Étrendünk szoros összefüggésben áll a fenntarthatósággal, és természetesen egészségünk szempontjából is meghatározó. Ez viszont nem mindenki számára egyértelmű, ahogy erről a magyar lakosság egészségügyi statisztikái is tanúskodnak. A Holnapután aktuális adásában Kiss-Tóth Bernadett dietetikussal beszélgettünk az egészséges és fenntartható étrenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
Változtatnunk kellene étrendünkön, és illene többet mozognunk
Ahogy ezt már az adás legelején megállapítjuk, sajnos nem étkezünk jól. Ennek köszönhetően Magyarországon egyre magasabb az aránya azoknak a betegségeknek, melyek összefüggenek a rossz táplálkozással. Ilyenek a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, a daganatok, illetve maga az elhízás. Ami igazán riasztó, hogy utóbbi már a kisebb gyerekeknél is megjelenik.
A problémák gyökere az, hogy nagyon alacsony a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk, ezzel párhuzamosan viszont túlságosan sok állati eredetű élelmiszert fogyasztunk, ezek közül is főleg zsírdús húsféléket. Szintén keveset eszünk a jó típusú zsiradékokból vagy az ilyenekben gazdag élelmiszerekből, például az olajos magvakból vagy épp a tengeri halakból. Az i-re a pontot pedig a mozgásszegény életmódunk teszi fel.
Kapcsolódó bejegyzések
Valószínűleg egy kezeden meg tudod számolni, hányféle zöldséget eszel
Tudjuk, hogy az átlagember nem fogyaszt elég zöldséget és gyümölcsöt. Ráadásul az sem elég sokszínű, amit megeszünk.
Pedig ennek nem kellene így lennie! Ahogy Kiss-Tóth Bernadett mondja, a tapasztalatok szerint csecsemő- és kisgyermekkorban még szoros a szülői kontroll, nagyon odafigyelnek a gyermekek táplálkozására. Később viszont a tudatosság halványul, és elkezdenek közeledni azokhoz a kedvezőtlen mintákhoz, melyek aztán felnőttkorban csúcsosodnak ki igazán. Mindez azért is szomorú, mert ebben nincs vagy alig van szerepe a pénznek: vendégem szerint kijelenthető, hogy az egészséges étrend tudatosság kérdése.
Egészséges, szezonális, fenntartható
A tudatosság, az egészség és a fenntarthatóság kéz a kézben járnak. Könnyű belátni, hogy egy szezonjában olcsóbban megvásárolt (hiszen sok van belőle), például termelői piacon beszerzett (tehát helyi és csomagolásmentes), magas tápértékű (hiszen nem kellett éretlenül leszedni a Föld másik felén) élelmiszer fogyasztása nemcsak nekünk jó, de a bolygónak is. Ráadásul – és itt megint szerepe van a tudatosságnak – számos tartósítási eljárást alkalmazhatunk, hogy a friss ízeket megőrizzük azokra a hónapokra, amikor kevésbé férünk hozzá bizonyos alapanyagokhoz. Igaz ugyan, hogy ma már minden évszakban mindent megkapunk, mégiscsak az a legjobb, amit frissen szüretelnek.
Két otthonunk van. Az egyik a Föld, a másik a testünk, és ha jól táplálkozunk, mindkettő otthonunkat szépítjük
– mondja Kiss-Tóth Bernadett.
Ahogy az adásban elhangzik, napi fél kiló zöldséget és gyümölcsöt kellene elfogyasztanunk, és sokkal nagyobb teret kellene kapniuk hüvelyeseknek is. Ezzel párhuzamosan lehetne csökkenteni a húsfogyasztásunkat. Szót ejtünk arról, hogy a hús elhagyásának következtében kialakulhatnak-e bizonyos hiánybetegségek. Jó hír, hogy a sokszínű táplálkozással ezek lehetőségét ki lehet zárni, a B12-vitamin az egyetlen, melyet kizárólag növények fogyasztásával nem tudunk bevinni.
A sokszínűséget pedig vehetjük akár szó szerint is. Ahogy vendégem elmondja, a zöldségek és a gyümölcsök szín- és illatanyagai tartalmazzák az antioxidáns összetevőket, így érdemes minél többféle színűt magunkhoz venni. Az ízekkel kapcsolatban pedig azt is tisztázzuk, hogy a rengeteg só fogyasztása egyenes út a magas vérnyomásos betegségekhez. Helyette sokkal nagyobb jelentőséget kellene kapnia a különféle fűszereknek.
Ahogy vendégem mondja, az étrendbeli és az életmódbeli változásokat nem kell és nem is szabad egyik napról a másikra meglépni. Kis lépésekkel kell indítani, és csak olyan mértékben változtatni, hogy ez még komfortos legyen. Az elején már az is nagyon sokat jelenthet, ha az arányokat megváltoztatjuk a tányérunkon, és például a köret felét lecseréljük zöldségre, vagy egy kicsit kisebb darab húst választunk, és mellette eszünk némi hüvelyest is. Aztán később jöhetnek a húsmentes étkezések, a húsmentes napok. Nem muszáj persze teljesen kiiktatni a húst az étrendünkből, de a fenntarthatóságot és az egészséget leginkább a növényi alapú étrend szolgálja.
Az adásban ezeken túl szót ejtünk arról, hogy
- régen egészségesebben táplálkoztak és többet mozogtak az emberek, bár ebben kisebb szerepe volt a tudatosságnak,
- jobb választás-e a tengeri hal az édesvízinél,
- melyek azok a tápanyagok, amelyek bevitelére oda kell figyelnünk, ha növényi étrendre térünk át,
- mit érdemes megnézni egy termék címkéjén.
Az egészséges és a fenntartható étrend sokszor kéz a kézben jár. Ezzel a témával kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 rendezvény is. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak a saját, hanem a bolygó egészségéért is sokat tehetünk.
Borítókép: canva.com
