A Róka-hegy Budapest legészakibb természetes magaslata, amelyről azonban általában kevés tény ismert. Ugyan a helyiek és környékbeliek számára bevett kirándulóhely, de ismertsége, népszerűsége eltörpül a szomszédos Hármashatár-hegyé mellett.
Elsősorban a könnyű megközelíthetőség, a többféle izgalmas látnivaló és a kiváló panoráma az, amelyről muszáj említést tenni. Megközelíteni a legegyszerűbben a szentendrei HÉV-vel célszerű, a Csillaghegy megállónál kell leszállni.
Nagy-Budapest létrehozása előtt nem tartozott Budapesthez a Róka-hegy, a határvonal előtte futott le a csillaghegyi völgybe a szomszédos Péter-hegy gerincén. Békásmegyer bekebelezésekor viszont a Róka-hegy egész északi előtere a fővároshoz került, amely szép lassan urbanizálódott a XX. század második felében.
A hegyen három fő bányagödör is van, ez ma természetvédelmi terület, több értékes állat- és növényfaj is megtalálható a területen, több tanösvény is indul innen.
A bányaüreg aljáról szemlélve a tájat olyan érzésünk támad, mintha tényleg egy miniatűrizált Grand Canyonban lennénk. A különös, víz vájta vagy éppen omladékos sziklaformák igazán megkapó látványt nyújtanak. Sok a kis üreg, barlangszerű mélyedés, járat, amelyet a régi korok vizei alakítottak ki a könnyen málló mészkőből.
A sziklafalon megannyi mászóútvonal lett kialakítva, az utóbbi időkben rendkívül népszerűvé téve a helyet a sziklamászók körében.
Ha a felkapaszkodunk a hegy tetejére, több irányba és több helyről is kitűnő kilátás nyílik a környékre: a Gödöllői-dombság, a Budai-hegység keleti vonulata, a Pilis déli része, a budai Vár, és a Gellért-hegy is kiválóan látszik.
Délkelet felé, az Alföld felé tekintve pedig az a különös helyzet áll elő, hogy csak a városi rengetegből kimagasló házak látszanak kontrasztosan a horizonton, ami így igen különleges élményt ad.
(Forrás: pestbuda.hu Kép: pestbuda.hu / Palotás Dávid)
