A fenntarthatóság az, amikor csak annyit veszünk el a természettől, amennyit az pótolni tud, vagy úgy élünk, hogy a jövő generációk szükségleteinek kielégítésére is legyen elegendő erőforrás – mondta Magyarország korábbi köztársasági elnöke, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója és kuratóriumi elnöke, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Áder János a Hungexpo területén szerdán kezdődő Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó és Élményprogram rendezvénnyel kapcsolatban elmondta: két éve azért rendezték meg az első expót, mert rájöttek, hogy „nem szabad csak a vízről és csak a klímaválságról beszélni”, mert ennél több részből álló problémahalmazról van szó, például a biodiverzitás megszűnéséről, a talaj kimerüléséről, az elsivatagosodásról és az aszályokról.
Kapcsolódó bejegyzések
Szerdán nyílik a Planet Budapest
Szerdán nyílik a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expo és élményprogram, ami október 1-jéig várja az érdeklődőket a Hungexpo területén.
Az idei expó három lábon áll: az első egy klasszikus kiállítás 140 magyar cég részvételével, amelyek különböző problémákra keresik a megoldásokat; a második a Your Planet című kiállítás, ahol megmutatják, mi az a problémahalmaz, ami körülvesz mindenkit; a harmadik pedig a Heroes of the Future, amely fiataloknak szóló videójáték, élményszínház, kalandpark és szabadulószoba keveréke, ahol a résztvevők színészekkel, forgatókönyv alapján tudnak végigmenni egy pályán, miközben szembesülhetnek a jövőjüket érintő legfontosabb kérdésekkel.
Kapcsolódó bejegyzések
Három fő részből áll az idei Planet Budapest 2023
Három fő része lesz az idei Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expó és élményprogramnak, amely szeptember 27-én kezdődik a Hungexpo területén.
A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a kiállítás fő témája a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, ezek mellett a víz– és szennyvízkezelés, az energetika, az energiahatékonyság, az okosvárosok, a hulladékgazdálkodás és a körforgásos gazdaság is komoly szerepet kap.
Kapcsolódó bejegyzések
Okosvárosok, élhető lakókörnyezet
Arra kerestük a megoldást, hogy miként lehet a természetet megőrizve a mai korunk technológiáját támogatni a városokban.
Áder János a mezőgazdaság kapcsán megjegyezte: nagy probléma az egész világon, hogy kizsigerelik a termőföldet, és a helytelen gazdálkodás miatt egyre több termőterület vész el víz- és szélerózió formájában. Mint elmondta, azzal a gazdálkodási móddal, amelyet ma a gazdák folytatnak, a talaj felső 20–25 centiméteres része egy idő után szinte „homokozó” lesz, nem lesz vízmegtartó képessége, alatta pedig egy nagyon kemény réteg, az „eketalp” jön létre. Rámutatott arra, hogy ezen változtatni a géppark lecserélésével lehetne, amihez komoly források kellenének, ezért a gépek átalakítása lehet egy reális cél.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János: az innovációk vonzóbbá teszik az agráriumot a fiatalok számára
A mezőgazdaságot digitális eszközökkel fejlesztő AgroVIR Kft.-t mutatta be Áder János a Kék bolygó című podcastjának legújabb adásában.
Megemlítette, hogy egyetlen centiméter humusz képződése 300–500 évig tart, ennek pótlása igen hosszú idő, de a talajminőség is probléma az intenzív gazdálkodás, az egyre kevesebb szerves trágya és a növekvő műtrágya-felhasználás miatt. A megoldás az organikus úton történő tápanyagpótlás. Az expón több kiállító is bemutatja, hogyan lehet a szokásos biológiai időnél gyorsabban, nagy mennyiségben talajminőséget javító készítményeket előállítani.
Kapcsolódó bejegyzések
No-till – Mit tegyünk a termőtalajért?
Az ekével és a műtrágyával pusztítjuk a talajt. De van megoldás a mezőgazdaság számára.
Áder János a körforgásos gazdaság témájához kapcsolódva kijelentette, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult „dobd el” kultúra – vagyis hogy kitermelik, rövid ideig használják, majd kidobják – nem tartható fenn, át kell térni a használt termékek jelentős újrahasznosítására. Jó példaként említette, hogy a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) rendszerében január elsejétől újra visszaváltható lesz mindenféle üvegpalack, illetve a PET-palackok és az alumíniumdobozok is, hiszen ezek újrahasznosítva jelentős százalékban visszakerülnek a gazdaságba, így kevesebb energia felhasználásával készülnek új palackok.
(MTI)