Számoljunk le a tévhittel, hogy a méh jó, a darázs pedig rossz! Mind a kettőnek fontos szerepe van az ökológiában. De ha mégis darázs- vagy méhszúrás érne minket, mutatunk pár természetes megoldást az enyhítésükre.
A méheket szeretjük, a darazsakat utáljuk
A londoni University College biodiverzitással foglalkozó intézetének kutatói rávilágítottak arra, hogy rettentően negatív a darazsak megítélése, sőt az emberek szerint ők a leginkább utált rovarok. Ez az utálat nyilvánvalóan a fullánkos törzsek miatt alakult ki, melyek a darazsaknak csupán 1 százalékát teszik ki, és közülük is csupán 2 faj van, amely kapcsolatba kerül az emberrel: a lódarázs és a kecskedarázs. Összes utálatunk forrása ez a két állat.
Kapcsolódó bejegyzések
A tőrösdarazsak védelmére figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges.
Bár az sem segít a sárga-fekete csíkos fullánkosoknak, hogy már Arisztotelész lejegyezte, hogy a darazsak szúrása fájdalmasabb a méhekénél. Ezt az amerikai rovarász, Justin Schmidt 2016-ban számszerűsítette is: a méhek szúrásának erőssége a Schmidt-fájdalomskálán 0,5 és 2,5 között, a darazsakénak 0,5 és 4 között volt.
Fotó: Canva
Az egyetem kutatásában embereket kérdeztek arról, milyen benyomásokat társítanak a méhekhez, illetve a darazsakhoz. A méhek megítélése határozottan pozitív volt. Olyan kifejezéseket társítottak hozzájuk, mint méz, virágpor, beporzás, szorgalom. Ezzel szemben a darazsak mellé csupa negatív jelző került: szúrás, veszély, fájdalom.
Fotó: Canva
A másik tényező, amire rávilágítottak, az, hogy azoknak a tudományos munkáknak a száma, melyek a darazsakról szólnak, elenyésző a méhekkel foglalkozó anyagokéhoz képest. A beporzók pusztulása miatti globális aggodalom hatalmas mértékű közérdeklődést és támogatást eredményezett a méhek számára. A cél az volna, hogy azt a pozitív szemléletet, amelyben a méhek részesülnek, ki lehessen terjeszteni a többi beporzóra, így a darazsakra is.
Most akkor hasznos a darázs?
A rovarok olyan alapvető ökológiai feladatokat látnak el, mint az ízeltlábúak populációjának mérséklése, a szerves anyagok lebontása és a beporzás. Bár az utóbbi feladatkörben legtöbbször a méhek munkáját emeljük ki, más bogarak, pillangók, legyek és bizony a darazsak is alaposan hozzájárulnak a sikerhez.
A darazsak utódaikat elsősorban magas fehérjetartalmú, állati eredetű szövetekkel táplálják. Ők tehát a méhekkel ellentétben ragadozók. Hallani olyan eltúlzott tévhitet, hogy a kecske- és lódarázs a háziméheket gyilkolja, de ez hamis állítás. Bár léteznek olyan darázsfajok, amelyek a méhek lárváit is levadásszák, többségük hernyókkal, más kártevő rovarok utódaival és egyedeivel táplálja saját lárváit. A kifejlett egyedek nektárt is fogyasztanak energiájuk pótlására, ezzel pedig kiveszik a részüket a beporzásban.
Kevéssé feltárt terület, hogy mivel ragadozók, a biológiai szabályozásban is kiválóan teljesítenek. A gyorsan szaporodó ízeltlábúak populációszabályozásában a madarakkal és a kétéltűekkel vetekszenek.
A darázs agresszivitásáról szóló tévhit
A méhek növényevők, a darazsak ezzel szemben ragadozók. Harciasabb állatok, de alapvetően a prédáikat bántják. Ránk, emberekre csak akkor veszélyesek, ha megbolygatjuk őket, csak úgy kényük-kedvük szerint nem fognak megszúrni minket. A méhek és a darazsak fullánkja is csak önvédelemre szolgál. Ez a tojócsövük módosulata, ezért csak a nőstények képesek „csípésre”.
Abban viszont különböznek, hogy a méhek fullánkja csípés után beakad a bőrbe, kiszakad az állat hasfala és emésztőrendszere, így az állat a szúrás után hamarosan elpusztul. A darazsak viszont több szúrásra is képesek, mert fullánkjukat gond nélkül ki tudják húzni és újra beszúrni.
Fotó: Canva
A darázs- és a méhméreg ellentétes kémhatású
A darazsak mérgének nagy részét acetilkolin alkotja, amely ingerületátvivő anyagként működik az idegrendszerben, és stimulálja a fájdalomreceptorokat. Innen az égő, viszkető érzés. A lúgos kémhatású méreganyagban a főszerepet mégis azok a fehérjék játsszák, amelyek a szervezetet azonnal kortizoltermelésre késztetik, emellett elpusztítják a sejtmembránokat, gátolják a véralvadást és szaporábbá teszik a pulzust. A duzzanat azért alakul ki, mert a méreggel hisztamin jut a szervezetbe, amely mozgósítja az immunrendszert, ez pedig gyulladással küzd az idegen anyag ellen.
