Mikroműanyagok nem csak a műanyagtermékek bomlásával keletkeznek: célzottan is előállítjuk őket, hogy aztán a mezőgazdaság, a kozmetika, illetve a vegyipar számos ága felhasználja azokat. Olyan meglepően hétköznapi termékekbe kerül belőlük mint a festékek vagy a mosószerek vagy épp fogkrémek.
A NatGeo cikke szerint csak az EU évente 50 ezer tonnát állít elő e szemcsékből és mikrokapszulákból, azonban ideje lenne helyettesítésükről gondoskodni, mert a nem lebomló műanyag mikrokapszulákat 2025-ig ki fogják vezetni. Egyik alternatívájuk a Small szakfolyóiratban frissen közölt tanulmányban bemutatott, selyem alapú, biológiailag lebomló anyag lehet.
Kapcsolódó bejegyzések
Egészségügyi oroszrulett a mikroműanyag
Azt már tudjuk, hogy a környezetünkben mindenhol megtalálható, sőt már a szervezetünkben is ott van a mikroműanyag. De vajon veszélyes is?
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) vezette kutatócsoport olyan selymet használ, mely a textilipari selyem minőségénél jóval gyengébb, így ott nem is felhasználható – ellenben olcsó.
Bár a mikroműanyagok jó része a nagy méretű műanyag feldarabolódásával jön létre, a becslések szerint a mikrokapszulák és más, szándékosan hozzáadott mikroműanyagok a vonatkozó környezetterhelés akár 10-15%-át is kiteszik. Ebből persze az is látható, hogy a műanyag mikrokapszulák lecserélésével a teljes mikroműanyag-problémát nem lehet megoldani, de egy hatalmas probléma elég nagy szelete mégis megszűnhet.
A kutatók szerint a selyem mikrokapszulázás ipari méretekben is megoldható, ráadásul a selyem beállítható tulajdonságai miatt szélesebb körben, illetve hatékonyabban is lehet alkalmazni a műanyagnál. Annak ellenére, hogy a selyemfehérjéket vizes oldatként használják a gyártásban, a száradást követően a beállítások függvényében lehet víztaszító vagy épp vízoldékony anyagot is készíteni belőle.
Mint írják, a textiliparban nem felhasználható minőségű selyem jelenleg hulladékként végzi, az új módszerrel tehát gyakorlatilag szemétből készülhet a műanyagot kiváltó bevonat. (NetGeo)