Ha Sümegről esik szó, az első, ami eszünkbe juthat: a város jelképének számító Sümegi vár. De miben rejlik a varázsa ennek a középkori épületnek? Talán azért vonzza magához már hosszú ideje a turistákat, mert aki idelátogat, az kicsit visszautazhat az időben. Pattanjunk hát nyeregbe, vagy gyalog galoppozzunk el egészen a középkorba, ahol igazi várúrnak, lovagnak vagy úrhölgynek érezhetjük magunkat!

Sümeg és a vár története

Habár először a középkor ugrik be vele kapcsolatban, Sümeg környéke már jóval régebb óta lakott terület. Ezt bizonyítják az itt feltárt, a Római Birodalom idejéből származó leletek, de nagy valószínűséggel már a bronzkorban is éltek itt emberek. Sümeg falu első írásos említése azonban csak 1280-ból ismert.

Maga a Sümegi vár a város fölé magasodó 270 m magas mészkőhegy tetejére épült a 13. században. Építését IV. Béla kezdeményezte a tatárjárást követően. A várnak tehát elsősorban katonai jelentősége volt a török harcok idején. Később a német-római császársággal vívott harcok, a 15 éves háború és a Bocskai István vezette szabadságharc során folytatott küzdelmek határozták meg a város történetét. A vár a csaták idején többször is gazdát cserélt.

Kapcsolódó bejegyzések

Citadella és Gellért-hegy – Együtt a természettel a város közepén

Mindent a Citadelláról és a Gellért-hegyről!

1643-ban Sümeg mezővárosi rangra emelkedett, és innentől kezdve ipara és kereskedelme is komoly fejlődésnek indult. A fejlődést azonban időről időre csaták és tűzvészek akasztották meg, majd az 1700-as évekre szinte teljesen újjáépült. A Bach-korszakban Sümeget megyei és járási bírósági székhellyé, a vidék egyik igazgatási központjává tették. A kiegyezést követően azonban gazdasági hanyatlásnak indult. 1907-ben elvesztette városi címét, amit csak 1984. január 1-jén kapott vissza.

A Sümegi vár története

A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és a fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje. A 14. században, az Anjou-királyok idején került sor a várszerkezet megerősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.

Kapcsolódó bejegyzések

20 tanösvény, amelyeket érdemes meglátogatnod

Egy tanösvény megtaníthatja a gyermekeidet a környezet, a természet szeretetére, tiszteletére.

A nagyobb bővítésekre a 15. század folyamán került sor. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, egy nagy udvart alakítva ki. Megépítették a Belső kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése, majd a kápolna kialakítása. A következő nagyszabású építkezés azt követően kezdődött meg, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a Sümegi várba menekült.

Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagy méretű, ötszög alaprajzú bástyát (Köves-bástya), majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648–1658) nevéhez fűződik a Sümegi vár püspöki székhellyé avatása, ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. A vár hanyatlása a 18. század elején kezdődött, amikor a Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, erődjeit lerombolták. Ettől kezdve a vár két és fél évszázadon keresztül ki volt téve az időjárás viszontagságainak, köveinek nagy részét a környező építkezésekre szállították el.

1957-ben kezdték meg a vár hét éven át tartó feltárását és helyreállítását. A műemlék ezután a folyamatos karbantartási munkák hiánya miatt 1988-ra balesetveszélyes állapotba került. 1989-ben a Papp család jelentkezett a vár üzemeltetésére. Az első években megkezdték a romok eltakarítását, a veszélyesen romos területek helyreállítását, majd az Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyével megkezdődtek a felújítási munkálatok is. A vár tornyai új tetőket kaptak, a gyilokjárók, lépcsők, faszerkezetek megújultak, a fedett helyiségekben színvonalas kiállításokat rendeztek be. A karbantartott műemléképület egyre több érdeklődőt vonzott, és mára a Sümegi vár Magyarország egyik legkedveltebb kirándulóhelye lett.

Kapcsolódó bejegyzések

Rám-szakadék – Ezeket érdemes tudni, mielőtt elindulunk!

