



Egy tanulmány megállapĂtotta, hogy azoknál az embereknĂ©l, akik olyan helyen Ă©lnek, ahol a lĂ©gköri szennyezĹ‘ nitrogĂ©n-dioxid magas szintje van jelen, nagyobb az esĂ©lye annak, hogy intenzĂv osztályra kerĂĽlnek, vagy gĂ©pi lĂ©legeztetĂ©sre szorulnak, miután elkapták a Covid-19-et.
A nitrogĂ©n-dioxid a fosszilis tĂĽzelĹ‘anyagok elĂ©getĂ©sekor kerĂĽl a lĂ©gkörbe, Ă©s a gázrĂłl ismert, hogy káros hatással van az emberek tĂĽdejĂ©re. KĂĽlönösen az endothelsejtek – amelyek a szĂv Ă©s az erek belsejĂ©t bĂ©lelĹ‘ vĂ©kony membránt alkotják – károsodnak, Ă©s ez gátolja az oxigĂ©n átadását a belĂ©legzett levegĹ‘bĹ‘l a vĂ©rbe.
A tudósok már korábban is összefüggést találtak a Covid és a légszennyezés között, de kevés tanulmány koncentrált a különösen súlyos esetekre vagy a betegségben érintettek mögöttes egészségügyi állapotára.
Az Ăşj kutatás a lĂ©gszennyezettsĂ©gi adatok alapján kiszámĂtotta a nitrogĂ©n-dioxid átlagos szintjĂ©t az egyes nĂ©metországi megyĂ©kre vonatkozĂłan. A legmagasabb Ă©rtĂ©ket Frankfurtban, mĂg a legalacsonyabbat Suhlban, egy kis thĂĽringiai megyĂ©ben tapasztalták – derĂĽlt ki a csoport jelentĂ©sĂ©bĹ‘l, amelyet a mĂşlt hĂ©ten mutattak be az EurĂłpai AneszteziolĂłgiai Ă©s IntenzĂv Terápiás Társaság Ă©ves találkozĂłján MilánĂłban.
A csoport azt is megvizsgálta, hogy a nĂ©met kĂłrházakban 2020-ban egy hĂłnap alatt hány Covid-beteg szorult intenzĂv osztályos kezelĂ©sre Ă©s gĂ©pi lĂ©legeztetĂ©sre.
EredmĂ©nyeik elemzĂ©se után a csoport arrĂłl számolt be, hogy átlagosan 28 intenzĂv osztályos ágyra Ă©s 19 lĂ©legeztetĹ‘gĂ©pre volt szĂĽksĂ©g a Covid-betegek számára a 10 olyan megye mindegyikĂ©ben, ahol a legalacsonyabb volt a hosszĂş távĂş nitrogĂ©n-dioxid-expozĂciĂł. Ezekkel az adatokkal szemben a legmagasabb hosszĂş távĂş expozĂciĂłval rendelkezĹ‘ 10 megyĂ©ben átlagosan 144 intenzĂv osztályos ágyra Ă©s 102 lĂ©legeztetĹ‘gĂ©pre volt szĂĽksĂ©g.
A Royal College of Physicians szerint a lĂ©gszennyezĂ©s Ă©vente 40 000 korai halálozással egyenĂ©rtĂ©kű halálesetet okoz, Ă©s összefĂĽggĂ©sbe hozhatĂł a rák, az asztma, a stroke Ă©s a szĂvbetegsĂ©gek, a cukorbetegsĂ©g, az elhĂzás Ă©s a demenciával összefĂĽggĹ‘ változásokkal. Most egyre több a bizonyĂtĂ©k arra, hogy a Covidot is fel kell venni erre a listára.
„A környezeti levegĹ‘szennyezĂ©snek valĂł kitettsĂ©g számos más betegsĂ©ghez is hozzájárulhat, beleĂ©rtve a szĂvrohamot, az asztmát Ă©s a tĂĽdĹ‘rákot, ami mĂ©g jĂłval a Covid-19 világjárvány vĂ©ge után is károsĂtja majd az egĂ©szsĂ©get” – magyarázta a kutatás vezetĹ‘je. „A levegĹ‘minĹ‘sĂ©g javĂtása Ă©rdekĂ©ben sĂĽrgĹ‘sen át kell tĂ©rni a megĂşjulĂł energiára, a tiszta közlekedĂ©sre Ă©s a fenntarthatĂł mezĹ‘gazdaságra. A kibocsátások csökkentĂ©se nem csak az Ă©ghajlati válság lekűzdĂ©sĂ©t segĂti elĹ‘, hanem világszerte javĂtaná az emberek egĂ©szsĂ©gĂ©t Ă©s Ă©letminĹ‘sĂ©gĂ©t.”
Forrás (theguardian)