Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást.
A Nature Climate Change-ben megjelent tanulmány eredményei áttörést hozhatnak az első jégmentes nyár körüli bizonytalanságok értelmezésében. Topál Dániel, a kutatás vezetője az ELKH közleményében hangsúlyozza, ez nem jelenti az ember éghajlat-módosító szerepének megkérdőjelezését, mint fogalmazott,
továbbra is bizonytalan, hogy mekkora mértékben okozhatja a szén-dioxid-kényszer a sarki szélváltozásokat.
A kutatók a tanulmányban megállapították, hogy eddig nem jól modellezték a trópusi óceán-légkör kölcsönhatások által keltett bolygóléptékű légköri hullámmozgásokat, és ezt a hatást korrigálva tűnik úgy, hogy az első jégmentes nyár előfordulásának valószínűsége legalább egy évtizeddel kitolódhat, ami az eddigieknél sokkal optimistább jövőképet fest.
A tanulmányban azonban azt is leszögezik, hogy az ipari, mezőgazdasági és egyéb emberi tevékenységek során a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése egyértelműen a bolygó felmelegedését vonja maga után, ennek talán legkézzelfoghatóbb jele az északi-sarkvidéki tengerjég és a grönlandi jégtakaró gyors olvadása, melyet a klímaváltozással együtt járó északi-sarki hőmérséklet-emelkedés okoz.
Topál Dániel kiemeli, hogy az éghajlati modellek „pontosságának” kiértékelésére bevett gyakorlat a modellek által szimulált sarki jégolvadás és a műholdas mérések alapján látott jégolvadás közvetlen összehasonlítása, ebből a megközelítésből azonban hiányzik egy, az eddigi kutatások során figyelmen kívül hagyott lépés: az éghajlati rendszer számítógépes modelljei ugyanis a valós megfigyelésekhez képest jóval kisebb jelentőséget tulajdonítanak a bolygóléptékű légköri áramlások okozta jégolvadásnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Az Északi-sarkvidékről származó légmintákból kiderül, milyen gyorsan melegszik a Föld
Miközben az éghajlatváltozás a Földön mindenütt érezteti hatását, az Északi-sarkkör érzi a leginkább, a gleccserek olvadása, a permafroszt felolvadása és a tengeri jég csökkenése révén.
Az ELKH közleménye kiemeli, a tanulmány megállapítása szerint a sarki szélmező mintegy 50 százalékban felelős az utóbbi négy évtizedben látott olvadásért, míg a kutatók becslései szerint ugyanez a szám az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) legújabb jelentésében is szereplő éghajlati modellekben viszont átlagosan csak alig több, mint két százalék.
Topál Dániel szerint „megdöbbentő volt látni, hogy a hiba szisztematikusan az összes modellt érinti”. Az eredmények szerint a hibát korrigálva a modellek által előrejelzett, az üvegházgázkényszer okozta jégolvadás lelassul. A közlemény szerint a szerzők következtetései alapjaiban határozhatják meg a következő generációs éghajlati modellek kiértékelésekor alkalmazott módszereket a klímaérzékenység tekintetében.
(Forrás: MTI)