Ez a különleges természeti adottságokkal rendelkező túraútvonal évente 60 ezer látogatót vonz.

Megközelítés, parkolás

A kényelmesebb országjáróknak rossz hír, hogy a Sümegi várba sajnos csak gyalogosan lehet feljutni. Korábban működött ugyan egy vártaxi-szolgáltatás, de ez jelenleg nem üzemel.

Autóval a várhegy tövében lévő parkolóig lehet menni, ahol ingyenesen lehet parkolni. Mivel a vár meglehetősen népszerű turisztikai célpont, nyáron szinte kivétel nélkül telt házra kell számítani. A várba macskaköves kaptató visz fel. A kassza a külső várkapunál található, ahol a napi programok és az aktuális árak is ki vannak függesztve. Kisgyerekkel még igen, de babakocsival csak nehezen közelíthető meg a felvezető út meredeksége és a macskakövek miatt.

Kapcsolódó bejegyzések

Túrázás babával: mire figyelj oda?

Kisbabával kirándulni nem tűnik egyszerűnek, de megmutatjuk, hogy akár külföldre utazni is lehetséges!

A Sümegi vár nyújtotta látnivalók és programok

A Sümegi vár az ország egyik legszebb középkori erődje. Évről évre egyre több turistát vonz nemcsak az épület szépsége, hanem a folyamatosan bővülő programkínálat miatt is. Ideális kirándulóhely fiataloknak, idősebbeknek, családosoknak, kutyásoknak egyaránt. Lássuk, mi mindent érdemes megnézni, ha Sümegre látogatunk!

Fegyver- és kocsimúzeum

A várkapitány saját gyűjteménye. A 2011 nyarán megnyílt múzeum alsó szintjén a magasabb társadalmi státuszú emberek (orvosok, grófok, képviselők) és a közemberek kocsijait és szekereit is megtekinthetjük. A gyűjtemény egyedi, hiszen Magyarországon ezen kívül csak Keszthelyen található hasonló témájú kiállítás.

Történelmi Élménypark

A gyerekek számára valószínűleg ez lesz a legnagyobb kedvenc. A Történelmi Élménypark ugyanis egyedülálló módon mutatja be a középkori várak életét, a korabeli harcok menetét, az ostromok fegyvereit. Itt az interaktív, élő történelemóra keretében bárki betekintést nyerhet a kor mindennapjaiba.

Az élménypark főbb elemei: hadigép-kiállítás (kőhajító gépek, ostromtorony, dárdavető, tűzfegyverek), török ostromtábor, történelmi gyermekjátszópark, ajándékbolt.

Állandó kiállítások

2023-tól számos új kiállítással bővült a vár kínálata, ezért még azoknak is érdemes idelátogatni, akik már korábban is jártak Sümegen.

Ezeket láthatod, ha jegyet váltasz: felvonóhíd a belső kaputoronynál, darabontok szobája, börtönkiállítás, püspöki fogadó- és tanácsterem, püspöki hálószoba, várkápolna, bognárműhely, kovácsműhely, fűszer- és rózsakertek, sütőház és pékszoba, középkori konyha és szakácsszállás, interaktív vártörténeti kiállítás, vártörténeti vetítések, játékos régészet gyermekek részére, vármakett, kőtár, videók a korabeli csatákról, ágyúk, fegyverek, íjászat, gyermekjátékok a várudvaron, ajándékbolt, borozó.

Történelmi lovasjátékok

Ez az a program, amely egészen egyszerűen kihagyhatatlan azoknak, akik testközelből szeretnék átélni az autentikus lovagi torna élményét. Fontos tudnunk, hogy a lovasjátékok helyszíne nem a vár, hanem a hegy aljánál, a Történelmi Élményparkban található rendezvénycsarnok. A középkort megidéző lovasjáték részeként spanyol lovas karusszelbemutatót, valamint ügyességi fegyverbemutatóval és lovas, illetve gyalogos bajvívással fűszerezett lovagi tornát is láthatunk. A középkori hangulathoz a díszlet mellett a szereplők jelmezei és a zenei aláfestés is hozzájárul. Akinek pedig ennyi nem elég, az kiegészítheti az élményt egy korhű középkori lakomával, ahol sült húsokat, gyümölcsöket, pogácsát és kukoricaprószát szolgálnak fel. Ha igazán hűek szeretnénk maradni a középkori hangulathoz, akkor mindezt evőeszköz nélkül fogyasszuk el!