A méhek mérge a darazsakéval ellentétben savas kémhatású, és rokonságot mutat a kígyóméreggel. Olyan peptideket tartalmaz, amelyek kifejezetten arra lettek kitalálva, hogy az áldozatnak fájdalmat, gyulladást okozzanak, emellett véralvadásgátló és pulzusemelő hatásuk is van.
Mivel enyhítsük a darázscsípést?
Lúgos méreg ellen jöhetnek a savas anyagok. A 10 százalékos háztartási ecet régi praktika a darázscsípés kezelésére, azonnal valódi enyhülést hoz. Egy vattapamacsot, törlőkendőt vagy rongyot nedvesítsünk be ecettel, és tegyük a csípésre!
- A csodálatos szódabikarbóna itt is bevethető. Ecettel keverjünk pépet belőle, tegyük a sérült bőrfelületre, és hagyjuk rászáradni! Továbbá használhatunk alma-, balzsam- vagy borecetet is, ezeknek visszafogottabb az illata. (Ez a keverék szúnyogcsípés ellen is hatásos.)
- Hagymát is használhatunk. Vágjunk félbe egy vöröshagymát, ezzel dörzsöljük át a szúrás helyét! Gyorsan csökkenti a fájdalmat, és gyulladáscsökkentő hatása van. Ha nincs kéznél vörös- vagy lila hagyma, fokhagymát is használhatunk.
- A túró is nyugtató és gyulladáscsökkentő, külön előnye, hogy általában hűtőből vesszük elő. Tegyünk belőle egy keveset az érintett területre, és kötözzük rá egy rongydarabbal!
- A lándzsás útifűnek antibakteriális és fájdalomcsillapító hatása van, így felvehetjük az arzenálunkba. Külön előnye, hogy a természetben is sűrűn megtalálható.
- A növények közül még bazsalikommal próbálkozhatunk, melynek nincs akkora hatásfoka, mint az ecetnek és a hagymának, de az akár egy hétig is eltartó viszketést és feszülést enyhíti.
- Vállalkozó kedvű, kezdő kémikusok próbálkozhatnak hőterápiával is. Meredeken hangzik, de 40–50 °C-os hőmérsékleten a fájdalmat okozó fehérjék kicsapódnak. Ha forró teafiltert teszünk a csípésre, ez hasznos lehet a méreganyag semlegesítésében. De vigyázzunk, nehogy megégessük magunkat!
Mit tegyünk méhcsípés esetén?
Méhcsípés esetén a fullánkkal az állat méregzsákja is kiszakad a potrohból. Amikor ezt eltávolítjuk a bőrünkből, ne nyomjuk össze, mert még több méreg ürül a testünkbe. Ha van kéznél, használjunk csipeszt, ha nincs, akkor óvatosan nyúljunk alá körömmel, és csippentsük ki!
Fotó: Canva
Mivel a méhek méreganyaga savas kémhatású, lúgos szerekkel próbálhatjuk semlegesíteni. Jöhet itt is a szódabikarbónás módszer, csak ecet helyett vízzel. A masszát hagyjuk a csípésen legalább negyedóráig, hadd száradjon rá a keverék! Pár óra múlva ismételjük meg! A feszítő fájdalmat enyhíteni fogja, és a duzzanatot is csökkenti.
Ha nincs más kéznél, jegeljük, vagy tegyünk rá hideg vizes borogatást! A hűsítés segít lelohasztani a duzzanatot, és csökkenti a gyulladást. Továbbá a mentolos fogkrém, a vízzel hígított borsmentaolaj is remek módszere a hűsítésnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Rohamosan gyengül a méhek immunrendszere – Interjú Illés András méhésszel
Illés András, felsőörsi méhésszel beszélgettünk a mézről és a méheket érintő pusztulásról.
A darázs- és a méhcsípés nagyobb veszélyt is jelenthet
A csípés helye minden esetben bedagad. A gyerekeknél nagyobb is lehet a duzzanat, akár egész végtagra is kiterjedhet, de ez nem veszélyes. Egyedül akkor, ha a garatban vagy a szájüregben történt a csípés, ilyenkor egyből mentőt kell hívni, függetlenül attól, hogy allergiásak vagyunk-e vagy sem, mert fulladásveszély áll fenn.
Elmondható, hogy a gyerekek 0,4-0,8 százaléka és a felnőttek 3 százaléka érintett valamilyen fokú méh- vagy darázsméreg-allergiában. Tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel! Mentőt kell hívni, hogy adrenalininjekcióval csökkentsék a sokkhatást.
Fotó: Canva
Jó hír, hogy életveszélyes anafilaxiát hazánkban csak a méh és a darázs mérge okozhat, a többi rovar csípése jórészt ártalmatlan, helyi reakciót vált ki.
Az allergiás reakciók a csípést követően később is jelentkezhetnek (általában 48 órán belül), ekkor azonban már nem jelentenek akkora veszélyt. Bár tanácsos ilyen esetben is felkeresni egy rovarméreg-allergiások ellátásával foglalkozó allergológust, aki kideríti, mi okozta az allergiás reakciót. Az orvos rizikóelemzést végez vérvizsgálatok, bőrpróba és a tünetek alapján, hogy eldöntse, szüksége van-e a páciensnek a 3–5 éven át tartó rovarméreg-alapú immunterápiára. Az allergológus emellett a sürgősségi ellátás lépéseiről is tájékoztatja a beteget, begyakorolja vele, mi a teendő vészhelyzet esetén, illetve ellátja a szükséges gyógyszerekkel.
Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva
