©ges a fĂ©ny.
Az eredeti NASA-tanulmĂĄny
1989-ben az Amerikai Ć°rkutatĂĄsi Hivatal â a megannyi futĂł kutatĂĄsa között â arra kereste a vĂĄlaszt egyik vizsgĂĄlatĂĄban, hogy bizonyos növĂ©nyek pici zĂĄrt tĂ©rben kĂ©pesek-e megtisztĂtani a levegĆt. A Nemzetközi Ć°rĂĄllomĂĄs zĂĄrt tereiben ugyanis kiemelten fontos, hogy az ƱrhajĂłsok jĂł minĆsĂ©gƱ levegĆhöz jussanak. A kutatĂĄsban hĂĄrom indikĂĄtort vizsgĂĄltak meg: a benzolt, a formaldehidet Ă©s a triklĂłr-etilĂ©nt.
A vegyĂŒletek közĂŒl a benzol rĂĄkkeltĆ hatĂĄsĂș. Leggyakrabban olajokbĂłl, festĂ©kekbĆl, tisztĂtĂłszerekbĆl Ă©s mƱanyagokbĂłl szabadul fel, de megtalĂĄlhatĂł ĂŒzemanyagokban Ă©s ezek Ă©gĂ©si mellĂ©ktermĂ©kĂ©ben is. Nagyobb koncentrĂĄciĂłban a bĆrre, szembe kerĂŒlve irritĂĄciĂłt okoz, illetve ha hosszabb ideig Ă©rintkezĂŒnk vele, fejfĂĄjĂĄst, szĂ©dĂŒlĂ©st tapasztalhatunk.
A formaldehid a farostlemezben Ă©s több mĂĄs fakĂ©szĂtmĂ©nyben, mint a papĂr zsebkendĆben, az ĂșjsĂĄgpapĂrban, a nyomtatĂłpapĂrban Ă©s a papĂr alapĂș törlĆkendĆben is megtalĂĄlhatĂł. A benzolhoz hasonlĂłan tisztĂtĂłszerekben Ă©s a cigaretta Ă©gĂ©stermĂ©kĂ©ben is fellelhetĆ. IrritĂĄlĂł, hosszabb tĂĄvon pedig rĂĄkkeltĆ hatĂĄsĂș.
A triklĂłr-etilĂ©n Ă©s a vele rokon halogĂ©nezett szĂ©nhidrogĂ©nek sem kedveznek nekĂŒnk, ezek az elĆzĆekhez hasonlĂłan karcinogĂ©nek. JellemzĆen lakkokban, festĂ©kekben, tintĂĄban fordulnak elĆ, illetve ezekbĆl pĂĄrolognak ki. A kutatĂĄs tehĂĄt ezeknek az anyagoknak a csökkenthetĆsĂ©gĂ©t vizsgĂĄlta.
MegmĂ©rtĂ©k a növĂ©nyek sĂșlyĂĄt, leveleik felszĂnĂ©t, Ă©s a mĂ©rt adatok alapjĂĄn megvizsgĂĄltĂĄk, hogy melyik milyen hatĂ©konyan vonja ki az emlĂtett kĂĄros anyagokat a levegĆbĆl. A következĆ tĂĄblĂĄzatban azt lĂĄthatjuk, hogy a formaldehid, a benzol Ă©s a triklĂłr-etilĂ©n milyen mĂ©rtĂ©kben vonĂłdott ki a levegĆbĆl. Az Ă©rtĂ©kek ppm-ben (parts-per-million) vannak megadva, ami az fejezi ki, hogy egymilliĂł rĂ©szecske között hĂĄny talĂĄlhatĂł meg a vizsgĂĄlt vegyĂŒletbĆl.
Van nĂ©mi turpissĂĄg az ĂŒgy mögött
A fentiek alapjĂĄn hatĂĄsosnak tekinthetjĂŒk az emlĂtett növĂ©nyeket a levegĆ tisztĂtĂĄsĂĄban. Azt azonban sok cikkben elfelejtettĂ©k bemutatni, hogy milyen körĂŒlmĂ©nyek között zajlott a kĂsĂ©rlet. A növĂ©nyeket ugyanis nemcsak önmagukban vizsgĂĄltĂĄk, hanem komplex lĂ©gtisztĂtĂł berendezĂ©sekkĂ© vĂĄltoztattĂĄk Ćket azzal, hogy aktĂv szenes közegben ventilĂĄtorral juttattĂĄk ĂĄt a levegĆt rajtuk.