Ha szeretnénk részt venni ezen a programon, úgy időzítsük a sümegi utunkat, hogy hetente kétszer, szerdánként és szombatonként 16:00-tól kerül megrendezésre.

Forrás, bővebb információ: https://sumegvar.hu/

Sümegi látnivalók

Habár a fő attrakció maga a Sümegi vár, a város és környéke is kínál azért jó néhány érdekes felfedezni valót.

Tarisznyavár

A várból déli irányba lenézve láthatók a várost egykoron védő városfalak és -kapuk maradványai. A Tarisznyavár valójában nem önálló erődítmény, hanem a városkaput védő torony része. Az egykori városfal ugyanis a kapubástyától kiindulva 1100 méter hosszan védelmezte a belvárost. Ennek egyik maradványa a várhegy tövében álló Tarisznyavár-együttes, amely az 1656 és 1658 között épített városfal, a hozzá tartozó lovas- és gyalogkapuból álló lőréses bástya, valamint a mellé épült vámház romjaiból áll. A városfalnak e szakasza a meredek hegyoldalon folytatódott tovább, majd a hegy tetején a várfalhoz csatlakozott. A Tarisznyavár feltárása 2003-ban kezdődött el, és felújítása azóta is folyamatosan zajlik.

Sümegi Afrikárium

Az itt található, egyedülálló afrikai trófeagyűjtemény egy vadász magánkollekciója. Sümeg városa vállalta, hogy a roppantul színes anyagot egységes kiállítássá szervezi, és bemutatja a nagyközönségnek. A művészien megfestett dioráma a legmodernebb technikával készült, és a háttérhangokkal együtt megteremti a valódi afrikai helyszín illúzióját.

Az Afrikárium az egykori mozi átalakított épületében kapott helyet, és több mint 220 trófeát láthatunk itt. A kiállítás több életnagyságú és élethű preparátum formájában mutatja be a fekete kontinens élővilágát. A trófeák között találhatók egészen kis testű antilopok, kitömött oroszlánok és más macskafélék, különböző majomfajok, valamint víziló- és orrszarvú-preparátumok is. Érdekesség, hogy a múzeum nevére ötletpályázatot írt ki a város, és a győztes nevet épp egy sümegi lakos találta ki.

Sümegi püspöki palota

A várhegy lábánál álló barokk püspöki palota 2018 és 2021 között komplex műemléki felújításon és fejlesztésen esett át, így ismét régi pompájában látható. Az épületben megtekinthető új kiállítás az építtető Padányi Biró Márton püspök életrajzán keresztül enged betekintést a 18. századi mindennapokba. A püspök dicsőséggel, művészettel, hitvitákkal és kudarcokkal egyaránt tarkított életén végigutazva átfogó képet kaphatunk erről a korszakról. Megismerkedhetünk a sümegi plébániatemplomban látható, „néma prédikációként” emlegetett freskóciklust megálmodó Padányi mellett az alkotó – a rokokó sztárfestőnek tartott – Franz Anton Maulbertsch bécsi művész történetével is. A kiállítás interaktív, meghökkentő módszerekkel bemutatott két főszereplője a püspök és a festő. A palotában pedig rejtett zugok, titkos helyiségek, álcázott ajtók is megnyílnak a látogatók előtt. Az emeleten látható az ország legnagyobb rokokó kályhája, valamint igazi művészettörténeti kuriózumnak számít a gazdagon díszített könyvtárszoba is.

Kisfaludy Sándor Emlékház

Ebben a házban született és hunyt el a 19. századi magyar irodalom jeles költője, Kisfaludy Sándor. A kúriaszerű ház építtetője eredetileg a Sándorffy család volt. A költő apja, Kisfaludy Mihály tulajdonába Sándorffy Juliannával kötött házassága révén került.

Kisfaludy Sándor 1800-ban ifjú feleségével, Szegedy Rózával telepedett le ebben a házban, melyet haláláig megtartott. Mivel leszármazottjai nem voltak, a rokonság a házat a veszprémi püspökségnek adta el: az épület ettől kezdve a mindenkori uradalmi intéző hajlékaként szolgált. 1944-ben azonban – az egyházi birtokok államosításával – ez a ház is állami tulajdonba került. 1950 után falai közt előbb egy Kisfaludy Emlékház, majd 1990 óta az emlékgyűjteménynek is helyet biztosító Városi Múzeum működik. A 20. század idején az épülethez tartozó telket több kisebb parcellára osztották, és az ide nyíló lakóházakhoz csatolták, magát az épületet pedig többször átalakították.

Az emlékház 2016-tól új szemlélettel működik. A mai nemzetközi és hazai trendeknek megfelelően már nemcsak a meglévő gyűjtemények kezelése és a kiállítások létrehozása a feladata, hanem a helyi közösség bevonása is. Az épület udvara a városi nagy rendezvények idején művészeti udvarként működik, ahol kézműves-bemutatók és játszóház is várja az érdeklődőket. Szakmai előadásokkal, népzenei, komolyzenei koncertekkel, tematikus programokkal is színesítik az emlékház szolgáltatásait.

Sümegi kovabánya (Kovakő Látogatóközpont)

A látogatóközpont Sümegen a Mogyorós-dombon, a Balaton felé, a 84-es főút mentén jobbra, a város szélén található. A Kovakő Látogatóközpontban a helybeli kőbányász, Kocsis Lajos értékes magángyűjteményén keresztül megismerhetjük a Mogyorós-domb ősi kovabányáját, a Bakony legérdekesebb ősmaradványait. Lajos bácsi értékei között szerepel például két növénylenyomat is, amelyeket az amatőr geológus 1974-ben talált, és fénykép formájában megőrzött. A párját ritkító tárlat Sümegnek és környékének földtudományi értékeit mutatja be.

Túrák Sümeg környékén

Túra a Fehér-kövekhez

Ez a könnyű körtúra nem több 8 kilométernél, és a pihenőket is beszámítva 4 óra alatt megtehető.

A Fehér-kövek nevű természetvédelmi terület felfedezéséhez a 84-es úton kell elindulnunk Csabrendek felé, megkerülve a várhegyet, majd jobbra elhagyva a benzinkutat és az Öreg-hegyre vezető aszfaltutat. A hajdani kőbánya romjait elhagyva jobbra a hegy irányába haladjunk a kövesúton, amely később földúttá változik. Ha ezt az utat követjük (egy darabon akár gépkocsival is), akkor pontosan a Fehér-kövek alá jutunk.

Maguk a valóban hófehér mészkőfalak 200–350 méter magasságba nyúlnak, és jó néhány helyen az egykori kőbányászat nyomait láthatjuk rajtuk. Ha a terepet lassan visszafoglaló bokrok és fiatal fák között bekíváncsiskodunk egyik-másik egykori bányaudvarra, akkor közelebbről is megismerhetjük ezt a felső krétakorban keletkezett fehér kőzetet. Akkoriban meleg, sekély vizű tenger borította a vidéket, ennek bizonyítékaként a sziklafal rétegei között ma is láthatóak az egykor itt élt különös, háromszög formájú kagylók vázai. Bár a természetvédelmi terület hivatalosan is a Fehér-kövek nevet viseli, mégsem a geológiai érdekességek, hanem az itt található növényvilág miatt számít védett területnek.

A természetjárók örömére a hegytetőn keresztül vezető jelzett turistautak továbbra is járhatók. Ha a sziklás oldal alatti jelzetlen földúton eljutottunk Csabrendekig, akkor ráfordulhatunk a zöld sáv vagy a piros + jelzésű turistaösvényre, amely visszavezet Sümegre.

