A közép-ázsiai országot az elmúlt hetekben elfoglaló iszlamista szélsőségesek nem az egyetlen veszélyforrást jelentik a lakosság számára. Nagyon sok embert fenyeget élelmiszerhiány, melyben kiemelt szerepe van az évtizedek óta nem látott erejű aszálynak.
Az ENSZ égisze alatt működő Világélelmezési Program (WFP) szóvívője szerint 200 millió dollára lenne szükség az év végéig, hogy a rászorulóknak élelmet tudjanak biztosítani. Az ország jelenleg egy humanitárius katasztrófa felé robog, melyet jól mutat az is, hogy a WPF szerint csak a gyerekek közül mintegy kétmillióan szorulnak segélyre.
Kapcsolódó bejegyzések
Sosem látott mértékűvé duzzad a humanitárius válság a Száhel-övezetben
Az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó hivatala (UNOCHA) arra figyelmeztet, hogy az egyre mélyülő válság miatt idén már közel 30 millió ember szorul majd humanitárius segítségre a Száhel-övezetben és a Csád-tó környékén.
A probléma fő forrása nem a tálibok gyors előretörése és az ország elfoglalása, hanem sokkal inkább a klímaváltozással összefüggő hatások megjelenése. Már a harcok kiújulása előtt súlyos élelmiszerhiány alakult ki az országban, melyet a koronavírus-járvány tovább súlyosbított. Az országot három éven belül a második aszály sújtja, ráadásul az idei tél az elmúlt harminc év legszárazabbja volt. Ennek következtében megfogyatkoztak az olvadással járó vízkészletek, ami megritkította az állatállományt is.
Élelmiszerhiány fenyeget minden harmadik afgánt a klímaváltozás és a háború következtében.
– mondta Mary-Ellen McGroarty, a WFP afganisztáni irodájának vezetője
Persze a mezőgazdasági munkákat a harcok is akadályozták. A fegyveres csoportok sokfelé pusztítottak el termőföldeket, vagy késztették menekülésre a földeken dolgozó helyieket. Nem Afganisztán viszont a térség egyetlen állama, ahol az aszály komoly gondokhoz vezet. Nemrég írtunk az ország nyugati szomszédjáról, Iránról, ahol a vízhiány ugyancsak nehéz helyzetet teremtett. (vg)