Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a klímaváltozás hatásairól és a fenntartható fejlődésről tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.
Magyarország korábbi köztársasági elnöke előadása kezdetén felelevenítette a Ferenc pápával való korábbi találkozását, kiemelve a Laudato si‘ kezdetű enciklikát, melyet 2015-ben adtak ki. Az enciklika a pápa szándéka szerint elsősorban szociális témákról és a társadalmi igazságosság kérdéseiről szól, amelyek között jelentős szerep jut a környezetvédelemnek is. Ferenc pápa fontos üzenete, hogy az emberiség lépjen ki az önpusztítás spiráljából, ökológiai megtérésre buzdítva. „Hova helyezzük magunkat a természetben? Fölötte vagyunk vagy a részeseiként élünk? Utóbbi a helyes válasz!” – tette hozzá a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Áder János prezentációjában felidézte az elmúlt századok klimatikus változásait is. A grafikonok megmutatták, hogy a szén-dioxid-koncentráció növekedésével a hőmérséklet is egyre emelkedett. Érdekesség, hogy a Honfoglalástól kezdve lehűlő tendenciát mutat a diagram egészen a 19. század második feléig. Az ipari forradalom után azonban drasztikus hőmérsékleti növekedés kezdődött az emberi tevékenység által irányított technológiai fejlődésnek „köszönhetően”.
A volt államfő azt is kiemelte, hogyha a hőmérséklet tovább emelkedik, 2050-re Európa elveszítheti a gleccserei nagy részét, s a századunk végére akár 500 millió ember lakóhelye is víz alá kerülhet, ami több mint az Európai Unió teljes lakossága. Áder János az indonéz főváros, Jakarta példáját hozta a hallgatóság elé, ahol már most elkezdődött a lakosság evakuálása.
Rámutatott, hogy a klímaváltozással összefüggő kár mértéke évről évre nagyobb, 2021-2023 között az Európai Unióban 160 milliárd euró volt. A példák között az árvizek és az aszályok ciklikusságára is felhívta a figyelmet. Kiemelve, hogy napjainkban akár egy időben mindkét természeti jelenség is bekövetkezhet, például árvíz a Dunán és aszály az Alföldön.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János: Nem tudjuk megállítani a klímaváltozást
Áder János kiemelte a vízfelhasználás szabályozásának, az öntözési rendszerek korszerűsítésének és a talajmegőrzés hatékonyságának a fontosságát.
A klímaváltozás következményei után az okokra tért rá a volt köztársasági elnök. Ide sorolta az ugrásszerű népesség-növekedést, ami az elmúlt 100 esztendőben megnégyszereződött. A fogyasztás, az energia és a vízhasználat viszont többszöröse a demográfiának. „Minden megújulóenergia-termelési törekvésünk ellenére a szükséges energia 80 százaléka még mindig fosszilis forrásból biztosított. Az anyagfelhasználásunk pedig az ötszörösére emelkedett, 20 milliárd tonnáról 100 milliárdra.”
Áder János előadásában beszélt az élelmiszer-, a textil- és a mobiltelefon-előállítás környezetre gyakorolt hatásairól is, jelezve, hogy az évente kétmillió tonna élelmiszer előállítása, feldolgozása, tárolása és szállítása mind energiaigényes tevékenység. Felhívta a figyelmet hogy fejenként 66 kilogrammnyi élelmiszert dobunk ki a hullladéktárolókba évente. A globális élelmiszerpazarlás veszélyei is szóba kerültek, amellyel nagy mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik.
A textillel kapcsolatban kiemelte, hogy az általunk vásárolt ruhák egyharmadát mindössze egyszer, vagy akár egyszer sem vesszük fel, s hangsúlyozta, hogy napjainkban a textilipar felel a szén-dioxid kibocsátás 10 százalékáért. A mobiltelefonok kapcsán elmondta, hogy mind az előállításuk, mind a működtetésük rengeteg energiát igényel, s egy meglepő adatot is hozott, miszerint a mobileszközöknek nagyobb a klímalábnyoma, mint a repülőgépek használatának.
Kapcsolódó bejegyzések
Szigetszentmiklóson tartott előadást diákoknak Áder János
A víz válságáról tartott előadást a volt köztársasági elnök a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai számára.
Áder János a megoldásokra rátérve, a Munch csapatának tevékenységét emelte ki az élelmiszermentés kapcsán. Jó példaként említette továbbá a sörtönköly felhasználását, ami bár élelmiszeripari melléktermék, napjainkban müzli is készül belőle. Igazi különlegesség, a fekete katonalégy lárvája is, amelyből prémium minőségű állateledelt készítenek. Nem utolsó sorban pedig az Alteo biogáz üzem példáját hozta, ami zöldhulladékból állít elő energiát.
Áder János előadását a szellemi környezetszennyezés témakörével zárta, 12 pontos bölcsességben megfogalmazva a fiatalok számára, hogy miként őrizhetik meg identitásukat, s az őket körülvevő környezetet a jövőben is.
Fotó: Canva