Kőkatlan tanösvény, Csabrendek

A Sümegtől néhány kilométerre található Csabrendek egykori kőfejtőjét a faluközpontból induló zöld jelzést vagy a zöld T jelzést követve lehet megközelíteni. A falu kanyargós utcáit elhagyva egy varázslatos hangulatú, 25–30 méter magas sziklák által közrefogott katlanba jutunk. A Kőkatlan tanösvény egyik érdekessége, hogy már nem táblákat nézegetve, hanem QR-kódokat beolvasva ismerhetjük meg a hely történetét.

Országos Kéktúra 3. szakasz (Keszthely–Sümeg)

A gyakorlottabbak, illetve a rendszeresen kéktúrázók számára ez egy könnyed útvonal, de 45,3 kilométeres hossza még nekik is kihívást jelenthet. Aki kevésbé edzett, szét is bonthatja két szakaszra, bár az Országos Kéktúra hivatalos oldala szerint a becsült menetidő 12 óra 40 perc.

Kapcsolódó bejegyzések

Kéktúra: miért ez a nagy felhajtás?

Miért olyan népszerű a Kéktúra? Három válaszom is van rá!

E szakasz sajátos hangulatát három, egymástól teljesen eltérő táj találkozása adja: a síkvidék, a Dunántúli-középhegység erdős magaslatai, valamint a túra vége felé a Balaton sűrűn beépített partvidéke. Útvonalunk mentén ráadásul számos történelmi emléket találunk: Sümeg vára mellett két elhagyatott várrom, valamint egy több száz éves vízimalom is vár ránk.

A túra jó néhány kilométernyi sík szakasszal indul, majd az első magaslat, amelyre fel kell mászni, a Tátika, innen lefelé vezet tovább az út Zalaszántóra. Az Országos Kéktúra hivatalos útvonala sajnos kikerüli a Rezi vár romjait, de érdemes egy kis kitérőt tenni, és csodálatos panorámában lesz részünk. Ezt követően hosszan elnyúló dombokon keresztül visz az út Hévízre, ahonnan rövid gyaloglással érkezünk meg a Balaton partjára, Keszthelyre.

Rezi vár és tanösvény

Aki nem szeretne egy komplett Kéktúraszakaszt teljesíteni, az is nyugodtan ellátogathat a Rezi vár romjaihoz. Ráadásul egy kellemes, 6,5 kilométeres tanösvényen.

Az Árpád-korban épült egykori Rezi várból megmaradt kőfalak a Keszthelyi-hegység egyik kiugró sziklaormán magasodnak. Annak ellenére, hogy sosem volt stratégiai jelentőségű épület, az építése óta eltelt nyolc évszázadban mégis sok kalandot, háborút és viszályt élt meg. Mindennek következtében a 16. századtól már csak romként emlegetik az oklevelek. Az omladozó falak alatti régészeti feltárások csak nemrégiben kezdődtek meg. Ha szép, tiszta időben látogatunk ide, a romokhoz felkapaszkodva elláthatunk egészen a Sümegi várig.

Tátika-vár

A Rezi várhoz vezető tanösvényhez hasonlóan a Kéktúrától függetlenül teljesíthető könnyű, 7,5 kilométeres túrával juthatunk el Tátika-várhoz, illetve a vár romjaihoz.

A Keszthelyi-hegység északi részének változatos látnivalói közül kiemelkedik a kúp alakú, vulkanikus bazaltcsúcs tetején álló Tátika-vár. A középkori falmaradványokhoz fenséges bükkerdőn keresztül haladva kapaszkodunk fel. A hegy tetején álló romok mellől pazar kilátás nyílik a dimbes-dombos zalai tájra. Hasonlóan hangulatos erdős úton át ereszkedhetünk vissza a déli oldalon, ha pedig tavasszal látogatunk el ide, akkor illatos medvehagymamezőn át vezet majd az utunk lefelé a hegyről.

Zalaszántói Béke Sztúpa

A sztúpa egyike a legrégebbi buddhista vallási épületeknek. Kezdetben egyszerű földhalom volt, amelybe Buddha ereklyéit temették.