De nemcsak itt sĂĄntĂt a âlĂ©gtisztĂtĂł növĂ©nyekâ törtĂ©nete, hanem ott is, hogy a kĂsĂ©rleteket a szobai körĂŒlmĂ©nyekhez kĂ©pest tĂșl kicsi közegben, egy lĂ©gköbmĂ©ternĂ©l kisebb (76 cm x 76 cm x 76 cm nagysĂĄgĂș dobozban) vizsgĂĄltĂĄk. Ăgy azĂ©rt belĂĄthatjuk, hogy nehĂ©z lenne annyi növĂ©nyt tenni egy lakĂĄsba, hogy hatĂĄsuk szĂĄmottevĆ, Ă©rzĂ©kelhetĆ legyen, noha sokan prĂłbĂĄlkozunk ezzel.
A NASA eredmĂ©nyei azonban vitathatatlanok. A vizsgĂĄlt növĂ©nyek a kĂĄros anyagok 47â89 szĂĄzalĂ©kĂĄt vontĂĄk ki a levegĆbĆl, fajtĂĄtĂłl fĂŒggĆen. Ez elĂ©g nagy szĂłrĂĄsnak tekinthetĆ, amibĆl az következhet, hogy mĂĄs növĂ©nyek is hasonlĂłan sikeresek lehetnĂ©nek a kĂsĂ©rletben. Ăgyhogy mĂĄr csak ezĂ©rt sincs Ă©rtelme a kimondottan âlĂ©gtisztĂtĂłâ növĂ©nyeket megkĂŒlönböztetni a többi növĂ©nytĆl.
Akkor milyen növényeket våsåroljunk?
Megnyugodhatunk, hogy minden növĂ©ny â ha csak kis mĂ©rtĂ©kben is â hozzĂĄjĂĄrul ahhoz, hogy tisztĂĄbb legyen a levegĆ, amely körbevesz minket a szobĂĄban. De ugyanĂgy fontos az, hogy növĂ©nyek vegyenek körbe minket a parkban vagy az Ășt mellett is.
Ha szobanövĂ©nyeket vĂĄsĂĄrolsz, elsĆsorban arra Ă©rdemes törekedni, hogy olyan növĂ©nyeket szerezz be, amelyeket Ă©letben fogsz tudni tartani, mert tisztĂĄban vagy az igĂ©nyeikkel, Ăgy nem mennek tönkre, nem kell kidobnod Ćket. Ezzel csökkentheted a pazarlĂĄst, Ă©s pĂ©nzt is spĂłrolhatsz! EzenkĂvĂŒl, ha lehetĆsĂ©ged van rĂĄ, vĂĄsĂĄrolj helyi forrĂĄsbĂłl, hiszen a szĂĄllĂtmĂĄnyozĂĄs komoly környezetterhelĂ©ssel jĂĄr, vagy akĂĄr cserĂ©lhetsz is, hisz ma mĂĄr nagyon sok közössĂ©g Ă©s program szervezĆdik a szobanövĂ©nyek körĂ©. SĆt orchideĂĄkat is tudsz vĂĄsĂĄrolni hazai gyĂĄrtĂłtĂłl. ErrĆl korĂĄbban mĂĄr kĂ©szĂtettĂŒnk mi is egy videĂłt, amit itt nĂ©zhetsz meg.
Dönts mindig tudatosan!
Ahogy ebbĆl a törtĂ©netbĆl is kiderĂŒl, jĂł marketinggel sok mindent el lehet adni. EzĂ©rt fontos az, hogy mindig igyekezzĂŒnk több Ă©s megbĂzhatĂł forrĂĄsbĂłl beszerezni az informĂĄciĂłt, ellenĆrizni a forrĂĄsokat legalĂĄbb nĂ©ha, vagy legalĂĄbb olyankor, amikor szokatlanul ĂșjszerƱ megoldĂĄsrĂłl vagy meglepĆ hĂrrĆl hallunk.