A súlyos Covid megbetegedések nagyobb valószínűséggel fordulnak elő az erős légszennyezésű területeken
A súlyos Covid megbetegedések nagyobb valószínűséggel fordulnak elő az erős légszennyezésű területeken

Egy tanulmány megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik olyan helyen élnek, ahol a légköri szennyező nitrogén-dioxid magas szintje van jelen, nagyobb az esélye annak, hogy intenzív osztályra kerülnek, vagy gépi lélegeztetésre szorulnak, miután elkapták a Covid-19-et.

A nitrogĂ©n-dioxid a fosszilis tĂĽzelĹ‘anyagok elĂ©getĂ©sekor kerĂĽl a lĂ©gkörbe, Ă©s a gázrĂłl ismert, hogy káros hatással van az emberek tĂĽdejĂ©re. KĂĽlönösen az endothelsejtek – amelyek a szĂ­v Ă©s az erek belsejĂ©t bĂ©lelĹ‘ vĂ©kony membránt alkotják – károsodnak, Ă©s ez gátolja az oxigĂ©n átadását a belĂ©legzett levegĹ‘bĹ‘l a vĂ©rbe.

A tudósok már korábban is összefüggést találtak a Covid és a légszennyezés között, de kevés tanulmány koncentrált a különösen súlyos esetekre vagy a betegségben érintettek mögöttes egészségügyi állapotára.

Az Ăşj kutatás a lĂ©gszennyezettsĂ©gi adatok alapján kiszámĂ­totta a nitrogĂ©n-dioxid átlagos szintjĂ©t az egyes nĂ©metországi megyĂ©kre vonatkozĂłan. A legmagasabb Ă©rtĂ©ket Frankfurtban, mĂ­g a legalacsonyabbat Suhlban, egy kis thĂĽringiai megyĂ©ben tapasztalták – derĂĽlt ki a csoport jelentĂ©sĂ©bĹ‘l, amelyet a mĂşlt hĂ©ten mutattak be az EurĂłpai AneszteziolĂłgiai Ă©s IntenzĂ­v Terápiás Társaság Ă©ves találkozĂłján MilánĂłban.

A csoport azt is megvizsgálta, hogy a német kórházakban 2020-ban egy hónap alatt hány Covid-beteg szorult intenzív osztályos kezelésre és gépi lélegeztetésre.

Eredményeik elemzése után a csoport arról számolt be, hogy átlagosan 28 intenzív osztályos ágyra és 19 lélegeztetőgépre volt szükség a Covid-betegek számára a 10 olyan megye mindegyikében, ahol a legalacsonyabb volt a hosszú távú nitrogén-dioxid-expozíció. Ezekkel az adatokkal szemben a legmagasabb hosszú távú expozícióval rendelkező 10 megyében átlagosan 144 intenzív osztályos ágyra és 102 lélegeztetőgépre volt szükség.

A Royal College of Physicians szerint a légszennyezés évente 40 000 korai halálozással egyenértékű halálesetet okoz, és összefüggésbe hozható a rák, az asztma, a stroke és a szívbetegségek, a cukorbetegség, az elhízás és a demenciával összefüggő változásokkal. Most egyre több a bizonyíték arra, hogy a Covidot is fel kell venni erre a listára.

A környezeti levegĹ‘szennyezĂ©snek valĂł kitettsĂ©g számos más betegsĂ©ghez is hozzájárulhat, beleĂ©rtve a szĂ­vrohamot, az asztmát Ă©s a tĂĽdĹ‘rákot, ami mĂ©g jĂłval a Covid-19 világjárvány vĂ©ge után is károsĂ­tja majd az egĂ©szsĂ©get” – magyarázta a kutatás vezetĹ‘je. „A levegĹ‘minĹ‘sĂ©g javĂ­tása Ă©rdekĂ©ben sĂĽrgĹ‘sen át kell tĂ©rni a megĂşjulĂł energiára, a tiszta közlekedĂ©sre Ă©s a fenntarthatĂł mezĹ‘gazdaságra. A kibocsátások csökkentĂ©se nem csak az Ă©ghajlati válság lekűzdĂ©sĂ©t segĂ­ti elĹ‘, hanem világszerte javĂ­taná az emberek egĂ©szsĂ©gĂ©t Ă©s Ă©letminĹ‘sĂ©gĂ©t.”

Forrás (theguardian)

search icon