Az aloe vera, vagy tudományos nevĂ©n Aloe barbadensis Ă©vezredek Ăłta használatos mint bĹ‘rápolĂł, emĂ©sztĂ©ssegĂtĹ‘ vagy Ă©pp sebgyĂłgyĂtĂł. Miközben a növĂ©ny zselĂ©s belsejĂ©re Ăłriási a kereslet, a „hĂ©ját” szerves hulladĂ©kkĂ©nt kezelik.
A tudĂłsok azonban rájöttek, hogy a növĂ©ny levelĂ©nek lehámozott kĂĽlsĹ‘, vastagabb szövete vagy hĂ©ja távol tartja a rovarokat, Ăgy termĂ©szetes rovarölĹ‘kĂ©nt működik. Több olyan bioaktĂv hatĂłanyagot is kimutattak belĹ‘le, mellyel megakadályozhatĂł, hogy a kártevĹ‘ ĂzeltlábĂşak elpusztĂtsák a termĂ©st.
Évente több millió tonna aloehéjat dobnak ki világszerte, ezért szerettük volna megtalálni a módját, hogy hozzáadott értéket teremtsünk, és hasznossá tegyük
– mondta Dr. Debasish Bandyopadhyay, a projekt vezetĹ‘ kutatĂłja.
Bandyopadhyay akkor kezdett el Ă©rdeklĹ‘dni az aloe hĂ©jának rovarölĹ‘ szerkĂ©nt valĂł lehetsĂ©ges felhasználása iránt, amikor egy kollĂ©gájával egyĂĽtt meglátogatott egy helyi aloe vera termesztĹ‘központot. Itt tűnt fel nekik, hogy mĂg más növĂ©nyeket megtámadnak a kártevĹ‘ rovarok, az aloe vera levelei Ă©rintetlenek maradnak.
HobbikertĂ©szek már használják az aloe gĂ©lt, mint a termĂ©szetes növĂ©nyvĂ©dĹ‘szer-keverĂ©kek egyik összetevĹ‘jĂ©t, azonban ezek a keverĂ©kek a növĂ©ny kĂĽlsĹ‘ szöveteit nem tartalmazzák. Jelenleg az aloe hĂ©ját mezĹ‘gazdasági hulladĂ©kkĂ©nt kezelik, Ă©s nagyrĂ©szt biomassza előállĂtásra használják, pĂ©ldául talajjavĂtásra. Ennek fĹ‘ hátránya, hogy miközben lebomlik, metánt Ă©s más ĂĽvegházhatásĂş gázokat bocsát ki a lĂ©gkörbe, ami hozzájárul a klĂmaváltozáshoz.
A szakember ezĂ©rt tovább folytatta a vizsgálatokat, s most igyekszik kidolgozni egy olyan termĂ©szetes alapĂş Ă©s költsĂ©ghatĂ©kony növĂ©nyvĂ©dĹ‘ szert, amely nemcsak segĂti a szegĂ©nyebb vidĂ©keken gazdálkodĂłkat, hanem környezetbarát ártalmatlanĂtási lehetĹ‘sĂ©geket is kĂnál az aloe hĂ©jának kezelĂ©sĂ©re.
Bandyopadhyay a Texasi Rio Grande Valley Egyetem munkatársaival egyĂĽtt vĂ©gezte a vizsgálatait. Annak Ă©rdekĂ©ben, hogy az aloe vera bioaktivitása ne változzon, a hĂ©jakat sötĂ©tben, szobahĹ‘mĂ©rsĂ©kleten szárĂtották meg Ăşgy, hogy levegĹ‘t áramoltattak át rajtuk. A kutatĂłk ezután hexánnal, diklĂłrmetánnal, metanollal Ă©s vĂzzel kĂĽlönbözĹ‘ kivonatokat állĂtottak elĹ‘ a szárĂtmányokbĂłl. A kutatĂłcsoport korábban már beszámolt arrĂłl, hogy a hexánkivonat oktakozánt tartalmazott, egy olyan vegyĂĽletet, amelyrĹ‘l már korábban is tudták, hogy szĂşnyogirtĂł tulajdonságokkal rendelkezik.
Az Ăşj kĂsĂ©rletekben a diklĂłrmetán-kivonat sokkal nagyobb rovarölĹ‘ hatást mutatott a mezĹ‘gazdasági kártevĹ‘kkel szemben, mint a hexánkivonat, ezĂ©rt a kutatĂłk tovább folytatták az elemzĂ©st. A diklĂłrmetán-kivonatot kĂ©miailag profilozták nagy teljesĂtmĂ©nyű folyadĂ©kkromatográfia-tömegspektrometriával, Ăgy azonosĂtották a benne lĂ©vĹ‘ vegyĂĽleteket. Ezzel a mĂłdszerrel a kutatĂłcsoport több mint 20 vegyĂĽletet azonosĂtott az aloe vera hĂ©jában, amelyek közĂĽl soknak antibakteriális, gombaellenes vagy egyĂ©b potenciális egĂ©szsĂ©gĂĽgyi elĹ‘nyei voltak.
Ezek között azonban hat olyan vegyĂĽletet is találtak, melyek rovarölĹ‘ tulajdonságokkal rendelkeznek. A kutatĂłk szerint ezek azok a vegyĂĽletek, ami miatt elkerĂĽlik a kártevĹ‘k az aloe verát. Ráadásul az azonosĂtott vegyĂĽletek nem voltak toxikusak, ami azt jelenti, hogy az aloehĂ©j alapĂş rovarölĹ‘ szer lĂ©trehozásával kapcsolatban nem merĂĽltek fel jelentĹ‘s biztonsági kockázatok.
A kutatĂłk tovább folytatják a vizsgálatot, melyben azt elemzik, hogy a szabadföldi körĂĽlmĂ©nyek között mennyire válnak be ezek a kĂ©szĂtmĂ©nyek a kártevĹ‘ rovarok ellen, továbbá, hogy a vegyĂĽletek alkalmasak-e szĂşnyogok Ă©s kullancsok távoltartására. Amennyiben vizsgálatuk pozitĂvan zárul, az emberek számára is hasznos szer kĂ©szĂĽlhet az aloe vera növĂ©ny, eddig hulladĂ©kkĂ©nt kezelt hĂ©jábĂłl.
(phys.org)