A 13 ország és hét iparág 650 felső vezetőjével készített felmérésen alapuló Siemens-kutatás azt vizsgálta, hogy a digitalizáció, az adathasználat, valamint a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, illetve miként térülnek meg ezek a fejlesztések mind fenntarthatósági, mind üzleti szempontból.
A megfelelő adatok elérhetősége és hozzáférhetősége kulcsfontosságú az épületek, az energiaelosztási rendszerek, valamint az iparvállalatok dekarbonizációs céljainak eléréséhez, mégis a cégek közel felének nem állnak rendelkezésére ezek az információk – derül ki egy friss nemzetközi jelentésből.
Kapcsolódó bejegyzések
Cégek sorsa múlhat azon, amiben Magyarország úttörő
Az ESG sokak számára megfoghatatlan, pedig a cégek életében óriási jelentőségű. Érdemes minél több információt megismerni a szabályozásról.
A Makronóm elemzése kiemeli, hogy a megkérdezettek 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy lehetőségként tekint a digitalizációra, amivel növelhetik vállalatuk termelékenységét és versenyképességét. Emellett a válaszadók 55 százaléka nagy potenciált lát a CO2-kibocsátás csökkentése és az erőforrás-hatékonyság területén. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a válaszadók 45 százaléka nem látja ezt a lehetőséget, nem ismeri teljes mértékben a digitális megoldásokban rejlő fenntarthatósági lehetőségeket, és vélhetően információhiányban szenved.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a vállalatok mindössze 54 százaléka számít haladónak vagy fejlettnek az adatvezérelt működés terén, míg 42 százalékuk csak a korai fejlesztés szakaszában jár, azaz hatalmas a kihasználatlan potenciál ezen a területen.
Kapcsolódó bejegyzések
„Az agrárium digitalizációjával a fenntarthatóság is elősegíthető” – beszélgetés a NAK TechLabról
Számtalan technológiai újítással a mezőgazdaság is szárnyra kelthető. A NAK TechLab mezőgazdasági startup-oknak kínál segítő programot.
A digitális üzleti platformok előnyeit már számos vállalat látja: a megkérdezettek a skálázhatóságot, az idő- és költséghatékonyságot, a gyorsabb implementációt, a megbízhatóságot és az interoperabilitást, vagyis az együttműködési képességet jelölték meg a legfontosabb lehetőségek között.
A válaszadók harmada ugyanakkor a visszatartó tényezők között említette az integráció komplexitását és költségeit, valamint a szakképzett munkaerő hiányát.
A teljes elemzés a Makronóm publikációjában olvasható.
(Makronóm)
Fotó: Canva