Európa egyik legnagyobb sztúpája Zalaszántón, a falu fölött magasodó 316 m magas Világosvári-hegyen található. A hófehér építményt kör alakú lépcsőzetes talapzat övezi, amely a rituális körüljárást szolgálja. A tiszteletadás jeleként úgy kell körbehaladni, hogy a sztúpa tőlünk jobbra legyen.

Ez a színes imazászlókkal, mantrazenével és egzotikus füstölők illatával körülvett buddhista szentély a béke jelképe. A belsejében megtalálhatók Buddha tanításai, eredeti Buddha-ereklyék és egy 24 méter magas életfa. A szentély középpontjában pedig egy Dél-Koreából származó Buddha-szobor is magasodik. A sztúpa történetét bemutató emléktáblán az alábbi felirat áll: „Sugározzon ez a Béke-sztúpa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!”

Kotsy-vízimalom

Zalaszántón található a helyreállított ipari műemléknek számító vízimalom, amely a 20. század közepén került a Kotsy család birtokába. Az államosítást követően, az 1970-es évek közepéig már csak takarmánygabonát darálhatott. Végül a malmot 2000-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vásárolta meg, majd a felújítást követően, 2005-ben megnyílt a bemutatóhely.

Az épületben található interaktív bemutatóteremben megismerhetjük a darálás tárgyi eszközeit, a malom működését, tartozékait és felszereléseit. A kerékházban található a 390 cm átmérőjű, felül csapott vízikerék, amely ma is működés közben látható, vízmeghajtással. A látogatókat emellett játszótér és ajándékbolt is várja.

Kecskevár-kilátó

A kilátók szerelmesei se maradnak látnivaló nélkül ezen a környéken. Itt, a Dél-Bakonyban található ugyanis 212 méteres tengerszint feletti magasságban a Kecskevár-kilátó.

Maga a kilátó 12 méter magas. Mivel a Bakony és a Tapolcai-medence találkozásánál épült, csodálatos panorámát kínál az idelátogatóknak. Megcsodálható innen Szigliget, a Keszthelyi-hegység vonulata, a Szent György-hegy, a Badacsony, a Gulács, a Haláp, a Tátika, valamint a Sümegi vár.

Ha pedig egy kicsit túrázni is szeretnénk, akkor járjuk végig a közeli „Csarabos” erdei tanösvényt!

Tücsökdomb-kilátó

A Balaton környékének egyik legújabb látványossága a Tücsökdomb-kilátó. Ezt a 2021-ben épült turisztikai attrakciót a nemesvitai kiserdőben alakították ki. Maga az építmény több mint 22 méter magas, és 7 pihenőszintet kínál. A legfelső szintről varázslatos körpanorámában gyönyörködhetünk. Jól látható innen a Bakony vonulata, a Somló, a Tapolcai-medence a vulkanikus tanúhegyekkel, valamint a Balaton a Szigligeti-öböllel, a túlsó parton Fonyóddal és a Somogyi-dombággal, illetve nyugaton a Keszthelyi hegységgel. Az impozáns, faszerkezetű kilátó mellett játszótér és egy izgalmas sövénylabirintus is várja az idelátogatókat.

Darvas-tói bauxitlencse

A Darvas-tó a Veszprém vármegyei Nyirád községben fekszik, Sümegtől mindössze 15 perces autóútra. A település környékének történelmi és természeti kincsei között a Darvas-tó lefejtett bauxitlencséje méltán népszerű látnivaló.

Maga a terület a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő nyirádi bauxitterülethez tartozik. A bauxitlencse a földtörténet középkorában, a triászban képződött dolomitkőzet tektonikus mélyedésébe ülepedett le, valamikor a krétakorban. A bánya egykori üregében sétálva olyan érzés keríthet hatalmába bennünket, mintha a Marson lennénk. A vörös földfelszín egyébként kísértetiesen emlékeztet a Vértesben lévő Gánti Bauxitföldtani Parkra.